A harmonikus tápanyagellátást összetett feltételrendszer elemeinek optimális kombinációjával lehet megteremteni. A feltételek részben előkészítő jellegûek, részben a felhasznált tápanyag legfontosabb jellemzőinek ismeretén nyugszanak, részben mûszaki kérdések.
A mûtrágya jelentős részét világviszonylatban röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépekkel juttatják ki, hazánkban is ennek használata általános, ezért az alábbiakban ezekre a gépekre koncentrálunk. Fontos, hogy ezek a gépek jól szabályozható, a kijuttatott mennyiség pontos mérésére és ellenőrzésére alkalmas, egyenletesen szóró gépek legyenek. A legfontosabb mûszaki feltételek közül meghatározó:
• a gép konstrukciója;
• a gép beállításához szükséges paraméterek ismerete,
• a gép szakszerû beállítása és üzemeltetése,
• a gép állagmegőrzése,
• a helyspecifikus kijuttatás.
Néhány konstrukciós kérdés
A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépek konstrukciós megoldásai nagyban meghatározzák a gépek munkaminőségét, használati értékét, ezért a gépek kiválasztásánál az alábbiak figyelembevétele fontos:
• a gép tartálya betöltőráccsal legyen ellátva;
• az adagolónyílás felett (gravitációs adagolásnál) lassú fordulatszámú, vagy lengésszámú boltozódásgátló szerkezet legyen (n=100–200 1/min). Gyorsabb boltozódásgátló szerkezet aprítja a mûtrágyát, ezáltal csökken az elérhető munkaszélesség, romlik a munkaminőség. Rossz megoldás tehát a röpítőtárcsa tengelyére erősített boltozódásgátló;
• az adagnagyság beállításához korrekt beállító táblázat szükséges, amely lehetővé teszi az alkalmazni kívánt mûtrágya fontosabb jellemzőinek azonosítását és tartalmazza a beállítási paramétereket;
• amennyiben az adagolási hely állítható, különböző mûtrágyákkal egyszerûbben elérhető a jó munkaminőség;
• a gép kezelési utasításában, beállító táblázatában legyen egyértelmû adat a szórószerkezet beállítására, és az azzal elérhető hatásra (tárcsa fordulatszám, forgásirány, talaj feletti magasság, vízszintessel bezárt szög, lapátok beállítása stb.);
• a beállító táblázatban legyen egyértelmûen meghatározva, hogy a kívánt munkaszélesség a különböző mûtrágyákkal milyen beállítás mellett érhető el;
• a gép képes legyen a táblaszél, árokpartok, útszegélyek pontos szórására, ami költségtakarékosság és környezetvédelem szempontjából egyaránt fontos.
Nem érdemes megvásárolni olyan gépeket, amelyek ezekkel a feltételekkel nem rendelkeznek, hiszen ezek szükségesek ahhoz, hogy egyéb feltételek megléte esetén hatékony, a környezeti ártalmakat is elkerülő tápanyag-kijuttatást valósítsunk meg.
A gépek beállítása
A mûtrágyaszóró gépek üzemeltetése előtt szólni kell a felhasznált mûtrágya kezeléséről, tárolásáról. A mûtrágya tárolása és kezelése során a gyári állapothoz képest jelentős változások állhatnak be, pedig a kijuttatás szempontjából fontos, hogy a gyári állapotot fenntartsuk. Ezért előnyös, ha a mûtrágyát közvetlenül a kijuttatás előtt szerezzük be, illetve csak rövid ideig tároljuk. Mivel a mûtrágyák rendkívül nedvszívóak, tárolásuk ömlesztve csak zárt térben lehetséges, akkor is úgy, hogy kevés levegőréteg vegye a mûtrágyát körül. Előnyös tehát, ha a tárolóteret a mûtrágya a lehető legnagyobb mértékben kitölti. Fontos tudni, hogy hosszabb idejû ömlesztett tárolásnál a felvett nedvesség hatására a mûtrágya összetapadhat, a rögös összeállt mûtrágya csak előkészítés után szórható ki. Az őrléssel előkészített mûtrágya azonban egyenletesen nem juttatható ki.
A zsákos mûtrágya hosszabb tárolás után szintén összetapadásra hajlamos. Különösen igaz ez a nitrogén mûtrágyákra. Az összetapadás ép mûanyagzsák esetén is bekövetkezik, csupán a nyomás hatására. Ezért 4–5 rétegnél nagyobb magasságban nem szabad a zsákos mûtrágyát tárolni. Mûanyag zsákban és hajlékonyfalú konténerben – helyes tárolás esetén – néhány hónapos tárolás a mûtrágya állagát általában nem befolyásolja. A konténerben tárolt mûtrágya rakodására esetenként az erőgép tartozékaként alkalmazott rakodóval megoldható (1. ábra).
Az augusztusi számban megjelent, a „Mûtrágyaszóró gépek alkalmazástechnikai kérdései” címû írásban foglalkoztunk néhány a gépbeállítás témaköréhez tartozó kérdéssel, így a leforgatási próba fontosságával. A rendelkezésre álló adagtáblázat alapján pontosan azonosítani kell a kiszórandó mûtrágyát, és be kell állítani az adagolószerkezetet a kíván állásba. A beállító táblázatból az aktuális mûtrágyához tartozó munkaszélesség is kiolvasható, aminek pontos betartása az üzemeltetés legfontosabb kérdése.
A gépek üzemeltetése
A jó konstrukció és az optimális beállítás még nem garantálja a jó munkaminőséget, hiszen mindez elrontható helytelen üzemeltetéssel. A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépek a haladási irányra merőleges, úgynevezett keresztirányú szórásképének jellege olyan, hogy a gép középvonalától távolodva eltérő mûtrágyamennyiséget juttat ki. Elsősorban konstrukciós és beállítási kérdés a keresztirányú szóráskép jellege. A szokásos két alaptípus, a trapéz és a háromszög formájú szóráskép. Bármelyikről legyen is szó, az egyenletes mûtrágyaeloszlás érdekében a gépet átfedéssel kell üzemeltetni. Az átfedés mértéke és az átfedés mértékével változó keresztirányú szórásegyenlőtlenség csak vizsgálópályán határozható meg. Rendkívüli hibák forrása, ha valaki az átfedés mértékét szemmel kívánja megállapítani. A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépek munkaminőségi hibáiért leginkább az optimális munkaszélességtől való eltérés a felelős.
A kedvező mûtrágyaeloszláshoz és a jó terményminőséghez elengedhetetlen az optimális szórásegyenlőtlenséghez tartozó munkaszélesség betartása. A tervezett és beállított munkaszélesség táblán belüli tartásához megfelelő módszer alkalmazása szükséges. Biztonságos megoldás a 80-as években Magyarországon is bevezetett mûvelőnyomos termesztési mód, amely elsőként teremtette meg a munkaszélesség pontos betartásának lehetőséget. A mûvelőnyom kialakítását vetéssel egy menetben a vetőgép csoroszlyáinak célszerû elzárásával végezzük. Fontos, hogy három gép, a vetőgép, permetezőgép és a mûtrágyaszóró gép munkaszélességét összhangba hozzuk. Szerencsés, ha a permetezőgép és a mûtrágyaszóró gép azonos munkaszélességgel üzemeltethető és ez egész számú többszöröse a vetőgép munkaszélességének. Ebben az esetben a vetőgép megfelelő csoroszlyáinak elzárása meghatározott számú fordulás után történik és kapcsolható a nyomjelzőt mûködtető berendezéshez. A fordulók számához illeszkedő menesztő tárcsával a mûvelet automatizálható és a hiba kizárható. A mûvelőnyompár a kultúrnövény kikelése után válik láthatóvá, de már kelés előtt is használható, ha az elzárt csoroszlyák nyomában nyomjelző tárcsapárt járatunk. A mûvelőnyomos termesztési mód a leg költségtakarékosabb a célnak megfelelő módszerek között.
A munkaszélesség pontos tartásának másik lehetősége a párhuzamosan vezető rendszer alkalmazása (2. ábra).
Ezekkel a GPS támogatta rendszerekkel – elfogadható költségszint mellett – 15–30 cm csatlakoztatási pontosság érhető el, amely a keresztirányú szórásképek jellegét tekintve megfelelő. A párhuzamosan vezető rendszer alkalmazásához a tábla szélén 2 pontot kell felvenni, utána a rendszer a beállított munkaszélességnek megfelelően párhuzamos vezetést biztosít. A berendezés sötétben, ködben, és kedvezőtlen terepviszonyok mellett is biztonságosan használható mivel a traktor vezetőjének fénypontokkal jelzi az optimális iránytól való eltérést, amit korrigálni tud. Ebben az esetben a vezetés pontossága a traktorvezetőtől is függ, ezért a fentiekben jelzettnél nagyobb pontosságra a rendszer nem képes.
Az automatikus kormányzás nyújt lehetőséget nagyobb, és sebességtől független pontosság elérésére. Tekintettel arra, hogy itt kiiktatták az embert, mint korlátozó tényezőt, a 2–5 cm-es pontosság is megcélozható, természetesen más költségszinten. Sőt, a legújabb rendszerek a fordulók programozását is lehetővé teszik. A mûtrágyaszóró gépek azonban ezt a pontosságot nem igénylik, az automatikus kormányzás az elérhető nagyobb sebesség és ezzel a területteljesítmény növelése szempontjából lehet érdekes. Mûtrágyaszóró gépeknél az átfedés mértékének változásánál bekövetkező 1 m-nél kisebb eltérés ugyanis – kedvező szóráskép esetén – a megengedhető értéknél nagyobb mértékben általában nem változtatja meg a keresztirányú szórásegyenlőtlenséget (3. ábra).
A ábrán bemutatott esetben 24 m-es munkaszélességnél a szórásegyenlőtlenség értéke alig haladja meg az 5%-ot. ± 1 m-es eltérés a szórásegyenlőtlenséget csak 7,5%-ra növeli, ami még kedvező érték. ± 2 m-es eltérésnél a CV érték már 11–13%. Szükséges megjegyezni, hogy ez az üzemeltetés szempontjából kedvező jellemző csak háromszög alakú szórásképre, vagy az ábrán is látható nem meredek oldalfalú, trapéz formájú szórásképre igaz. Meredek oldalfalú, trapéz formájú szórásképek esetén, amilyen a pneumatikus mûtrágyaszóró gépek keresztirányú szórásképe, az átfedés mértéke nagyobb hatással van a szórásegyenlőtlenségre. A mûvelőnyomos termesztési mód és a párhuzamosan vezető rendszer azonban általában ebben az esetben is megengedhető eltérésen belül tartja a keresztirányú szórásegyenlőtlenség értékét.
A gépek állagmegőrzése
A röpítőtárcsás mûtrágyaszóró gépekkel elérhető munkaminőség jelentősen romlik, ha a gép paraméterei a gyári állapottól eltérnek. Ez az eltérés lehet a gép deformációja, amely a gépek helytelen feltöltése miatt (durva rátolatás) következhet be, vagy a szórólapátok kopása és sérülése, amely a gép munkaminőségét jelentősen rontja. Általános tapasztalat, hogy a szórólapátokat addig használják, amíg azok felülete hullámosra kopik, sőt átlukad. Új és kopott lapátokkal végzett összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a kopott lapátok jelentős munkaminőség-romlást eredményeznek. A kopott lapátokkal a gép a szabványban előírt egyetlen jellemzőt sem tudott teljesíteni.
Termőhelyspecifikus tápanyag-kijuttatás
A növények tápanyagigényéhez alkalmazkodó, az adott táblára vonatkozó vizsgálati eredmények ismeretében végrehajtott termőhelyspecifikus trágyázási mód csökkenti a mûtrágyafelhasználást, és akár 11–16%-kal is növelheti a fajlagos terméshozamot és javítja a termények minőségét. Mindez azonban csak akkor végezhető az elvárható szinten, ha a fent felsorolt mûszaki és üzemeltetési feltételeket betartják. Fontos, hogy amikor korszerû tápanyag-gazdálkodásról beszélünk, akkor komplexen kezeljük a kérdést, ne szûkítsük le egyik vagy másik technológiai elemre. Ugyanakkor a fenti elemek optimális együtthatása esetén biztonságosan számíthatunk a megcélzott terméseredmény és termésminőség elérésére.
A GPS használatára is alkalmas mûtrágyaszóró gépek számos szolgáltatással rendelkeznek, és egyre pontosabban reagálnak a táblatérképek igényelte változásokra. Általában két paraméter változtatását tudják biztosítani, a két röpítőtárcsához tartozó adagolónyílás szimmetrikus, vagy aszimmetrikus változtatását és esetenként a röpítőtárcsák egymáshoz viszonyított fordulatszámának változtatását. E két módosítással, valamint ezek célszerû kombinációjával mind a differenciált mûtrágya kijuttatás, mind a különböző szórásformák megvalósíthatók: normál szórás (bal és jobb tárcsa fordulatszáma egyforma), ékszórás, szélszórás és határszórás, mely például a jobb és a bal tárcsa fordulatszámának célszerû beállításával érhető el. Az ékszórás a szabálytalan alakú táblák kezelésénél állandóan jelentkező igény, a szélszórás a vízfolyások, utak melletti szórásnál szükséges, a határszórás a szomszédos tábla melletti szórást jelenti.
A differenciált tápanyag-kijuttatás megalapozásához számos megelőző mûveletre van szükség. A talajmintavétel és a minták elemzése számos hasznos információt nyújt, pl. adatokat szolgáltat a talaj tápanyag szolgáltató képességéről. Szerencsés, ha a technológia alkalmazója több éves tapasztalattal rendelkezik a táblát illetően. A hozammérővel ellátott arató-cséplő gépek adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy a tábla különböző részeihez a GPS segítségével hozam legyen kapcsolható. Az így szerzett alapinformációk segítségével digitalizált táblatérkép készíthető, és alkalmas mûtrágyaszóró géppel, a differenciált tápanyag-kijuttatás megvalósítható (4. ábra). Ez a korszerû technika lehetővé teszi, hogy a fent részletezett egyéb feltételek birtokában csökkenjen a kijuttatott mûtrágya mennyisége, növekedjen a termény mennyisége és javuljon minősége.
A cikk szerzője: Csizmazia Zoltán
