A hosszan tartó meleg és szárazság az őszi kalászos növényeket tulajdonképpen a teljes vegetációs időszak alatt végig kísérte. Ez természetesen meg is látszik az országos termésátlagokon, amely nem haladja meg a 3,7 t/ha értéket. Az időjárás hatása a vetőmagtermő táblákat sem hagyta érintetlenül, ahol a termésátlag még, ha némiképpen magasabb is az árutermő területeknél, azért elmarad az átlagostól.
Az EU csatlakozás óta hazánkban tapasztalt a vetőmag előállítási területre és fémzárolási mennyiségre vonatkozó csökkenő tendencia 2007-ben megállt. Ez az örvendetes tény egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt két évben a fajtabemutatókon, a különböző szakmai fórumokon, a médiában már kiemelt hangsúlyt kaptak a fémzárolt vetőmaghasználat vitathatatlan előnyei, valamint annak, hogy a második világháború óta nem volt olyan csekély mérvû a kalászos fajok vetőmaghasználata, mint a tavalyi évben. A fémzárolási mennyiségek is messze elmaradtak a megszokottól. Mindezek következtében 2006 őszén a korábbi évekről áthúzódó ókészletekkel együtt is hiányhelyzet állt elő több kalászos fajnál, eladatlan fémzárolt vetőmagkészletek nem maradtak. Nézzük meg hogyan alakul a helyzet a főbb kalászos fajoknál.
Őszi búza
2006-ban 10–15 ezer tonna ókészlettel együtt 90–95 ezer tonna fémzárolt vetőmag került elvetésre. Ez 1,15 millió ha területen 30–32%-os felújításra volt elegendő. A 2005. évi 25%-os mélyponthoz képest ez ugyan javulás, de még mindig messze elmarad a szakmailag kívánatostól. A szezont normál keresleti és kínálati viszonyok jellemezték, bár a végére fajta és térségi hiányok is kialakultak.
2007-ben ugyancsak 30 ezer hektárról kb. 120 ezer tonna nyers terméssel számolhatunk. Tapasztalatok szerint ennek 60–65%-a kerülhet fémzárolásra, azaz 75–90 ezer tonna. Változatlan vetésterülettel számolva ez 26–30% körüli felújítást jelent, vagyis a felújítás növelésének akár gátja is lehet a rendelkezésre álló készlet. Az előzetes vizsgálatok komoly csírázási problémát nem mutattak. Az országosan heterogén eloszlású csapadékviszonyok nem csak a termésátlagokban, hanem az ezerszemtömeg tekintetében is megmutatkoznak. Még az azonos fajtáknál is jelentős eltérés található a szemek tömegében.
A tisztítási veszteséget és a minőséget tovább ronthatja az a szemletapasztalat, hogy a gyakori virágzáskori esők kedveztek a gombabetegségek kialakulásának és terjedésének. Az idei évben a szeptóriás pelyvabarnulás és a fuzárium tünetei jelentek meg főként a vetőmagszaporító táblákban. A külsőre egészséges szemek is lehetnek fertőzöttek, és csak alapos laboratóriumi vizsgálatok után állapítható meg a kórokozó jelenléte.
Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy az árugabona visszavetése az idei évben különösen kockázatos lehet. A fémzárolt, csávázott vetőmag garantáltan egészséges, és használatával megelőzhető a következő évi fertőzés, betartva az egyéb agronómiai eljárásokat is (elővetemény, talajmûvelés, vegyszeres növényvédelem).
Őszi árpa
A vetőmag előállító terület nagysága az idén 1500 ha-ral növekedett. Az őszi búzával szemben a nagyobb növekedés azzal magyarázható, hogy a külföldi felvásárlások miatt az árunövény piaci ára kedvezően alakult az elmúlt három évben. A kalászosok közül ezen faj vetőmagja iránt volt a legnagyobb a kereslet 2005. és 2006. év őszén is. A számottevő vírusfertőzés és a tavaszi aszály miatt a tavalyinál jóval alacsonyabb termésátlag várható. A megnövekedett terület ellenére a vásárlói igényeket csak nehezen lehet majd kielégíteni 2007 őszén, hiányra kell számítani.
Tritikálé
A kalászos növények közül az EU csatlakozásunk legnagyobb vesztese a rozs mellett. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetőmagelőállító területét érte el, addig tavaly ennek már kevesebb, mint 17 százalékán 723 ha-on jelentettek be szántóföldi ellenőrzésre tritikálét. Az intervencióra jogosult növények közül történő kizárása hátrányosan érintette e kultúra piaci lehetőségeit, így a termelők költségtakarékosság okán nem vetnek fémzárolt vetőmagot. A vetőmag előállító terület csak azért duplázódott meg a tavalyi évhez képest, mert tavaly tényleg drámaian kevés vetőmag állt a vásárlók rendelkezésére. A jövőt tekintve a tritikálé energetikai célra történő felhasználhatósága miatt megnövekedhet a fizetőképes kereslet a faj vetőmagja iránt. Továbbá az elmúlt néhány évben fellépő, a fajra eddig nem jellemző gombabetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között előállított, fémzárolt vetőmagot vásárolni.
Összességében elmondható, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén arra kell számítani, hogy egyes fajták vetőmagja csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A hiány nemcsak az új, bevezetés stádiumában lévő fajtáknál várható, hanem a nagy területen termesztett fajtáknál is jelentkezhet, főként a késedelmes rendeléseknél.
A vetőmag előállítók a kockázatukat csökkentve többnyire csak megrendelésre csáváznak és fémzárolnak, ezért a raktárkészletek híján érdemes a vételi szándékot időben jelezni. Az elmúlt évekhez viszonyítva kisebb mennyiségû nyers vetőmag áll rendelkezésre, amely talán elég lesz az igények kielégítéséhez, azonban lokálisan előfordulhat vetőmaghiány. Amennyiben a vásárlók csak a vetést megelőzően keresik meg a forgalmazókat, vagy a vetőmagigény megnövekedik, esetleg komolyabb ellátási nehézségek is felléphetnek.
Végezetül had hívjam fel a figyelmet néhány gondolatra, amely a vetőmag szakmára és tágabb értelemben a kalászos növénytermesztésre egyaránt vonatkozik.
A homogén áruminőség, a nyomonkövethetőség és eredetigazolás alapja a számlával igazolható fémzárolt vetőmag használata. Ennek ellenére – mivel a támogatási rendszer nem ír elő minimumot – az utóbbi években a felújítási arány kritikus szintre (25–30%) csökkent. Ezért a szaporítók – akik ugyanennek a mezőgazdaságnak a részesei – fokozatosan hagynak fel az előállítással, vagy jelentősen csökkentik előállító területeiket. A helyzet nem csak közvetlenül a vetőmag szakmát, hanem a minőségi árualap megtermelését biztosító vetőmag ellátást is veszélyeztetheti.
Aggodalmunk, hogy az amúgy is alacsony vetőmag készlet tovább csökken, ha az előállítók a kialakult magas terményárak mellett árubúzaként értékesítik készleteiket, ami beláthatatlan következményekkel bír. A várható kalászos vetőmagár kialakításakor a szakmának két szempontot kell elsődlegesen figyelembe vennie. Egyrészt olyan árat kell kialakítani, amiért a szaporító vetőmagként értékesíti áruját és nem küldi el árugabonaként a malomba, másrészt pedig a végfelhasználó számára is megfizethető.
A cikk szerzője: Ruthner Szabolcs
