A világgazdaság elmúlt években tapasztalt rendkívüli eseményei, az energiahordozók, az input anyagok, a műtrágya, a takarmány, valamint a szállítás és a munkaerő rendkívüli mértékű drágulása, továbbá az orosz–ukrán háborús konfliktus közvetlenül és áttételesen is az élelmiszerek áremelkedését és a magasabb inflációt eredményezték.

A gazdasági tendenciák jövőbeli alakulása, különösen, ami a fogyasztói árak emelkedését illeti, számszerűen nehezen jósolható meg. Az Európai Bizottság mezőgazdasági termékpiacokra vonatkozó előrejelzései például erre az évre stagnáló vagy enyhén növekedő termelést, s emellett kismértékű drágulást vetítenek előre. Az élelmezésbiztonság és ellátás területén semmilyen kockázatot nem valószínűsítenek, sőt az EU exportpotenciálja sincs veszélyben.

Egyéb mértékadó szervezetek – mint a FAO, OECD és a Világbank – előrejelzései szerint a 2022. évet várhatóan végig jellemző magas költségek és emelkedő árak az eddig lezajlott változásoknak köszönhetőek, és az előző évekhez képest bekövetkezett drágulás valószínűleg idén is kitart. 2023-ban már normalizálódhat a világgazdaság, kiszámíthatóbb pályára állhat, ugyanakkor ez nem jelenti a korábbi árszintekre való visszatérést, hanem sokkal inkább egy új, magasabb árszintekkel jellemezhető egyensúlyi állapot várható.

Az állattenyésztésre a piaci folyamatok mellett egyre inkább hatást gyakorolhat a fogyasztói szemléletváltozás és az ágazatok ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló törekvések. Felértékelődhetnek a helyben előállított jó minőségű és ellenőrzött hátterű termékek is.

Tejágazat

A világpiacon és az európai tejpiacon a termelési költségek továbbra is magasak, ugyanakkor a termelés stabil és a nyerstej­árak emelkedőben vannak. A világpiaci trendek egyelőre kedvezőek, Új-Zéland és Ausztrália termelése 2021-ben hozzávetőleg a 2020-as szinttel egyező, míg az USA 2,2%-kal növelte termelését 2020-hoz képest. Az utóbbi hónapokban azonban néhány százalékos termeléscsökkenés kezdődött ezekben az országokban, ez azonban nem válik el az elmúlt években tapasztalt trendektől.

2022 áprilisában a nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az USA-ban 48 százalékkal, Új-Zélandon 29 százalékkal, az Európai Unióban 23 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi árszínvonalhoz képest (AKI agrárpiaci jelentések).

A világpiacon a cheddar sajt értékesítési ára a 2022. 19. héten egy év alatt 37 százalékkal, a sovány tejporé 24 százalékkal, az ömlesztett vajé 22 százalékkal nőtt, míg a teljes tejporé 8 százalékkal csökkent.

Az EU-ban (és a világgazdaságban másutt is) az emelkedő ráfordítási költségek továbbra is negatívan érintik a tejtermelő gazdaságok árrését, 2021-ben lassították a tejhozam növekedését (–1,2%), és a vártnál nagyobb tejelő állomány-csökkenést (–1,5%) eredményeztek. 2022 első felében a magas nyerstejárak ellenére szűkös maradhat a tejkínálat, utána némi fellendülés következhet. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az EU nyerstejárában eddig történelmileg megfigyelt szezonális trend nem érvényesült, az árak tavaly egész évben nőttek.

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára magas és folyamatosan nő, Olaszországban a 24. hétre 60,5 euró/100 kilogrammra emelkedett, ami 25%-kal magasabb az év elejéhez képest. Hollandiában ugyanez a 24. hétre 57 euró/100 kilogrammra nőtt, szintén jelentősen meghaladva a korábbi értékeket.

Az EU sajttermelése az EU-n belüli és az exportkeresletnek köszönhetően tovább növekszik, miközben a teljes és a sovány tejpor-feldolgozás tekintetében a magas árak miatt további uniós keresletcsökkenés várható.

Az EU tejtermékek árai átlagban szintén jelentősen magasabbak az egy évvel korábbinál minden termékkategóriában. 2022 májusban a sovány tejpor ára +59%, a vajé +71%, a teljes tejporé +62%, a cheddar sajté +20%, az edami sajté +44%-kal nőtt 2021 májusához viszonyítva.

Az EU exportja a legfontosabb tejtermékek tekintetében kedvezően alakult, a kontinens továbbra is elsőszámú exportőr a világpiacon.

Húsmarhaágazat

Az EU marhahústermelése a magas árak ellenére 2022-ben várhatóan csökkenni fog, elsősorban a marha- és tejágazat szerkezetében bekövetkező változások, kiigazítások miatt. A közelmúltbeli kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően a közösség kivitele növekszik.

Az uniós termelés stabil, az első negyedéves termelési adatok szinte megegyeznek 2021 első három hónapjának adataival.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a termelés ekkor alacsonyabb volt, mint az előző években. A kínálat továbbra is korlátozott, és a gazdálkodók a magas takarmányárak miatt a könnyebb állatokat vágják le.

Az árak minden kategóriában pozitív tendenciát mutatnak. A fiatal bikák, tinók és üszők hasított ára 5 EUR/kg felett volt az elmúlt héten, ez jóval magasabb a tavalyi áraknál. A levágott tehenek ára nő a leggyorsabb ütemben, a nagyon korlátozott kínálat és az erős kereslet miatt megközelíti a fiatal szarvasmarhák árait.

Az uniós húsexport 2022 első két hónapjában +4,3%-kal növekedett, azonban egyes exportpiacok (Ghána, Fülöp-Szigetek, Bosznia-Hercegovina) meredek visszaesése miatt április végére már 15%-kal kevesebb volt, mint tavaly. Az Izraelbe irányuló élőállat-export növekedése ugyan jelentős (+9,4% 2021 első négy hónapjához képest), ez azonban csak részben kompenzálta a többi piacon visszaeső keresletet. A kétszámjegyű növekedést mutató év eleji import dinamikája mérséklődött, így a 2022. január–április közötti időszakban +8,2%-kal nőtt.

A behozatal erősödése mögött az éttermek és vendéglátóhelyek fokozatos újranyitása, valamint a magas belső piaci árak állnak.

Sertéságazat

A jelentős költségek és az afrikai sertéspestis (ASP) tartós hatásai 2022-ben várhatóan visszaszorítják az EU sertéshústermelését, a hasított test árának növekedése valószínűleg átmeneti lesz.

Az EU vágott-test súlyban mért termelése 2022. január–márciusban –4,6%-kal (egyedszámban csak –3,5%-kal) volt alacsonyabb, mint 2021-ben, s ez több nagy termelőt is érintett. A hasított sertésárak ugyan magasak, de sok tagállamban nyomás alatt vannak, a költségek is lépést tartanak az emelkedéssel. A malac­árak azonban csökkenésnek indultak az elmúlt három hónapban, most alig haladja meg a 46 eurót, szemben a márciusi 58 euróval.

Az EU exportja a Kínába irányuló export jóval alacsonyabb szintje miatt 2022 első negyedévében visszaesett 2021 első negyedévéhez képest; az import nőtt, de mennyisége elenyészően kicsi az exporthoz képest. A kereskedelmi mérleg bőven pozitív.

Az ASP visszatérése vagy megjelenése miatti félelem, a piaci bizonytalanságok, illetve a fogyasztásban a baromfihús irányába történő eltolódás mind mérsékelt növekedési prognózisokban öltenek testet.

Baromfi- és tojáságazat

Az EU baromfitermelése 2022-ben várhatóan enyhén emelkedik, a madárinfluenza továbbra is jelentős korlátozó tényező. A magas árak az eddigi magas költségeket kompenzálják. Az EU exportja a mesterségesintelligencia-kereskedelemmel kapcsolatos kereskedelmi korlátozások, valamint az ukrajnai orosz invázió ellenére is fellendülésnek indul. Az Egyesült Királyságból, Brazíliából, Thaiföldről és Kínából érkező további import helyettesítheti az ukrajnai importot.

2022. január–márciusban az EU termelése stabil maradt, –1,3% az előző évhez képest. Jelentősebb visszaesés Olaszországban (–21,4%) és Magyarországon (–18%) volt.

Az EU átlagos brojlerárai továbbra is magasak, és lassuló mértékben emelkednek. A kereslet stabil, a tartós piaci bizonytalanság és a magas inputköltségek ellenére a szakértők enyhe növekedést prognosztizálnak az idei évre.

2022 első négy hónapjában az EU exportja mennyiségileg 17%-kal csökkent, értékében nem változott. Az afrikai desztinációkba és Ukrajnába is visszaesett a kivitel. Ezzel szemben az EU baromfiimportja mennyiségileg 25%-kal, értékében pedig 70%-kal haladta meg 2021 azonos időszakának értékeit. A kereskedelmi mérleg az elmúlt évek átlagához képest romlott, de mennyiségben és értékben is pozitív.

A madárinfluenza esetek száma sajnos ismét növekszik, különösen Franciaországban. Ez továbbra is nehézséget okoz az ágazat teljesítménye és kivitele szempontjából, mivel a harmadik országok jó része újabb importtilalmakat vezetett be.

A tojáspiac kiegyensúlyozott, a termelés stabil és az árak is jóval meghaladják a tavalyi és a korábbi évek árszintjét. A 22. héten a tojás ára 181,95 €/100 kg, +46%-kal haladta meg a tavalyi árakat.

A 2022. január–április közötti időszakban – az Egyesült Királyság nélkül számítva – az export volumene +25%-kal, értéke 17,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest, a behozatal – jelentős ukrán mennyiségek kiesése miatt – mennyiségben 60%-kal, értékben 17%-kal csökkent. Az Egyesült Királyság őrzi első helyét az EU fő kiviteli desztinációi között: 2022. január–márciusban a tojás exportja +91%-kal nőtt, az import pedig –45%-kal csökkent.

Juh- és kecskeágazat

A történelmileg alacsony uniós juh- és kecskeállomány 2022-ben várhatóan 2%-os termeléscsökkenést fog eredményezni, amelyet az első negyedéves adatok is alá látszanak támasztani. 2022. január és március között a juhvágások –5,3%-kal, a kecskevágások –3,5%-kal csökkentek.

A kereskedelem újraindult, de még mindig viszonylag alacsony szinten van, s ez tartósan magas belföldi árakhoz vezet mind a könnyű, mind a nehézbárányoknál.

Ez év első négy hónapjában a közel-keleti kiviteli célországok (Jordánia és Izrael kivételével) jóval kevesebbet vásároltak, így az EU juh-kecskehús és élőállat-kivitele 10,7%-kal alacsonyabb, mint 2021. január–áprilisában. A behozatal ezzel szemben az összes irányból – de különösen Új-Zélandról és Ausztráliából – növekedett, összesen 15,8%-kal. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi súrlódások továbbra is növelik a bizonytalanságot, és kedvezőtlenül érintik a kivitelt és behozatalt.

A cikk szerzője: Sárecz László