Az elszállítandó anyagmennyiség a mezőgazdasági termelőknek nem kis feladatot jelent. Emellett a megtermelt mezőgazdasági termékeket, de még a termeléshez felhasznált anyagokat – az agrotechnikailag optimális – az esetek többségében a legrövidebb időn belül a felhasználási, feldolgozási, ill. tárolási helyre kell szállítani. Éppen ezért a mezőgazdasági szállító eszközöket, pótkocsikat a gyártók folyamatosan fejlesztik a teherbírás, raktérfogat növelése, a technológia-felhasználás bővítése, a taposási károk csökkentése szempontjából. A felhasználói igények mellett azonban a közlekedésre vonatkozó jogszabályokat is figyelembe kell venni, amelyek a traktoros pótkocsis szállító eszközök vonatkozásában az elmúlt időszakban kedvezően változtak, nőtt a vontatható összgördülő tömeg, és a megengedett szállítási sebesség is (40 km/h-ra) emelkedett.

A mezőgazdaságban a megváltozott birtok- és termelési szerkezet következtében a szállítási ágazat alakult át talán a legnagyobb mértékben. A szállítási, anyagmozgatási feladatok ellátásában jelentősen nőtt a traktorvontatású pótkocsik szerepe, különösen a rövid távon történő ömlesztett, elsősorban szemes termények szállításában. Más területeken, pl. szálastakarmány, silókukorica szállításában a tehergépkocsik alkalmazása, ill. használata a korábbi szinten maradt. Azokban az üzemekben, melyek nem tartanak fenn szállítási ágazatot, a bérvállalkozók által üzemeltetett tehergépkocsik egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott szállítóeszközök konstrukciójával kapcsolatos igények is sokkal szélesebb sávon mozognak, mint korábban.

A mezőgazdasági anyagmozgatási feladat nagyságát a mezőgazdasági termelés volumene határozza meg. Ez jelenleg – 36,3 × 106 tonna évenként, 1,5 anyagmozgatási többszöröst figyelembe véve ez a szám 54,5 × 106 tonnát jelent. A mezőgazdasági gépi munkák volumenéből az anyagmozgatási feladatok az összes munkaidőre vetítve mintegy 50%-ot tesznek ki, ez önmagában sem kis feladat. A helyzetet tovább rontja, hogy a mezőgazdasági termelés idényjellegû, így az anyagmozgatási feladat nagysága sem egyenletes az év folyamán.

A mezőgazdaság szállítási feladatainak csúcsidőszakait alapvetően a gabona betakarításhoz kapcsolódó munkák határozzák meg. Magyarországon a búza és egyéb kalászos gabonák termésterülete 1657 ezer ha, az országos termésátlag 4,9 t/ha, kukorica termőterületek 1023 ezer ha, hozam 5,95 t/ha. Az állattenyésztő vállalkozások számára szükséges takarmányok közül, a szálastakarmányok közül a gyepet 800 ezer ha-on, lucernát és egyéb pillangósokat 300 ezer ha-on, silókukoricát 162 ezer ha-on termesztenek. Az egyes termékcsoportok százalékos megoszlását az 1. táblázat szemlélteti.

Ahhoz, hogy a szállítási feladatot a mezőgazdasági üzemekben optimalizálni lehessen célszerû a szállítási körfolyamatot elemezni.

A szállítási körfolyamat a következő blokk-séma szerint mûködik.

A szállítási körfolyamat mûködésének feltétele, hogy a

Wrak

A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt