A vetőmagvizsgálati módszerfejlesztésért, adott esetben szabványosításért és az elfogadott módszerek nemzetközileg ismertté és egységessé tételéért legilletékesebb nemzetközi szervezet az Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség népszerû rövidítéssel az ISTA (International Seed Testing Association). Az 1924-ben alakult szervezet célja, ma is a kezdetektől meghirdetett elv teljesítése: ,,UNIFORMITY in SEED TESTING '' (Egységesség a vetőmagvizsgálatban). A szervezet aktivitását és sikerességét bizonyítja, hogy 74 tagországában 162 taglaboratórium mûködik melyek közül 100 laboratórium ISTA akkreditált státusszal dolgozik és Nemzetközi ISTA Bizonyítványokkal szolgálja a nemzetközi vetőmag-kereskedelmet.
Az első genetikailag módosított növényfajták (továbbiakban GM növények) tengeren túli termesztésének terjedésével, illetve az első fajták EU Közös Fajtakatalógusba való felvételével, indokolttá vált hogy a genetikailag módosított növények szaporító képleteinek tételesen magjának – a kereskedelemben vetőmagjának – GM tartalma, illetve a módosítás jelenléte vagy hiánya megállapítható legyen. A sürgető igény ellenére sem foglalkoztak uniós szinten hosszú ideig a vetőmagtételek vizsgálatának kérdésével és pl. határérték a nem GM fajták vetőmagtételeinek esetlegesen elfogadható GM tartalmára – hasonlóan pl. a takarmányoknál bevezetett szabályozásra – mind a mai napig nem született.
Vannak azonban eredmények, megszületett az együttmûködés a különböző nemzetközi szervezetek között (EU/OECD vetőmagrendszer/ISTA/ISF International Seed Federation) és folyamatosan nő a felkészült vizsgálatra alkalmas laboratóriumok száma.
Az elért eredményekben komoly szerepe volt és van az ISTA-nak. Megalakult 2000-ben a GMO Akció Bizottság (GMO Task Force) majd tisztáztuk az alapelveket és célokat.
1.Elvként fogadtuk el, hogy mint az ISTA többi bizottságának a GMO Task Force-nak sem feladata állást foglalni a GM növények termesztése ellen, vagy mellett. Feladata a korrekt vizsgálati lehetőségekre ajánlatot kidolgozni.
2.Megerősítettük álláspontunkat mely szerint vetőmag vonatkozásában a vetőmagtételek fajtatisztasági kérdéseként kezeljük a nem GM növények vetőmagtételeiben a GM vetőmagvak jelenlétét, illetve fordítva, GM fajták vetőmagtételeiben a nem GM magvak előfordulását. A vetőmaghasználat szempontjából mindkettő egyformán fontos.
3.Fenti tételt elfogadva a technikai kérdésekre összpontosítottunk.
4.Célul tûztük ki:
•egységes szemléletû vizsgálati környezet lehetőségének biztosítását laboratóriumaink számára.
•A vizsgálati módszertan megjelenítését az ISTA Nemzetközi Szabályzatában.
•Távlati célként pedig az akkreditáció kiterjesztését a GM vizsgálatot végző laboratóriumokra.
A kérdés fajtatisztasági paraméterként való kezelése lehetővé tette hogy a vetőmagtételből induljunk ki, ez pedig megoldotta a minták tételre való vonatkoztatásának kérdéseit, hiszen a vetőmag tételek mintázásának szigorú, matematikailag kidolgozott, nemzetközileg elfogadott szabályai vannak.
A fajtatisztasági kérdésként való kezelés azt is egyértelmûvé tette, hogy elismert engedélyezett növényfajták vetőmagtételeinek vizsgálatára vállalkozhatunk, így csak az engedélyezett módosításokat hordozó, engedélyezett növényfajták vetőmagvainak genetikai tisztaságára összpontosítottunk.
A vizsgálati módszertan kérdése már nem volt ilyen egyszerû, hiszen a szakirodalomból számos módszer és számos technika ismert mely azonos eredményt kell, adjon. Kialakítottuk tehát azt az elvet, hogy minden laboratórium az általa alkalmazott módszert és a rendelkezésére álló technikát alkalmazhatja, ez nagy szemléletváltozás volt a korábbi hagyományos vetőmag-vizsgálati szemlélethez képest, melynek éppen az azonos módszertan alkalmazása az alapja lsd. pl: csírázóképesség, nedvességtartalom megállapítása de még a kórtani vizsgálatok során egyes kórokozók jelenlétének kimutatása is.
Ezek után indíthattuk el az első összehasonlító körvizsgálatokat 2002-ben melyet azóta több követett és most a nyolcadik körnél tartunk. A tudományos teljesség igénye nélkül, elsősorban a fejlődést kiemelve röviden összefoglalom a föbb jellemzőket és eredményeket:
1. körvizsgálat 2002
Kukorica vizsgálatával indult a T25 és Mon 810 event-ek kimutatásra. 30 előre elkészített minta – mintánként 300 szem – került szétküldésre 44 a körvizsgálatra jelentkező laboratóriumba. A minták összetétele: 12 negatív, 6 mindkét event-re pozitív és 6–6 egy adott eventre pozitív minta. Csak qualitatív vizsgálatot kértünk, tehát csak a módosítás jelenlétét kellett megállapítani mennyiségi meghatározás nélkül. Minden laboratórium a saját standard módszerét használhatta, a módszer-leírást meg kellett adni. Az eredmények a vártnál kedvezőbbek voltak, 30 labor (69,8%-a a résztvevőknek) jelentett mind a 30 minta vonatkozásában korrekt eredményt.
2. körvizsgálat 2003
Ismételten kukorica került vizsgálatra a Mon 810 event-re azonban bővült a vizsgálati kör a pozitív minták quantitatív (mennyiségi) tesztelésével. Az elv változatlan volt, mindenki a saját módszerével dolgozott. 51 laboratórium vett részt ebben a körben, 10–10 mintát kaptak vizsgálatra (3000 szem/minta) melyből 3 minta negatív 7 minta pozitív volt. (3 minta 0,7% keveredésre és 4 minta 1,4% keveredésre volt beállítva.) A qualitatív eredményközlés kötelező volt. 47 labor küldött eredményt és ebben a vonatkozásban valamennyi eredmény korrekt volt. A quantitatív vizsgálat opcionális lehetőség volt, 19 laboratorium végezte, el a 0,7%-os szennyeződést 94,4%-ban, az 1,4%-os szennyeződést 98,9%-ban mutattak ki helyesen. A második körvizsgálat eredménye alátámasztotta, hogy a módosítás jelenlétét nagy biztonsággal meg tudják állapítani a laboratóriumok.
3. körvizsgálat 2003
Gyakorlatilag a második körvizsgálat bővített ismétlését jelentette, ahol még mindig kukorica volt a tesztnövény és a Mon 810 vizsgálata mellett a T25 mennyiségi meghatározására is sor került. Többségben ugyanaz az 50 laboratórium vett részt nagy gyakorlatot és jó eredményeket mutatva.
4. körvizsgálat 2004
Ebben a körben új faj a szója került bevonásra round op ready módositás kimutatására. A GM magok a mintái a 35S Promotor gént és a NOS Terminator gént és CP4 EPSPS-t tartalmaztak. 12 minta került szétküldésre 3000 db maggal mintánként. 3 minta negativ volt 3–3–3 minta pedig 0,1%, 0,5% és 1% kontaminációs szintre volt beállítva. 59 résztvevő laboratóriumból három labor csak a módosítás jelenétét mutatta ki quantitativ módszerrel míg 51 küldött eredményt a mennyiségi kimutatásról, 42 ezek közül (82,4%) korrekt eredményt jelentett ami az össze minták számát alapul véve 97,1% os jó eredményt mutat. A szója körvizsgálatok eredménye is a nagy vizsgálati biztonságra utalt.
5. körvizsgálat 2004
Hasonlóan a kukoricához az 5. körvizsgálat gyakorlatilag a szója-kört ismételte meg mintegy megerősítve annak korábbi eredményeit.
A széles körben – gyakorló vetőmagvizsgáló laboratóriumok, kutató laborok, hatósági, cég és egyéb magán laborok részvételével – szervezett körvizsgálatok eredményei, a számos beérkezett adat és különböző vizsgálati módszerek körének ismerete lehetővé tette 2005-re, hogy levonjuk a tapasztalatokat és összegezzük az eredményeket.
Erre 2005-ben az ISTA taiföldi közgyûlésén került sor, ahol a tagok, köztük az EU tagállamok delegált szavazati joggal rendelkező képviselői is, kis többséggel ugyan de megszavazták hogy a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szabályzat (International Rules for Seed Testing) új fejezettel bővüljön mely irányt mutat a a taglaboratóriumok számára a GM vizsgálatok elvégzésére, és egy későbbi lépésben lehetővé teszi az ISTA akkreditálást is. Az új 8. Fejezet 2006. február 1-jén lépett életbe. Iránymutatást ad a GM kimutatás elvégzésére, előírja a vizsgálati környezetet, de meghagyja a laboratórium lehetőségét arra, hogy a kimutatáshoz tetszése s célja szerint használjon bármely az irodalomban leirt módszert illetve más bizonyítottan validált eljárást.
2006 február 1-jét követően, így lehetőség nyílt GM vizsgálatok akkreditálására kimondottan vetőmagvizsgálati céllal. Németországban a jénai ISTA laboratórium már elérte ezt a státuszt és további 3 európai és egy ausztrál ISTA laboratórium akkreditálása van folyamatban. Aki azonban ismeri közelebbről ezt a kérdéskört, tudja, hogy számtalan kérdés merül fel folyamatosan, és sok a megoldásra váró probléma.
Néhány ezek közül: hogyan lehet megfelelő GM mentes vagy éppen biztosan GM tartalmú mintákhoz jutni a standardizáláshoz, ki tudja ezek költségét fedezni, milyen változást hordozhatnak az új és új módosítások stb.
Az ISTA körvizsgálatokhoz a Monsanto és KWS cégek biztosítottak kísérleti anyagot. Az első fentiekben leírt 5 körvizsgálat a résztvevőknek ingyenes volt. A fejlődésben nincs megállás 2006-ban új faj, a repce körvizsgálatával folytatódott a munka,. a GT73 transgénikus fajtákkal és bár ilyen fajták termesztése az EU-ban nincs engedélyezve 49 labor, köztük európai is részt vett az összehasonlító vizsgálatokban. Az eredmények hasonlóak a kukoricánál és szójánál tapasztaltaknál. 10 minta került szétküldésre, 3300 db mag/minta. A pozitív minták GM szennyezettsége 0,3, 0,6-ra és 1,3%-ra volt beállítva. 45 laboratórium jelentett helyes eredményt.
A fenti tapasztalatok azt mutatják tehát, hogy a GM tartalmat a vetőmagtételekben nagy biztonsággal ki lehet mutatni, alkalmas módszerek, jó mûszerek és felkészült szakemberek vannak. Nemzetközi fórumokon különböző nemzetközi szakmai szervezetek hatékonyan foglalkoznak a kérdéssel. Mi ennek a gyakorlati jelentősége Magyarországon, ahol nem termesztünk GM fajtákat és hol tartunk mi a fenti folyamatban. Magyarország ma is vetőmagtermesztő nagyhatalom. A hazánkban termelt kukorica vetőmag évente változó arányban 50–65%-a kiszállításra kerül az országból. Ismernünk és szükség esetén alkalmazni kell tudjuk azokat a módszereket, melyekkel a vetőmagtételek GM tartalmát ellenőrizni tudjuk. Amíg engedélyezett fajta Magyarországon nincs és határainkon túlról csak GM mentes igazolással érkezhet hazánkba vetőmag addig mentesség ellenőrzésének rendszerét mûködtetjük szúrópróbaszerû vizsgálatokkal, az esetleges szennyeződések kiszûrésére. Amennyiben az ún. koegzisztencia rendelet életbe lépne úgy az együtt-termesztés szabályainak betartását kell ellenőriznünk a fentiekben leirt módon. Képesnek kell lennünk a tételek GM mentességének, illetve GM tartalmának vizsgálatára. A fentiekben bemutatott ISTA körvizsgálatokban a központi Vetőmagvizsgáló Laboratórium (korábban OMMI ma MgSzH) eredményesen vett részt, sőt folytatódott a sorozat 2006-ban egy újabb kukorica és egy újabb szója körrel, melyek értékelése még folyamatban van.
2006 decemberében jelent meg a CVII. Tv. A géntechnológiai törvény módosításáról a végrehajtási rendelet most van előkészületben, de a vetőmagvizsgálati és minősítő hatóság részéről a szakmai előkészület már megtörtént.
A cikk szerzője: Ertseyné dr. Peregi Katalin
