A talajerő gazdálkodás területén folytatott tanácsadás néhány jól mérhető, vagy elfogadott módszerekkel megállapítható talajtulajdonság, s a kezelésükre kialakult – folyamatosan fejlődő – gyakorlatra épül. A talajjavításra és a talaj termékenységének fokozására – tápelem-feltöltöttség, kondicionálás, növényi sorrend stb. – tett javaslatok eredményét általában közvetve, és több termelési cikluson keresztül mérik, vagy tapasztalják. Az aktuálisan megállapított eredményeket vagy nem is lehet közvetlenül összehasonlítani más eljárások és anyagok használatának eredményeivel, vagy az összehasonlítás sokkal bizonytalanabb, sok esetben csak megérzéseken alapszik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a talajok termőképességének fokozására vonatkozó szaktanácsadás ne lenne kísérletesen, tudományosan megalapozott. Az eredmények üzemi megismétlése azonban nehéz és körülményes, kevés gazda vállalja fel a velük való bíbelődést.
A fajták teljesítménye sokkal könnyebben ellenőrizhető. Az egymás mellé vetett parcellák termését, a szem nedvességtartalmát, hektoliter tömegét (adott nedvességtartalomnál) már akár a kombájn is közvetlenül méri.
A fajtapiac rohamos fejlődése, az óriási választék, a kiélezett verseny, és a minden évben megismétlődő döntéskényszer, amelynek ideje gyakran egybeesik – esetleg meg is előzi – az előző év eredményeinek megismerését, mégis nehéz helyzet elé állítja a döntéshozót. Szinte nincs is más alapja döntésének, mint a konzervativizmus és a márkába, kereskedőbe, vetett bizalom – esetleg az önbizalom, amelynek tudásháttere nem mindig kérdőjel nélküli. A fajtamegújítás sebessége főleg attól függ, hogy ezek a tényezők milyen arányban vezetik a gazdát a döntéshozatal során. A fajtaválasztásban általában sokkal több a szubjektív elem, mint az egyéb inputok beszerzési folyamatában. Az is igaz, hogy szinte minden termelőnek van módja a fajták előzetes kipróbálására, szemrevételezésére, s a termék (ez esetben a fajta) főbb gazdasági tulajdonságainak – főként kereskedelmi irányultságú – konferenciákon való megismerésére. Mégis, valami hiányzik. Az a fajta tanácsadás, amely hitelesít, s szükség szerint kiszélesíti a horizontot.
Nyilvánvaló, hogy a fajtatulajdonságokról alkotott véleménynyilvánítás során nagyon óvatosnak is kell lenni! Jóllehet a technológiai és gazdasági mutatók jól mérhetők, a környezeti hatások nagy része a mérések során rejtve marad. Soha sem lehet tudni, hogy mikor okoz egy-egy, talán anomália számba nem is vehető környezeti jelenség meglepetést. Különösen érvényes ez a fajták gazdálkodási eredményre gyakorolt közvetlen hatásának megítélésére.
A független tanácsadási tevékenység kialakulását a költséges háttértevékenység mellett a támadhatatlanságot biztosító módszerek ismerete és a piaci – elsősorban a kereskedelmi oldali – szereplők lojalitásának kialakulatlansága is fékezi.
A kukoricafajtákra vonatkozó tanácsadás a hibrid-nemesítés korábbi szakaszaiban egyszerûbb és könnyebb volt. A kevés, legfeljebb néhány tíz hibrid között lényegesen könnyebb volt az eligazodás, s mind a termőképességben, mind a lényeges agrotechnikai tulajdonságokban (szárszilárdság, stressztolerancia) szembeötlő volt a különbség. A tanácsadás forrása közelebb volt a tudományos intézetekhez, mint a forgalomba hozóhoz. A konkrét döntésben nem a fajták közötti választás, hanem a vetőmaghoz jutás lehetősége volt az elsődleges szempont.
Az éles verseny, a kifejezetten marketing szemléletû tanácsadás a rendszerváltás után vált uralkodóvá. Ebben az időszakban mind a kereskedők, mind a választható, és a valóban kapható fajták száma rohamosan nőtt. Szinte lehetetlenné vált, hogy a gazdák döntéseiket a fajták ténylegesen megismert tulajdonságaira alapozzák. Az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan nem növeli meg lényegesen a forgalomba hozók számát, de az új fajták megjelenésének gyakorisága megnő, s a fajtatulajdonságok, különösen az agro-ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség ismerete bizonytalanná válik.
Egyre fokozódik egy, a fajták piaci és gazdasági szereplését átfogóbban, a piaci versenytől független, az értékeket hiteles és „felhasználóbarát” módszerekkel bemutató rendszer kialakulása iránti igény. Az új rendszerû tanácsadásnak az agrotechnikai és biológiai folyamatok eredményét közgazdasági mutatókban is ki kell fejezni.
Közgazdasági mutatók megjelenítéséhez olyan tényezőket kell figyelembe venni, amelyek hatása a költségek elszámolása, vagy az eredmények piaci realizálása során követhetők, és a hatás mértéke többé-kevésbé megbízhatóan kimutatható.
Az alábbiakban egy olyan gondolatmenetet vázolunk fel – példákkal is illusztrálva – amely közelebb hozhatja az élethez mindazokat a törekvéseket, amelyek segítséget szándékoznak nyújtani a kukoricatermesztés rendkívül gazdag és világszínvonalon álló biológiai alapjainak mind eredményesebb felhasználásához.
Példánk szemes abrakkukoricára vonatkozik, s feltételezzük, hogy az egyes fajták vetőmagjának és a bérszárításnak a költsége rögzített. Közösen el kell fogadnunk, hogy a gazdasági elemzések csak regisztrált gazdaságokra értelmezhetők, s az értékesítési árakat egy adott időpontban rögzített átlagáron vesszük figyelembe. Meg kell egyeznünk egy, az alapszámítások során figyelembe vehető átlagos, közvetlen termelési költségszintben is. A gondolatmenet egyszerûsítése érdekében közösen elhatározzuk azt is, hogy a fajtára vonatkozó döntésünk közvetlenül csak a vetőmag hektáronkénti költségét, a várható relatív (más fajtákhoz viszonyított) terméseredményt és a vízelvonás egységre vonatkozó várható költségét befolyásolja.
Elfogadjuk, hogy a többi tulajdonságból eredő gazdasági hatás a kockázatvállalási képesség, vagy más, főleg agrotechnikai intézkedésen keresztül, közvetve hat a fajtahasználat eredményességére. Ide vonatkozó számításokat is fel lehet vállalni a tanácsadás során, de előre elvégezni őket a lehetséges variációk nagy száma miatt csak konkrét esetre érdemes.
A fajtatulajdonságok megismerésének több forrása is lehetséges. Példáinkban kizárólag az OMMI által közzétett adatokat használunk fel, jóllehet különböző tanácsadási rendszerek ettől eltérhetnek. Jelenleg azért járunk el így, mert a korábbiakban Magyarországon nem mûködött általánosan elfogadott, a fajták tulajdonságait bemutató, közvetlen piaci érdekektől nem függő rendszer. A hazai fajta elismerési rendszerben a fajták termesztési és gazdasági tulajdonságait a forgalomba hozatali engedély kiadása előtt két, vagy három éven keresztül vizsgálják, s az adatokat közzéteszik. A fajtaelismerés során keletkezett adatokhoz tehát bárki, bármikor hozzáférhet, s ezzel teljesül az átláthatóság, ellenőrizhetőség követelménye.
Korábban, a Biológiai Alapok támogatási programjának segítségével az államilag elismert fajtákra vonatkozó vizsgálatok is megfelelő színvonalon, a fenti igények kielégítése mellett folytak, így a rájuk vonatkozó publikációk is sok, a tanácsadásban felhasználható információt tartalmaznak.
A fajták kiválasztásának közgazdasági hatását a fentiek szerint három adat (vetőmag-költség, termőképesség, szemnedvesség-tartalom) alapján mutatjuk be. Szemléltetésre a fedezeti összeghez hasonló árbevétel-maradék számítást (összes árbevétel, mínusz vetőmag ár, mínusz szárítóüzemi költség) használjuk. A fedezeti összeget megközelítjük, ha a vetőmag költség és a szárítási költség levonása után még kivonjuk a teljes árbevételből a becsült átlagos technológiai költségeket és a földbérletet, valamint hozzáadjuk a támogatást.
A számítások elvégzésének és bármikor történő megismételhetőségének érdekében elkészítettünk egy Excel munkafüzetet. Külön-külön ablakokban létrehoztunk egy táblázatot, és egy háromdimenziós diagrammot. A harmadik ablakot használjuk adatbevitel céljára, ahol megjelöltük az egyes költségtényezőket, illetve bevételi forrásokat. Az adatbeviteli részt kitöltöttük egy „átlagos gazdaság” „átlagos” adataival. Az adatbeviteli mező celláit nem részesítettük védelemben, így azok tetszés szerint módosíthatók. (A munkafüzet a www.magyarkukoricaklub.hu honlap Hasznos iratok rovatában regisztrálás nélkül hozzáférhető, ingyenesen letölthető.)
Az 1. táblázatban (adatbeviteli mező, a munkafüzetben „Munkatábla” felirattal jelölve) látható, hogy az csak a termeléssel és a föld használatával kapcsolatos közvetlen költségeket tartalmazza. A támogatás és a földbérlet mértékét azonosnak vettük. Ez egyben arra is utal, hogy az eredménytáblában egy alapvetően földbérletre alapozott gazdaság adatait láthatjuk. A saját földtulajdonnal rendelkezők ezt az adatot a földvásárlási befektetés várt megtérülési rátájának megfelelő adattal módosíthatják. A közvetlen költségek egyébként nagy határértékek, hektáronként 150 ezer és 210 ezer forint között változhatnak.
Miután fölülírtuk a beviteli mező adatait saját gazdaságunk jellemző értékeivel, kiválasztjuk a „Diagram” ablakot, s mindjárt szemünkbe ötlik a termelés gazdaságossági határának (bruttó árbevétel, plusz támogatás, mínusz a táblázatban szereplő költségadatok = 0) vonala (1. ábra).
A rácsozat segítségével könnyen megbecsülhetjük, hogy a várt termésátlag mellett milyen szemnedvesség értékig kell a napra bízni a szárítást ahhoz, hogy a maximális, vagy legalábbis az elvárt pénzügyi eredményt elkönyvelhessük.
Nem mindenkinek a szeme olvassa jól az ábrákat. Akik a számokat szeretik jobban, az „Eredménytábla” feliratú ablakot választhatják (2. táblázat).
A táblázatban a piros számok negatív értékek, azaz a „0” vonal alattiak. A táblázat oszlopfejei a betakarítási szemnedvességet, a sorok első adata a várható termést tartalmazza. Ha tudjuk, hogy mit várhatunk és mit várunk el, a táblázat „dolga” megmutatni a harmadik, keresett adatot. Most nézzük meg, miként lehet ezt a gondolatmenetet a fajtaválasztás során hasznosítani: ha megterveztük a kukoricatermesztésre fordítható költségeinket és az árbevételt, ugyanennek a „maradékelvnek” a segítségével kiszámíthatjuk, hogy mekkora fedezetünk marad vetőmag és szárítási költségre. Most már „csak” a kísérleti eredményeket, saját és a szomszéd által szerzett tapasztalatokat, a vetőmag forgalmazó cég területi képviselőjének meggyőző ajánlatait, és a többi ajánlattévőtől íróasztalunkon tornyosuló prospektushegy adatait kell egybevetni. Ezután megszülethet a döntés a termesztési célnak legjobban megfelelő fajtáról.
Első példa
Az első számítást az OMMI és néhány forgalomba hozó által 2005-ben közösen kivitelezett fajtakísérletek eredményeire alapozzuk. A vetőmag árakat az interneten bőven fellelhető ajánlatok közül véletlenszerûen választottuk ki – a Google keresőbe egyszerûen begépeltük egy jól ismert hibrid nevét, és az első táblázatot, amely a keresésre felbukkant, felhasználtuk. (A „kereső” hibrid adatait egyébként később nem használtuk, s nem kutattuk a táblázat kibocsátóját sem.) A táblázat neve „Munka1”, s az alábbi hivatkozáson volt található:
http://www.google.hu/search?q=pr37m81&hl=hu&lr=&start=20&sa=N. A hitelesség és szemléltetés kedvéért kivágtunk, s itt közlünk a táblázatból egy részletet (3. táblázat).
Kiválogattuk a kísérletből azokat a fajtákat, amelyek vetőmagjára vonatkozóan az ártáblázatban adatot találtunk, s elvégeztük a fenti számítást.
Számításainkhoz az alábbi kritériumokat rögzítettük:
• A termés értékesítési átlagára 2006. őszén: 27500 forint/tonna
• Vetőmag ár: 2006. áprilisi jegyzékár
• Átlagos vízelvonási költség, bérszárítást feltételezve, 2006. őszén: 600 Ft/tonna*szemnedvesség %
Termés és betakarítási szemnedvesség: OMMI, Államilag elismert hibridek kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletei (hivatkozás: http://www.ommi.hu/kiadvany/fajtakis/aekukorica.doc).
Ezután már csak a fajták közötti sorrendet kellett megállapítani (4. táblázat).
A táblázat „Sor 1” oszlopa a termésátlag szerinti sorszámokat jelzi, míg a Sor 2 a gazdaságossági mutató szerint rendezi az adatokat.
Sokszor teszik fel azt a kérdést is, hogy különböző évjáratok és termőhelyek eltérő adottságaira azonosan, vagy eltérően reagálnak-e a hibridek? A fajták reakcióit számos kísérleti eredmény alapján világították már meg, s megállapították, hogy az egyes hibridek környezeti reakciói között jelentős lehet az eltérés. A fajtareakció egyedi tulajdonság, nincs értelme általánosítani még akkor sem, ha vannak az egyes fajták között (már csak a genetikai rokonság miatt is) hasonlóságok. Az OMMI korábban végzett kísérletei igazolják, hogy a már elismert, s ezért kellő szûrési folyamat után fennmaradt fajták egymáshoz viszonyított helyzete meglehetősen állandó. Ez abból fakad, hogy a kísérletek egyik legfontosabb célja éppen a kellő alkalmazkodóképességgel rendelkező fajták kiválasztása. A nagyon eltérő időjárású 2003. és 2004. évi, államilag elismert hibridekkel folytatott kísérletek adatai alapján végzett számítások eredményei is azt mutatták, hogy eltérő jellegû évjáratokban és eltérő termőhelyeken például a korrelációs együttható (r2) értéke minden esetben meghaladta a 0,8-at. Ez elegendően szoros összefüggésnek tekinthető ahhoz, hogy összehasonlításokban a fajta pozícióját elég jól meghatározottnak tekinthessük. A szoros összefüggés rávilágít, hogy egyedi eseteket csak akkor indokolt megvizsgálni, ha a keresett hibrid egyes években, vagy termőhelyeken szélsőségesen viselkedett. Figyelembe kell még venni, hogy a környezeti tényezők hatása nem lineáris (az eredmények többnyire harmadfokú egyenlet megoldási értékei mentén rendeződnek el), s ezért a lineáris regressziós számítások eredményeit csak szakmailag indokolható korlátok között tekinthetjük érvényesnek.
Az egyes adatsorok statisztikai vizsgálatából kitûnik, hogy 2005-ben sem a vetőmag ár, sem a termésátlag nem gyakorolt következetes hatást az árbevétel maradékra. A szárítási költség, és a betakarítási szemnedvesség viszont szoros összefüggésben volt vele (r2=0,71, ill. r2=0,83). A fajták sorrendje fontos szempont, de, mint látni fogjuk, a döntéshozatal során nem ez a végső érv! A várható pénzügyi teljesítmények csupán a keretet adják meg a szakmai döntésekhez. Miután megismertük mozgásterünk pénzügyi határait, áttekinthetjük szakmai céljainkat is. Kiválaszthatjuk az őszi kalászosok előveteményeit, meghatározhatjuk, hogy kitől vásároljuk meg a gyomirtó szer rezisztens hibrideket stb. A táblázat kijelöli a mozgástereket a minimum és maximum sorokkal. A különbségek mértékét a szórással jellemeztük, és a jobb szélső oszlopban feltüntettük a fajták között számított különbséget is.
Második példa
A fenti kételyek a jövőben nyilvános fajtakísérleti programokkal oszlathatók el. Rájuk épülhet a fajtahasználati szaktanácsadás rendszere. Ha korábban elismert fajtáról szeretnénk véleményt alkotni, rendelkezésünkre állnak a bejegyzési kísérletek során megállapított hivatalos megfigyelési és mérési eredmények. Példánkban 2001, 2004 és 2005-ben használt hivatalos sztenderdek adatait mutatjuk be. (A 2002. és 2003. évi rendkívül aszályos évek adatait szándékosan nem vettük figyelembe példaszámításaink során, jóllehet a fajták stresszreakcióinak becsléséhez értékes információkat tartalmaznak.) A hibridek termésátlag és szemnedvesség szerinti sorrendje alig változott az egyes évjáratokban. Mind a termés, mind a szemnedvesség-tartalom adatok egymáshoz való viszonya nagy állandóságot mutat. A maradékösszeg és az egyes változók összefüggése – érthetően – kevésbé szoros, mint az államilag elismert hibridek 2005. évi kísérleteinél.
Összefoglalás, következtetések
Megállapíthatjuk, hogy a vetőmag vásárlási döntés kihatásai a termelési folyamat végeredményére jelentősek. A döntés-előkészítés során fontos teendő, hogy megismerjük a megvételre felkínált hibrid szemnedvességének várható alakulását. A nagy, és feltehetően tovább dráguló energiaárak mellett, a vetőmag beszerzési költségének a gazdasági eredményre gyakorolt hatása háttérbe szorul, s a vetőmag árakat csak közel azonos vízleadású hibridek esetében érdemes döntő tényezőnek tekinteni. A várható termésszint is csak a szemnedvesség alakulására vonatkozó ismeretek birtokában értékelhető reálisan.
A fajta-elismerési és a Biológiai Alapok által támogatott kísérletek a korábbi időszakban, ha korlátozottan is, de elfogadható szintû forrást szolgáltattak a tájékozottság megalapozásához. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után a kereskedelmi forgalomba kerülő fajták száma országon belül elvileg nem korlátozható, s a Biológiai Alapok támogatási forma megszûnt. A korábbi államilag elismert hibridek kísérletéhez hasonló, az OMMI szervezésében folytatott kísérletekben szereplő fajták a vetésterület csak kisebb hányadát (25–30%) képviselik. Rontja a helyzetet, hogy a kísérletekben szereplő hibridek választéka – minthogy a költségvállaló megegyezik a forgalomba hozóval – főként az eladáshoz fûződő érdek szerint áll össze, s egyáltalán nem biztos, hogy tükrözi a kínálati palettán szereplőkét.
A megváltozott helyzetre, a kiélezett piaci versenyre és a nagy fajtaválasztékra tekintettel nem várható el, hogy a gazdák önállóan készüljenek fel a vetőmagvásárlásra. Halaszthatatlanul szükség van a független, széles adatbázissal és megbízható módszerekkel rendelkező szaktanácsadási rendszer, vagy rendszerek kialakulására és elterjedésére.
A cikk szerzője: Dr. Szieberth Dénes
