A szemes kukorica betakarításának döntő többsége – a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban – csőtörő adapterekkel felszerelt arató-cséplő gépekkel történik. A kukoricacső-törő adapterek a mai nagy teljesítményû arató-cséplő gépek alapvető kiegészítő berendezései. A csőtörő adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez, elsősorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében és a betakarításra használt arató-cséplő gépek mûszaki paramétereihez. Tehát fontos szempont, hogy az üzemeltetők a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek mûszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszák ki.

A kukoricacső-törő adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelő, esetenként állítható sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve, általában valamennyi arató-cséplő géphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztőképességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességû változatok esetén gyakori az összecsukható gép is (1., 2. ábra).

A kukoricacső-törő adapterek a kialakított gyorscsatlakozó kerettel, illesztő prizmákkal és csapokkal kapcsolható az arató-cséplő gépek ferdefelhordójához. Az adapterek a munkaszélességnek megfelelő méretû zárt szelvényből kialakított vázszerkezetre épülnek. A vázszerkezetet az oldalfalak, a hátfal és a fenéklemezek borítják be. A két oldalfal tartóira szerelt csapágyházak rögzítik a nagy menetemelkedésû terménytovábbító csiga golyós csapágyait.

A vázkeret mellső tartóihoz csatlakoznak hegesztéssel a törőhengereket és a hajtómûveiket tartó zártszelvényû konzolok. A mellső konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek, hajtó- és láncfeszítők csapágyazásának is bázisfelületét képezik.

A behúzó láncok a törőhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csővel együtt behúzzák a törőhengerek közé, a törőhengerek a kukoricacsövet a törőléc által határolt résen áthúzzák és letörik. A letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplő gép ferdefelhordójára jut. A behúzó láncok meghajtó lánckerekeinek csapágyháza csavarkötésekkel van rögzítve, míg a másik lánckerék csapágyháza általában csavarorsó segítségével elmozdítható, vagyis a láncok szükséges feszessége beállítható (3. ábra).

A csőtörő hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellső részük nagy menetemelkedésû kúpos csavarmenet szerint van kialakítva. A további hengeres részen pedig a paláston alkotó irányú felöntések találhatók. A törőhengereknek ezen bordaszerû felöntései az aktívan mûködő részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törőhenger-cserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a bordákat szerelhető kivitelben is készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. Az elkopott bordákat pedig egyszerûen kicserélik. A törőhengerek alatt tisztító késeket helyezhetnek el. A törőegységeket a betakarítandó soroknak megfelelő osztásban helyezik el. A kukoricacsöveket tehát a füles láncok a törőhengerek mögött elhelyezett középre hordó csigához szállítják, melynek dobólapjai juttatják az anyagot a ferdefelhordóra.

A csőtörő adapterek hajtásukat az arató-cséplő gép ferdefelhordójáról kapják. A kisebb munkaszélességû, 4–6-soros változatok egy oldalról, míg a nagyobb, 8–10–12-soros változatok két oldalról kapják a hajtásukat kardántengelyen keresztül.

A törőhengereket és a füles láncokat a bejövő tengelycsonkról, ill. az átmenő tengelyről külön-külön egy-egy kúpkerék hajtómû mûködteti. A hajtómûveket láncos biztonsági tengelykapcsoló köti össze. A változtatható magasságú csiga hajtása láncáttételen és súrlódó tengelykapcsolón keresztül történik.

A csőtörő adapterek kiegészítői a szárzúzó berendezések. A kukoricaszár betakarítás utáni kezelése, ill. talajba dolgozásának technológiai igénye szerint többféle, eltérő konstrukciójú szárzúzó berendezés került kialakításra. A jelenleg alkalmazott szárzúzó berendezések azonban a csőtörő adapterekkel egybe vannak építve. A függőleges tengelyû, lengőkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtómûvekkel vannak egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására vagy javítására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy állókés támasztja meg. A függőleges tengelyû szárzúzók előnye, hogy hajtásuk kikapcsolható. Néhány típus esetében a forgás iránya megváltoztatható és rendrakó üzemmódban is tudnak dolgozni (4. ábra).

A száraprítás hatékonyságának növelésére a törőhengerek mellső kúpos részén túl aprító késeket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a Geringhoff cég. Az ilyen rendszerû kukoricacső-törő adapternél a szár lehúzását, a törőlécek között soronként egy-egy szárlehúzó-aprító henger végzi. A hengeren mûanyag távtartó tárcsák között kis osztástávolságra aprító késeket helyeztek el. A hengerrel, ill. az aprító késekkel szemben, az osztásnak megfelelően helyezkednek el az ellenkések. A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévő lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprító henger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törőlécek a csövet leválasztják. A csőtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csőtörő-zúzó berendezés két zúzóhengeres változatát.

A betakarítás biztonságának növelésére vagy javítására az arató-cséplő gépek áteresztőképessége és a beépített motorok teljesítménye is folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A nagyobb kombájnkapacitást és a motorteljesítményt csak nagyobb munkaszélességû adapterekkel lehet kihasználni. A munkaszélesség, vagyis a betakarítható sorok számának emelkedése, az adapterek geometriai méreteinek növekedése, valamint a közlekedésrendészeti előírások szigorodása következtében egyre inkább terjednek már a 6-soros változatok esetében is az összecsukható változatok.
Az összecsukható csőtörő adapterek mûködő szerkezetének kivitelei, konstrukciós megoldásai az eddig ismertetettekkel megegyező, eltérés a vázszerkezet, az anyagtovábbító csiga és a hajtásátvitel kialakításában van.

Általában a 4 középső csőtörő egységet tartó vázkerethez csuklók körül felhajtható tartókkal csatlakoznak a szélső törőegységek. A felhajtható törőegységeket – szállítási helyzetben – csapok mechanikusan rögzítik. Munkahelyzetben a pontos illesztést helyező csapok és prizmák biztosítják, a mûködő szerkezeti részek hajtása pedig az oldható körmös tengelykapcsolókon keresztül történik. A kiemelő mechanizmust az arató-cséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolt kettős mûködésû hidraulikus munkahengerekkel lehet mûködésbe hozni.

Néhány fontosabb gyártó csőtörő adaptereinek fontosabb adatait az 1–4. táblázatokban foglaltuk össze.

A táblázatból látható, hogy a Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Rt. Oros Divíziója által gyártott számos típussal van jelen a hazai és külföldi piacon. A cég GVOP pályázatos támogatással az MGI (Gödöllő)-vel együttmûködve folyamatosan fejleszti gyártmányait, az üzemi megbízhatóság, a munkaminőség javítása, az energia-felhasználás csökkentése szempontjából. Ennek megfelelően új, 6–8–12 soros tagokból álló, összecsukható és szárzúzóval felszerelt adaptercsalád kifejlesztésébe kezdett (5. ábra). Az új adapter család – szállítási helyzetben összecsukható – 8-soros tagjának vizsgálati eredményei igen kedvező képet mutatnak a fejlesztés adott fázisában. A vizsgálati eredményeket az 5–7. táblázatok tartalmazzák.

A táblázatok eredményeit értékelve megállapítható, hogy az adapter 6,74–11,45 km/h munkasebesség-tartományban az alapidőre vonatkozó kedvező, 4–7 ha/h területteljesítménnyel 57–95 t/h gépterheléssel és 45–73 t/h szemtömeg-teljesítménnyel dolgozott, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény-paramétereket tekintve jól illeszkedik a nagy teljesítményû szalmarázóládás, forgó szalmaleválasztású és axiáldobos arató-cséplő gépekhez.

A munkaminőségi paraméterek is kedvezően alakultak, az összes veszteség értéke 6,74–9,85 km/h sebességtartományban alatta maradt az 1,5%-os megengedett értéknek, és 11,45 km/h munkasebesség mellett is alig haladta meg a 2%-ot (6. ábra). Az adapter hajtásához szükséges nyomaték 1275–1637 Nm között, a teljesítményigény pedig 76–97 kW közötti volt. Tehát energetikailag is megfelel az említett arató-cséplő gép kategóriának.

A Linamar Hungary Rt. Oros Divíziója által kifejlesztett „SF-12” 12-soros QSA szárzúzós adapterrel felszerelt New Holland CR 980 két axiáldobos arató-cséplő géppel az MGI (Gödöllő), az IKR Rt. (Bábolna), a New Holland Hungary, valamint a Linamar Hungary Rt. Oros Divízió szervezésében az elmúlt évben 24 órás tesztet szerveztünk, melynek eredményei:

Betakarított mennyiség 1229 t
Betakarított terület  124 ha
Felhasznált hajtóanyag 1474 l
Szemnedvesség   2% alatt

A 24 órás teszt alatt a 12-soros szárzúzós orosházi adapteren és az üzemeltető arató-cséplő gépen sem keletkezett számottevő meghibásodás. Emellett a számszerû eredmények magukról beszélnek (7. ábra).

Mind a 8-soros, mind a 12-soros adapterek teszteredményei rámutatnak arra, hogy mind az arató-cséplő gép tömegteljesítményének kihasználása, mind a hajtóanyag-fogyasztás szempontjából rendkívül nagy szerepe van az adapter és a kombájn optimális, elsősorban megfelelő munkaszélesség szempontjából történő összehangolásának.

A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt