Biztonságos növényvédelem
Az EU Bizottság Fogyasztóvédelmi Igazgatósága a közelmúltban hozta nyilvánosságra az élelmezési és takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) 2005. évi jelentését, amely a tagországok egymás közötti információcseréje. A kockázatosnak ítélt esetekre vonatkozó riasztási és tájékoztatási jelzések száma 3158 volt – ezen belül eredetük szerint: 28% EU tagországi, 7% EU tagjelölt országból és 65% harmadik országból származó termékre vonatkozott.
Figyelemre méltó a főbb termékek szerinti felsorolás: 25% snack és mogyorófélék, 18% halfélék, 11% zöldség-gyümölcs, valamint 8% fûszerfélék. A kockázatosnak ítélés oka szerint: mikotoxinok (31%, mikroorganizmusok (19%), adalékanyagok (8%), nehézfémek (6%), színezőanyagok (2%), illetve növényvédő szerek (2%).
Egyértelmûen mutatják az adatok, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból a növényvédő szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy azt a közvélemény gondolja és a média is sugallja. A reális kép kialakítása mindannyiunk felelőssége, ezért készíttetett a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület ismeretterjesztő filmet a növényvédelemről. Abban minden szakember egyetért, hogy az egészséges táplálkozás döntő eleme a minél több friss zöldség és gyümölcs fogyasztása. A vegyszerek nélküli termelési móddal kevesebb és drágább terméket lehet előállítani, így az a szegény rétegek egészségesebb táplálkozása szempontjából alkalmatlan gyakorlat. A növényvédő szerek használatának tehát nem csak szakmai és gazdasági, hanem kifejezetten társadalmi előnyei is vannak.
Tehát akkor járunk el helyesen, ha indokolatlan riogatás helyett a nagyfokú biztonságra törekvés mellett is a növényvédő szer használat reális kockázatait tesszük ismertté és egyben tanácsokat adunk, megtanítjuk a felhasználókat a szakszerû alkalmazásra.
A kockázatok csökkentésében a szigorú és sokoldalú elbírálás, engedélyezés valamint a feltétlenül szükséges hatékony hatósági ellenőrzés mellett a felhasználás szakszerûsége döntő jelentőségû. Más országokkal összehasonlítva Magyarországon nagyon jól képzett szakembergárda tevékenykedik, de az „amatőr” felhasználók ismeretei nem megfelelőek.
Új EU szabályozás a növényvédő szerekről
Az EU-ban a növényvédő szerek piacra kerülését jelenleg a 91/414 irányelv szabályozza. A magyar jogszabályok már csatlakozásunkat megelőzően is ehhez hasonlóan, helyenként ennél szigorúbban szabályozták e termékkör engedélyezését, felhasználását és ellenőrzését.
Az EU-ban most folyik az engedélyezési rendszer továbbfejlesztése, amelynek meghirdetett célja: az összhang az egységes MRL (határérték) rendelettel, az egységes felhasználási előírások, a párhuzamos vizsgálatok elkerülése, a piaci verseny kiszélesítése, az áruk szabad áramlásának elősegítése és a biztonság növelése.
Fontos változás, hogy az új jogszabályt – mely a hatóanyagok mellett a késztermékek engedélyezésére is vonatkozni fog – rendeletként kívánják megjelentetni, azaz valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó annak hatályba lépésétől. Ez a jelenleginél lényegesen merevebb rendszert eredményez, nincs kellő tekintettel a nemzeti jellegzetességekre és földrajzi, éghajlati, illetve szakmai (kultúrabeli) különbözőségekre. A tervezet a szakemberek szerint nem járul hozzá az élelmiszerbiztonság növeléséhez, csökkenti az európai mezőgazdaság versenyképességét, lassítja az új termékek bevezetését, és megnehezíti a kis kultúrák problémáinak kezelését.
Az egységes késztermék engedélyezésnél használt három zóna szakmailag nem megalapozott, mivel Magyarország például Írországgal van azonos zónában. Az országok ökológiai és éghajlati különbségeit jobban figyelembe kellene venni a készítmények alkalmazásának előírásainál. Vitatható az összehasonlító helyettesítés elvének rendeleti előírása is, mivel az egyszer már engedélyezett termékek korlátozására vonatkozik, csökkenő választékot eredményez és a rezisztencia kialakulását is elősegítheti. Az engedélyezett termékek közötti választást a felhasználókra, és nem a hatóságokra szükséges bízni.
A három éves ideiglenes engedélyek megszüntetésével sérül a fokozatosság elve, elhúzódik az új termékek bevezetése, s a fejlesztési költségek megtérülése szempontjából kifejezetten előnytelen. Mindez az ipari fejlesztések csökkenését, a termékválaszték szûkülését és az árak emelkedését eredményezheti.
Egyes szakmai elemek arra utalnak, hogy a kockázatbecslés helyett a veszélyesség megítélése kerül előtérbe, ami ellentétes más szabályozások elveivel. A tervezet nem tér ki a párhuzamos import szabályozására, pedig napjainkban az eltérő tagországi gyakorlat miatt ez sok problémát okoz, és magában rejti a szerhamisítás lehetőségét. A jogszabály hatályba lépése 2008-tól várható, ha a bizottság javaslatát az Európai Parlament és a Tanács is jóváhagyja.
A cikk szerzője: K.J.
