Az Európai Unióhoz történő csatlakozás eredményeként áttörés történt a vidékfejlesztési támogatások terén. Ennek keretében több, mint 20000 gazdálkodó csatlakozott az Agrár-környezetvédelmi célprogramok valamelyikéhez. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak betartása maga után vonta – az előző évtizedek agrár gyakorlatában már alkalmazott – talajminta-vételezésen alapuló tápanyag-gazdálkodás megvalósítását a bejelentett több, mint 1 millió ha területen. A termőföldről szóló törvény 64. §-a kimondja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – mûtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag gazdálkodás folytatásáról. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodók mûtrágyát kizárólag talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján használhatnak, amely esetben szántó területeken 5 évente, gyepek esetében 10 évente kötelező a talajvizsgálat elvégzése, illetve a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsot 5 éven keresztül meg is kell őrizni. A Magyar Agrárkamara a szaktanácsadás szervezési köztestületi feladataiból és a fenti jogszabályi előírásokból adódóan folyamatosan kereste azt a tápanyag gazdálkodási szaktanácsadási rendszert, amely a gazdálkodói kör részére elérhető díjon és megfelelő szakmai alapokon nyugodva biztosítja a támogatási-, jogi- és agrár-technológiai követelményeknek megfelelő szaktanácsadást. A piacon elérhető több termék közül a mai kor szakmai és közgazdasági követelményeinek leginkább megfelelő legbiztonságosabb trágyázási ajánlást az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest; és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár szakemberei által kidolgozott, több évtizedes tartamkísérleteken alapuló szántóföldi növények költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszere biztosítja, így a területi agrárkamarák szaktanácsadási központjainak (18 területi agrárkamara) a választása erre a rendszerre esett. A számítógépes szaktanácsadási rendszer segítséget kíván nyújtani a növénytermesztő szakembereknek a rendelkezésükre álló tápanyagforrások ésszerû és gazdaságos felhasználásához. A szántóföldi növények trágyázási szaktanácsadási rendszerét tehát az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (Budapest), és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet (Martonvásár) szakemberei dolgozták ki. A szántóföldi zöldségnövény új, környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerét a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék (növény blokk), valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet (talaj blokk) vezetésével egy 10 tagú konzorcium 2003/2004-ben dolgozta ki.



Az új költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer ismertetése



Az új, környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer négy mûtrágyázási szinten ad szaktanácsot:

1) minimum;

2) környezetkímélő;

3) mérleg-szemléletû;

4) maximum növénytáplálási szint.



A minimum növénytáplálási szinten PK-trágyázást a jó és annál magasabb ellátottságokon, a környezetkímélő növénytáplálási szinten az igen jó és annál magasabb PK-ellátottságtól nem javasol a program. Amennyiben ezt a trágyázási gyakorlatot folytatjuk, a közepes PK-ellátottságot fogjuk elérni, ill. fenntartani. A mérlegszemléletû és a maximum növénytáplálási szinteken az ellátottsági kategóriától függő szorzószámok nagyobbak, és még az igen jó PK-ellátottságon is javasol csökkentett mennyiségû PK-trágyázást. E két növénytáplálási szinten a jó PK-ellátottság elérése, ill. fenntartása a cél. Túlzott PK-ellátottsági szinten viszont már egyik változat sem javasol PK-trágyázást. Ugyanakkor, még a legmagasabb, az integrált növénytáplálási szinten is jóval alacsonyabbak a javasolt adagok, mint az intenzív (MÉM NAK, 1979) szaktanácsadási rendszer ajánlásai, különösen is a jó, igen jó, és túlzott talaj PK-ellátottsági szinteken. Az 1. és 2. változatok (minimum, ill. környezetkímélő mûtrágyázási ajánlások) célja a legnagyobb jövedelmet biztosító termésszintek (a maximális termésszint mintegy 95%-a) biztosítása a közepes talaj PK-ellátottság elérése, ill. fenntartása útján. A 3. és 4. változatok (mérlegszemléletû, ill. maximum mûtrágyázási ajánlások) nagyobb adagokkal, de továbbra sem intenzív mûtrágyázással a maximális terméseket célozza meg. A rendszer mûtrágyaigényt csökkentő tényezőként figyelembe veszi a korábbi szerves trágya kijuttatást, a pillangós előveteményt, az elővetemény betakarításának időpontját, az elővetemény területen maradó melléktermésének tápanyagtartalmát stb.



Az intenzív tápanyagellátást biztosító, valamint a környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerek filozófiájának összehasonlítása



Örvendetes tény, hogy az MTA TAKI és az MTA MGKI szakemberei, elvégezve az utóbbi 40 év hazai szabadföldi trágyázási tartamkísérleti eredmények szintézisét, létrehozták a mai kor követelményeihez maximálisan igazodó új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerüket. A rendszerrel a gazdák érdekeit kívánták szolgálni: csak ott, és annyi mûtrágyát kijuttatni (de annyit viszont igen!), amennyit az adott évi növény gazdaságos terméstöbblettel meghálál. A rendszer a Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) finanszírozásában, 3 jellegzetes hazai talajon (barna erdőtalaj, Balatonszentgyörgy; csernozjom, Nagyhörcsök; réti talaj, Mezőkövesd) beállított szabadföldi trágyázási kísérletekben őszi búza és kukorica növényeken való tesztelése rendkívül kedvező eredményeket hozott: a MÉM NAK intenzív rendszer („kék könyv”) mûtrágya adagjainak 40–60%-ával a MÉM NAK rendszerben kapottal azonos, nagy terméseket eredményeztek új szaktanácsadási rendszerünk ajánlásai.

A fentiek ismeretében érthetetlen, – a gazdálkodók számára kifejezetten előnytelen – hogy sok helyütt miért alkalmazzák ma is a korábbi (és a maga idejében történelmi küldetést betöltő) intenzív MÉM NAK „kék könyv” szaktanácsadási rendszert egy agrár környezetvédelmi program, vagy a normál gyakorlati gazdálkodás keretében. A mai gazdasági – termelési környezetnek csak a szigorú agronómiai, gazdaságossági és környezetvédelmi követelményeket teljesítő, szabadföldi kísérletekben tesztelt szaktanácsadási rendszerek felelnek meg. Várhatóan a jövedelem pozíciók javulásával, a szakmai igényesség növekedésével és a hatósági ellenőrzések szigorodásával egyre szélesebb lesz az a termelői kör, amely igénybe veszi a rendszer szolgáltatásait és a Farm Tanácsadási Rendszer kereteiben a területi agrárkamarák szaktanácsadás szervezési tevékenységét. A tápanyag-gazdálkodási rendszer igénybevételével kapcsolatos lehetőségekről a kamarai tanácsadóknál, a területi agrárkamarák által mûködtetett gazda-specifikus e-pontokon, és a területi kamarák székhelyén lehet érdeklődni.