A termesztéstechnológia mûveleteinek gépei alapvetően a kalászos gabonatermelés géprendszeréből kiválaszthatók, s így a repceágazat, a gabonatermeléssel társítva, csak kisebb beruházást igényel. A következőkben – a téma időszerûségénél fogva – a repce gépi betakarításának lehetséges változatai kerülnek bemutatásra.

A betakarítási technológia jellemzői
A repce egymenetes gépi betakarítására az arató-cséplő gépek használhatók, hagyományos gabonavágó asztallal, függőleges alternáló kaszaszerkezettel, nyújtott aratórésszel, vagy speciális repcebetakarító adapterrel felszerelve. A betakarítási technológia összetett feladat, amely magában foglalja: az állomány mesterséges leszárítását (deszikkálását); a magvak betakarítását a különböző arató-cséplő gépekkel; a termény átvételét, szállítását, szállító jármûvekkel a majori munkák helyére (magtisztítás, szárítás, tárolás), és végül a repcetarló szárzúzását, esetleg a repce-szármaradványok bebálázását. A betakarítás, mint komplex munkafolyamat gondos és pontos, tervszerinti munkaszervezést igényel.

Éppen ezért már jóval a repce betakarítása előtt célszerû betakarítási ütemtervet készíteni, amely magában foglalja:

• a kombájnállomány repce betakarítására történő mûszaki felkészítését;
• a rendelkezésre álló arató-cséplő gépek teljesítménykapacitásának és a betakarítandó terület nagyságának összehangolását;
• a vegyszeres állomány-leszárítás és a betakarítás időpontjának megválasztását;
• az üzemi (majori) munkafolyamatok mûszaki, technológiai feltételeit;
• az egymáshoz kapcsolódó munkafolyamatok (betakarítás, szállítás, terményfogadás, tisztítás, szárítás, tárolás) kapacitás összhangját;
• a munkafolyamatokhoz kapcsolódó tûzrendészeti, munkavédelmi előírások betartását és annak ellenőrzését.

Az előzőekben felsoroltakból látható, hogy csak a technológiai munkamûveletek optimális kapcsolódásával biztosítható az eredményes betakarítás.

Állományszárítás vegyszerekkel
A repce gépi betakarítását közvetlenül megelőző vegyszeres állományszárítás a termesztéstechnológia szerves része, amelynek elhagyásával csak kisebb mennyiségû és gyengébb minőségû termés takarítható be. Az állományszárítással a betakarítás időpontja előre megtervezhető, a szárazabb és tisztább minőségû termény kisebb veszteséggel, kevesebb energia-felhasználással – ez a betakarításnál és a terményszállításnál/szárításnál is jelentkezik –, nagyobb területteljesítménnyel (optimális időn belül) takarítható be. Emellett nem elhanyagolható a vegyszerek növényi kórokozók elleni kedvező hatása, valamint annak késői gyomkorlátozása, a gyommag-fertőzöttség csökkentése. A repceállomány leszárítására több engedélyezett regulátor hatású érésgyorsító szer (pl. Harvade 25F), és gyomirtó hatású készítmény (pl. Reglone; Zopp; Bromotril stb.) használható, alkalmazásuk időpontját az állomány érettsége/nedvességtartalma és a vegyszer típusa határozza meg. A vegyszerek kipermetezésére általánosan a repülőgépes és a helikopteres kijuttatási technológiák terjedtek el (ezek főleg a nagyobb egybefüggő táblákon használatosak), kisebb táblák esetében, és ahol a vegyszer elsodródás veszélye fokozatosan fennáll, a vontatott/magajáró (különböző munkaszélességû szántóföldi szórókeretekkel felszerelt) permetezőgépek alkalmazhatók. A légi védekezésre a szélcsendesebb kora reggeli és késő délutáni időszakok a legkedvezőbbek.

A betakarítás berendezései, adapterei
A repce betakarítását ma kizárólag egy menetben, arató-cséplő gépekkel végzik. Az arató-cséplő gépek a betakarítás „kulcsgépei”, azonban a termelők mégsem a repce szempontjából válasszák ki azokat, hiszen a kalászos gabona és a kukoricaterületek jelentősen nagyobb volumene miatt a kombájnokat adottnak kell tekinteni. A repce betakarításakor az arató-cséplő gép aratórésze (vágóasztala) a lábon álló terményt a repceszár elágazásainak magasságában levágja, és azt a cséplőszerkezetbe juttatva a cséplődob kicsépli. A szemtermést a tisztítószerkezet kitisztítja, és a magfelhordó elevátor segítségével a magtartályba gyûjti. A repceszár- és egyéb növényi részek a szalmarázó ládákról, valamint a törekrostáról rend formájában, vagy szétterítve a tarlóra hullanak. Mint látható, az aratva cséplés, a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabona betakarítás munkafolyamatával. Ez esetben azonban – az eltérő morfológiai és egyéb tulajdonságok miatt, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében – a gabonavágó asztalt megfelelő adapter-szerelékkel, ill. adapterrel kell felszerelni. A repce betakarításához az aratórészen – vágóasztalon – szükséges módosításokat a következő blokkséma szemlélteti:

Repcebetakarító adapter szerelékek, ill. adapterek német és osztrák gyártók kínálatában találhatók meg. A német BÄCHT GmbH mechanikus, hidraulikus és elektromos motoros meghajtású oldalkaszákat is gyárt, és gyártmánypalettáján szinte valamennyi arató-cséplő gép, különböző munkaszélességû vágóasztalához kínálja repcebetakarító adaptereit (1. táblázat).

A CLAAS cég kínálatában elektromos motoros és hidraulikus hajtású oldalkaszák, valamint 4,5–9,0 m szélességû repcebetakarító adapterek vannak. A szintén német ZÜRN cég gyártmányai között a Compact és E-Cut oldalkaszák mellett kétféle – Profi és Profi R – repcebetakarító adapter is megtalálható 4,85–9,15 m munkaszélességek között. Az osztrák BISO betakarítási technikájában az elektromos motoros és hidraulikus meghajtású oldalkaszákon kívül az Integral CX 100 repcebetakarító adaptercsalád 4,5–7,5 m munkaszélességû változatai találhatók meg. A német GERINGHOFF GmbH & Co. KG a repce betakarításához két választási lehetőséget biztosít: Grainstar vágóasztalaira 4,8–5,4–6,0 m munkaszélességû repcebetakarító adapterek szerelhetők fel, míg Vario Star modelljei hidraulikusan 500 mm-rel „nyújtható” vágóasztalokkal rendelkeznek – a vágóasztalok hossza akár menetközben is változtatható (!) –, és a hidraulikus meghajtású oldalkaszák felszerelése (gyorscsatlakozókkal) 5–7 perc alatt elvégezhető. A jelenleg forgalmazott repcebetakarító oldalkaszák, vágóasztal-toldatok és repcebetakarító adapterek a 2. táblázatban kerültek összefoglalásra.

Az elvégzett betakarítási gépvizsgálatok egyértelmûen bizonyították, hogy:

• a repcebetakarító adapterekkel felszerelt gabonavágóasztalok jelentősen kisebb aratórész-veszteséget okoznak;
• a nyújtott aratórész a veszteségcsökkentés szempontjából jól kivitelezett konstrukció;
• a függőleges oldalkaszák munkája – rendválasztása – jó, ez elsősorban táblanyitáskor – kezdőfogáskor – előnyös, de a kaszák üzemelés közben is megfelelően választják el a szárakat, és nem engedik meg azok felcsavarodását a motolla tengelyére, biztosítva ezáltal a folyamatos munkavégzést;
• a hagyományos gabonavágó asztal esetén keletkező 6–8%-os betakarítási veszteség a repcebetakarító adapterekkel 2–3%-ra csökkenthető.

A cikk szerzője: Dr. Fûzy József