Mindenkiben felmerül a kérdés: milyen fajta vetőmagját vessem? Melyik a legjobb fajta számomra?
A válasz kissé összetett, de megfogalmazható.
Olyan fajták minősített vetőmagjából kell vásárolni, amely a legmagasabb áron adható el a gabonapiacon, és ezzel arányos termelési költséggel a legtöbbet képes teremni.
Legmagasabb ár, értékesítési biztonság
A búzát már most is csak akkor lehet eladni a helyi, térségi kereskedőnek vagy malmi feldolgozónak, ha jó a minősége. Egyébként ők is azt keresik, amit majd jó eséllyel tovább tudnak adni, azaz a verseny először csak „háziverseny” jelleget ölt. A termelő célja nem lehet más – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni – mint a jól eladható, stabil minőségû és nagy mennyiségû búza előállítása, mert azzal előzheti meg a szomszédját, elkerüli az intervenciós felvásárlási tortúrát, és várhatóan előbb jut a pénzéhez. Ez utóbbi sok esetben éppen a túlélést, máskor az igényes munka feltételeinek biztosítását jelenti.
A magyar termelőknek sem elég már azt várni, hogy a kereskedők felkeressék és megvegyék terményüket. Kínálni kell az árut, amit persze érdemben csak akkor lehet, ha jó a minősége, szakszerûen tárolt, és piacképes. Eljön az idő, amikor a hazai nagy búzatermelők amerikai mintára kereskedőket bíznak meg az értékesítéssel, akik járják a „világot”, és nekik dolgoznak a cél érdekében. A cél pedig az egységesen jó minőség elérése, amely a kereskedelmi oldalról is könnyebb és eredményesebb értékesítési munkát ígér.
Termelési költségek, vetőmaghasználat
A búzafajták kiválasztását megelőzően az elérhető termés, a várható beltartalom megismerésén túl fontos szempont a termesztés jövedelmezőségének javítása érdekében a fajták egyéb agronómiai jellemzőinek (fagyállóság, betegségekkel szembeni ellenállóság, szárszilárdság stb.) ismerete és az információk tudatos összevetése. A mennyiség és minőség stabilitásának alapja az igazolható származású, fajtaazonos, minősített, azaz fémzárolt vetőmag használata. A vetőmag minősége esetenként nagyobb hatást gyakorol a termésre, mint a fajta. Az aszályos 1983. év üzemi eredményei alapján elvégzett átfogó, országos elemzés szerint amíg a másodfokú vetőmaggal termesztett búzák termése 3,9 t/ha volt, addig a vetőbúzáké csak 2,6 t/ha. Ezt a markánsan megmutatkozó, kedvezőtlen hatást azért szükséges hangsúlyozni, mert az ország búza vetésterületének döntő hányadán az elmúlt esztendőben is minősítés nélküli vetőmagot vetettek el.
Lesz-e elegendő jó minőségû vetőmagunk az őszi vetésekhez a martonvásári őszi kalászos fajok különböző fajtáiból?
Indokolt, hogy a fajtabemutatókon áttekintsük a martonvásári érdekeltségû kalászos gabonák várható vetőmag-ellátottságát, és felhívjuk a figyelmet azokra a fajokra és fajtákra, amelyek vetőmagját jóval a vetések előtt érdemes megrendelni.
Az elmúlt évek csökkenő mértékû országos őszi búza vetőmag fémzárolása a martonvásári fajták piaci pozícióját nem rontotta, de a kisebb összmennyiség a vetőma-gelőállítás összetételének megváltoztatását vonta maga után. A visszafogott alapanyag kihelyezések és a kisebb vetőmag-előállító terület miatt csak akkor lehet kielégíteni a várható vetőmag-igényeket, ha a megtermett nyers vetőmag teljes mértékben fémzárolásra kerül. A nagy gazdasági kockázat miatt a vetőmag-előállítók csak konkrét megrendelések alapján fémzároltatnak és csáváznak, ezért ha az igények csak közvetlenül a vetés előtt jelentkeznek, komoly vetőmag-hiány léphet fel. Az idei évben nem lehet arra számítani, hogy az elmúlt évek gyakorlatával megegyezően az egész szezonban a teljes fajtaválaszték elérhető legyen. A vezető búzafajták – Mv Magdaléna, Mv Csárdás – szaporító területe mintegy 30%-kal csökkent, de aki idejében gondoskodik a vetőmagról, várhatóan hiánytalanul hozzájuthat. Hasonlóan kiegyensúlyozott ellátás várható az Mv Verbunkos, Mv Palotás és Mv Magvas fajtákból. Már most látszik, hogy relatív vetőmag hiány várható az Mv Emese, Mv Mezőföld fajtákból, és az olyan helyi jelentőségû búzákból, mint pl. az Mv Matyó.
Az új, kiváló minőségû búzák iránti igény nehezen becsülhető. A vetőmag-ellátásban prioritást élveznek azok a partnerek, akik több éves együttmûködés keretében vállalkoztak e fajták termesztésére vagy termeltetésére. Velük aratást követően véglegesítjük az igényeket és e területekre a vetőmag fajta- és mennyiségi korlátozás nélkül biztosítható lesz. Bár partnereink jelentős mennyiségû Mv Ködmön, Mv Suba, Mv Toborzó és Mv Süveges vetőmagot állítanak elő, várhatóan a szezon második felében e fajtákból az előre nem egyeztetett igényeket már nem lehet mindenütt kielégíteni. Az Mv Mazurka vetőmagjának vetőmag-előállítását a korábban felmért igényeknek megfelelően a KITE Rt. koordinálja. Ha a forgalom megélénkül, helyi hiány léphet fel a bőtermő Mv Marsall és az Mv Mambó vetőmagjából is.
A felsorolt fajtákhoz képest kisebb mennyiségben, kipróbálásra lesz elérhető az Mv Walzer, Mv Béres, Mv Regiment és az Mv Hombár.
A kalászos gabonákon belül növekvő igény jelentkezik a jó minőségû őszi durum fajták iránt. Az árutermő terület felfutásával arányosan növekszik az Mv Makaróni vetőmag-előállító területe is, így a malomipar által igényelt vetésterületre megfelelő szervezés esetén elegendő vetőmag fog rendelkezésre állni.
A tervezéskor úgy becsültük meg, hogy az őszi árpa iránti tavaly megnövekedett igény idén nem ismétlődik meg, a tritikálé vetőmag forgalom pedig stagnálni fog, vetőmag-előállításainkat ezekből a fajokból ennek megfelelően méreteztük.
A cikk szerzője: Láng László
