Mitől van a repcének ilyen nagy kereslete?
Az Európai Unióban már csatlakozásunkat megelőzően is nagy gondokat okozott az élelmiszer túltermelés és az eladatlan mezőgazdasági árukészletek. A termelés korlátozására kitalálták a kötelező ugaroltatást. A gazdák kiesett jövedelmét támogatásokkal igyekeztek ellensúlyozni. Később az ugaroltatást nem élelmiszer célú növénytermesztéssel igyekeztek felváltani. Ebből új iparág, a biodízel termelés alakult ki, amely mostanában dinamikusan nő, és várhatóan egy év alatt a gyártási kapacitások megduplázódnak. Az Unió vállalta, hogy 2010-re a dízel üzemanyag 5,75%-át növényi alapanyagból fogja biztosítani. Magyarországon a MOL jogosult és képes jövedéki termékként kezelni, bekeverni és értékesíteni a biodízelt. Az év elején évi 150 000 t biodízel alapanyag biztosítására tett kezdeményezést Magyarországon és Szlovákiában. Ez a mennyiség lényegesen meghaladja a jelenlegi repcetermésünket. A kereslet élénkülését mutatja a felvásárlási árak emelkedése is.
Elővetemény és vetésváltás
A őszi káposztarepce legjobb előveteménye a borsó. Korán learatásra kerül, és nem gyomosítja a repcét. Jó elővetemény bármelyik kalászos gabona is. Fontos a szalma gyors betakarítása. Ma sok kombájnt szalmaszecskázóval üzemeltetnek, mivel nincs szükség a szalmára. Így a szalma a földön marad szervesanyag pótlásként. Száraz nyarakon a szalma nem bomlik le, és ha a repce kelésével egyidejûleg kezd rothadni, súlyos gyökérfekélyt okoz. Ügyelni kell az előveteményben alkalmazott gyomirtószerek utóhatására. Ha kétségeink vannak, válasszunk más táblát, vagy mustár csíráztatásával győződjünk meg a talaj szermaradvány-mentességéről. Vetés után elvégezve ez már nagyon drága próba lenne.
Őrizzük a talaj nedvességét
A száraz, forró augusztusban a repce vetés talaj előkészítése rendkívül nehéz. A szántást kerülni kell, többszöri sekély mûveléssel és azonnali tömörítéssel kell a nedvességet megőrizve ápolni a tarlót. A mély forgatásos mûvelés hatására a talajbaktériumokban nagy pusztítást végzünk, ettől megszûnik a felszín morzsalékos szerkezete, helyette sarkos, éles szélekkel rendelkező rögöket kapunk. A mûvelés mélysége egyben megakadályozza a víz felfelé áramlását a hajszálcsövesség révén. Ha sekélyen mûveljük a tarlót, akkor a víz a leendő vetési mélységig nedvesíti és érleli a talajt. Szántás esetén gyakorlatilag a szántás teljes mélysége kiszáradhat. Ilyenkor, ha nem jön megfelelő mennyiségû eső, a repce nem kel ki, vagy csak nagyon későn és nem tud megerősödni a tél beálltáig.
A vetés optimális ideje augusztus vége–szeptember eleje. A korábbi vetés szárazabb időjárás esetén ajánlható. Ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy a vetés megázik és kikel. Az ősszel fejlettebb állományok nagyobb termésre képesek. A korábbi vetés fejlettebb állományt eredményez, ugyanakkor a kártevők nagyobb arányú megtelepedésével is számolni kell (gyomosodás, bolha és repcedarázs kártétel). Nedvesebb nyárvége után a vetéssel várhatunk szeptember 5–10.-ig. Ilyenkor kisebb a gyomosodás és az őszi rovarkártétel is kevesebb gondot okoz.
Vetőmag mennyisége: ma elfogadott az 500 000–700 000 csíra vetése hektáronként. Ez 5 g-os átlagos ezermagsúllyal számolva 2,5–3,5 kg vetőmagot jelent. A hibrideknél a kevesebb, míg a fajtáknál a nagyobb vetőmagnormát alkalmazzák. Ezt a különbséget elsősorban a vetőmag árával lehet indokolni. A hibrid vetőmagok magasabb árát valamelyest kompenzálja a kevesebb vetőmag alkalmazása.
Tápanyagellátás
A szakszerû nitrogéntrágyázás meghatározó fontosságú a repcemag termelés jövedelmezőségének alakulásában. A keléstől a virágzás kezdetéig a repcenövények akkumulálják testükben a nitrogént. A virágzás végén a legnagyobb a növényállomány tömege, ilyenkor a levelek és a zöld lédús szár tartalmazzák a növény nitrogénkészletét. A legintenzívebb a nitrogénfelvétel a virágzást megelőző hetekben. Ilyenkor a növény tömege akár hetente megduplázódik. A virágzás és termésképződés alkalmával a növény nitrogéntartalmának legnagyobb része áthelyeződik, és a magban koncentrálódik.
A nitrogéntrágyázás hatására nő a levelek mérete, a növény tömege, az elágazások száma, a becők száma, a becőnkénti magszám és az ezermagsúly. A túlzott nitrogénmennyiség ősszel lazábbá, fagyérzékenyebbé teszi a szöveteket. Tavasszal a repce jól hasznosítja a rendelkezésére álló nitrogént. Az alkalmazható mennyiséget gyakorlatilag az adott talaj potenciális termőképessége és a környezetvédelmi előírások korlátozzák. Csapadékos időjárás illetve jó vízellátottság esetén a nitrogén mûtrágya hasznosulása javul.
A nitrogén mûtrágyázás az olajtartalomra is hatással van. A nagyobb nitrogénadagok kissé csökkentik az olajtartalmat, ez azonban nem jelentős, ezt jól kompenzálja a lényegesen nagyobb termés.
Jelentős a repce foszfor- és káliumfelvétele is, azonban a foszfor és kálium mûtrágyázás eredménye kevéssé látványos a nitrogénhez képest. Itt sokkal fontosabb a talaj megfelelő kondícióban tartása, az évenkénti rendszeres ellátás biztosítása. Foszfor- és káliumhiány esetén a csökkent növekedés eredményeként jelentősen csökken a termés, súlyosabb esetben a leveleken specifikus hiánytünetek figyelhetők meg, sárgulás, kifehéredés, elszíneződés stb. A tartamkísérletek tapasztalatai szerint a foszfor- és káliumhiány rontja a repce télálló képességét is.
Ca hiány esetén alacsonyabb a pH, a mûtrágyázás hatására a talaj tovább savanyodik és ez súlyos hatású a repce kondíciójára. Kísérleti tapasztalatok szerint a Ca trágyázás a nitrogéntrágyázással együtt alkalmazva szinergizmust mutat.
A kén fontos tápelem a repce számára. Jobb területeken, ahol rekordtermést várunk az adottságok és a kiváló agrotechnika eredményeként, szükséges megvizsgálni a kénellátottságot. Talaj- és növényanalízissel kell eldönteni az alkalmazás szükségességét. Kénhiány esetén a növények specifikus tünetekkel reagálnak: a levelek kanalasodnak, a levél- szélek elhalnak, vagy vörösen elszíneződnek, csökken a becőkben a magszám, a becők kisebbek és vörösen színeződnek. A mûtrágyagyártók szerint a foszfor és komplex mûtrágyákkal elegendő kénhez jutnak a növények. Relatív kénhiány léphet fel a nagyobb adagú nitrogéntrágyázás eredményeként.
A bór hiánybetegség nem ismeretlen a növénytermesztők számára. A bórhiány súlyosabb esetben csökkent fertilitást, a bimbók lehullását eredményezheti. Bórhiányos területeken már közepes termésszint esetén is kifizetődő lehet a bórtrágyázás. Növény- és talajanalízis nélkül az alkalmazás költségeinek megtérülése kétséges. Könnyebbséget jelent a bórhiány leküzdésében az újabban megjelent Bóros Pétisó mûtrágya.
A felhasználandó mûtrágya megtervezéséhez segítséget adnak a talajvizsgálatok és a szakirodalomban megjelent táblázatok.
Az őszi káposztarepce fajlagos mûtrágya igénye a MÉM NAK szerint, hatóanyag kg/t.
Ősszel a foszfor és kálium teljes mennyisége, a nitrogén 20–30%-a (maximum 30 kg/ha) juttatható ki. A tavaszi nitrogénkijuttatást két részletben célszerû elvégezni. Első adagot (kb 60%-át) március elején, a téli fagy után, a maradékot pedig szárbaindulás után ajánlott adni. A fagyott vagy hóval borított területekre tilos mûtrágyát szórni, ugyanis nagyon jelentős kimosódással járna. Ma a mûtrágyagyártók és forgalmazók változatosabb összetételû komplex mûtrágyákat hoznak forgalomba. Ez szakszerûbb és egyben gazdaságosabb mûtrágyázást tesz lehetővé.
Újabban a mûtrágyázási szaktanácsadók számítógép segítségével számítják ki a szükséges mûtrágyák mennyiségét az adottságok és a tervezési szinteknek megfelelően. Az adottságok közül figyelembe kell venni a talajféleséget, a termőhelyi besorolást, a lejtést, az előveteményt, a szervestrágyázást és a talajvizsgálati eredményeket stb.
A mûtrágya adagok tervezésénél újabb szempontokat adnak a megjelent jogszabályok is. A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet rendelkezik a helyes mezőgazdasági gyakorlatról. A környezet megóvása érdekében a rendelet több pontja foglalkozik a szervestrágyázás és a nitrogéntrágyázás szabályaival. Szabályozásra került például az egységnyi szántóterületre kiszórható nitrogén hatóanyag maximális mennyisége, melynek betartása mindenki számára kötelező.
Őszi növényvédelmi feladatok
Jó gyomírtás nélkül eredményes repcetermesztés nem lehetséges. Az elővetemény jó kultúrállapota és a tarló helyes ápolása az első lépés. A korábbiakhoz képest jelentősen csökkentett vetőmagnorma és a nagyobb mûtrágya adagok használata kedvez a gyomosodásnak, mivel a repce fiatalkori gyomelnyomó képessége kevéssé érvényesül és a nagyobb mûtrágya adag a gyomoknak is kedvez. A vegyszeres gyomírtás megtervezésénél figyelembe kell venni a várható gyomflórát és a gyomirtószerek hatásspektrumát.
A vetőmagokat gomba és rovarölő csávázószerekkel csávázzuk, így jó esetben nem szükséges külön védekezni. Hosszú meleg őszön szükség lehet a bolhák és a repcedarázs ellen permetezni.
A cikk szerzője: Falusi János
