Mit tehetnek a gazdák?

Még hatékonyabban kell mûködtetniük gazdaságukat, azaz:

• Az őszi alaptrágyázás helyett a közvetlen igényhez igazított trágyázást kell választani (mûtrágyázás időpontja).
• A tápanyagokat az igények alapján kell megválasztani: kénből napjainkban még elegendő a talajkészlet, a 10 kg/ha feletti kijuttatás nem kifizetődő.
   A vegetáció kezdetén vagy tavasszal kijuttatott indító PK-mennyiség növeli a hozamot és kifizetődik.
   A nitrogént még célzottabban igényhez időzítve kell kijuttatni: kísérleti eredmények kimutatják a N-alultrágyázás miatti hozamkiesést, ami a nettó árbevétel csökkenését jelenti!
• Az egyenletes mûtrágyaeloszlás a hatékony mûtrágyázás alapja: a szóráshibák (egyenetlen szóráskép) negatívan hatnak a hozamra és a minőségre.
• Az átállás komplex mûtrágyáról monomûtrágyákra nem kifizetődő, mivel az egykomponensû tápanyagok, mint a DAP, a MAS vagy a 60-as káli szintén drágák lettek. A hatóanyag-alapú összehasonlítás igen sokatmondó!

NPK-kalkulátor = olyan program a www.linzeragrotrade.hu–n, melynek segítségével a gazda az egyes mûtrágyák gazdaságosságát egyszerûen és objektív módon, hatóanyag-alapon tudja összehasonlítani.
Komplex vagy keverék mûtrágya?
A keverék mûtrágyákat sokszor a komplex mûtrágyák gazdaságos alternatívájaként tüntetik fel. A gyakorlatban sokszor nem tudatosul, hogy a keverék mûtrágyák eloszlási hibákat, hozam- és minőségvesztést okoznak. A szóráspróbák bizonyítják a különbséget.

Mi a szóráshibák következménye?
A szóráshibákat a „technikai sávbetegség”-ről lehet felismerni. Ezek a sávok olyan területek, amelyeken a kultúra túlzott vagy nem elegendő mértékben jutott főleg nitrogén tápanyaghoz. Az egyenetlenséget a zöld szín különbözőségéről lehet felismerni. A hozam- és minőségromlás mellett számolni kell egyéb következményekkel is, mint a környezeti terhelés növekedése, magasabb fertőzésveszély, megdőlt gabona, betakarítási problémák vagy szárítási költségek.

Hogyan lehet megelőzni a szóráshibákat?
Az eloszlási pontosságot mindenekelőtt a mûtrágyaszemcsék felszíne befolyásolja. A minőségi mûtrágyákat egységesen granulált, sima felületû szemcsék, megfelelő szemcsekeménység és gömbölyû szemcseforma jellemzi. Ezen felül a minőségi mûtrágyák messzemenően pormentesek. Ezzel ellentétben az NPK-keverékmûtrágyák egyes összetevőinek a szemcseformája nagyon különböző (kerek szemcséjû P- és K- összetevők szögletes, érdes szemcséjû kálival keverve).