A hatékony
légyirtás

Agro Napló
A kétszárnyúak közé tartozó legyek zömök, vaskos felépítésű, rövid csápú rovarok. Életmódjukból adódóan, gyűjtőnéven vizitoroknak is szokás őket nevezni (pl. a házi légy). Vannak olyan fajok is, amelyek szintén az ember közelében élnek, de a házi légytől eltérő életmódot folytatnak, őket gyűjtőnéven szinantróp legyeknek nevezzük (pl.: közönséges húslégy, kék dongólégy, csillárlégy, közönséges muslica). Az erősen páncélozott testű bogarakkal szemben kültakarójuk viszonylag gyengébb, kitinjük sokkal vékonyabb. Csak egy pár, azaz két szárnyuk van, a hátulsó pár szárnyuk teljesen visszafejlődött és kis bunkóban végződő nyeles képletté, ún. billérré alakult.
Ennek ellenére a kétszárnyúak (Dipterák), így a legyek is igen jól repülnek. A fej viszonylag nagy, szabadon mozgatható, és a torral vékony, rövid, nyakszerű szakasz köti össze. A fej oldalnézetben négyszögletes, vagy kerekded, a szívó szájszerv lefelé irányul. Az összetett szemek igen jól fejlettek, sokszor csaknem az egész fejet a két nagy összetett szem foglalja el, melyek mellett három pontszem is található. A csápok igen változatos megjelenésűek és fejlettségűek, elsősorban mechanikai ingerek felfogására szolgálnak. A legyek mindhárom lábpárján a karom között rendszerint tapadókorong is található, amelyek segítségével a sima felületeken is képesek járni.


Fejlődésük teljes átalakulással történik. A lárvák, amelyeket nyüveknek neveznek, lábatlanok. Négy lárvastádium követi egymást. A legtöbb faj lárvája bomló szerves anyagokkal táplálkozik. Bábjuk jellegzetes tonnabáb. 


Jellegzetes alakja és életmódja miatt elég könnyen felismerhető rovar, 6–8 mm hosszú, sötétszürke színű.
A nőstény általában 100 petét rak le csomókban, a viszonylag rövid, egy hónapos élete során kb. 600–800-at. A peterakási ingert a bomló szerves anyag szaga váltja ki. Petéit főleg a sertés-, ló-, vagy borjútrágyába helyezi, ennek hiányában a konyhai szemétre rakja. A lárvák a meleg, erjedésben levő anyagban 30–35 fok hőmérsékletű helyen gyűlnek össze és szerves anyaggal táplálkoznak. Bebábozódás céljából hűvösebb helyekre, vagy a földre vándorolnak. Fejlődési ideje a hőmérséklettől függően 8–14 nap között mozog.  

Elszaporodásának lehetősége a jelentős peteszám a meglehetősen rövid fejlődési idő miatt – a többi rovarhoz viszonyítva – igen nagy. A legyek nagyságát és elszaporodását a tenyészőhely, a táplálék mennyisége és minősége határozza meg. A megtermékenyített nőstények telelnek át és elszaporodásuk tavasszal ezekből a példányokból indul meg. Mindenevő és mivel csak oldott anyagokkal képes táplálkozni, ezért folyadékigénye igen nagy. A szilárd táplálékot nyálával vagy hányadékával higítja fel. Leginkább az édességeket kedveli, de a különféle szerves anyagokat (pl.: trágyát, ürüléket, szemetet) nem csak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresi.
A meleget és a napsütést kedveli, az árnyékos és huzatos helyeket kerüli. Szabadban csak igen jó időben tartózkodik és oda főleg peterakás céljából igyekszik kijutni. Bélcsatornáján a kórokozók változatlanul áthaladnak. Ürülékét különféle helyekre (pl.: élelmiszerre, falra stb. ) naponta kb. 20 alkalommal üríti. Élettartama a hőmérséklet függvénye, nyári átlag melegben 2–4 hétig él, de ősszel, szobahőmérsékleten 3 hónapig is elélhet. Aktívan terjed, rendszerint tenyészőhelye közelében tartózkodik, attól kb. 1,5–2 km-re távolodik el. Ezért nagyon fontos gondoskodni állattartó telepeken a trágya minden napos összegyűjtéséről és elszállításáról, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a trágya kezeléséről légylárva irtó készítményekkel. Az ellenük való védekezésre elsősorban a vegyi módszerek alkalmasak.  


Zárt térben (pl.: istállókban, ólban) kiemelt szerepe van a csalogató anyaggal (pl.: feromonnal, attraktánssal) kombinált (kenhető, kiszórható, kihelyezhető formájú) mérgezett csalétek felhasználásának, illetve a különféle ragasztós légyfogók (henger, lap, szalag, zsinór) alkalmazásának. Javasolt a mérgezett csalétkeken kívül az oldalfalak, és mennyezetek kezelése permetezéssel kombinálva.

Nagyon fontos a legyek tenyészőhelyeinek (trágya, szemét) kezelése. Ha nincs rá lehetőség, hogy a keletkező trágyát, szemetet zártan tároljuk, akkor a lárvafejlődés megakadályozása érdekében, a trágya kezelésére növekedést szabályozó és kitinképződést gátló készítmények használata javasolt. A trágya lárvairtó szerrel történő kezelése nem csak a tenyészőhely megszűntetésére alkalmas, hanem a kialakult rezisztenciát is sikeresen megoldhatjuk a rendszeres használatukkal.

A sikeres légyirtás kritériumai:

  • a tenyészőhelyek (trágya) rendszeres kezelése légylárva irtó készítménnyel, vagy a trágya megfelelő, lehetőleg zárt tárolása. Vagy rendszeres (meleg évszakban kb. májustól–októberig) legalább hetenként egyszeri, városi településeken hetenként kétszeri elszállításával, az emberi településtől 2 km-nél távolabb levő helyekre;
  • szerves anyagokat tartalmazó szemét, konyhai és egyéb hulladék, állati tetemek (csont, vágóhídi maradék stb.) zárt tárolásával, folyamatos elszállításával, vagy megsemmisítésével;
  • előnyben kell részesíteni a mérgezett csalétkek használatát, amelyek célzott területek kezelését biztosítják és ezzel a felesleges irtószer-expozíciót csökkentik;
  • a permetezést kombinálni kell más technológiákkal (vagy el kell kerülni), így a szelekciós nyomás jelentős mértékben csökkenthető.

Összességében elmondható, hogy a legfontosabb a tenyészőhelyek megszüntetése és ezen belül egyes légyfajok tenyészésének megakadályozása. Mindenkinek sikeres légyirtást kívánok!

Dankó Mónika

A cikk szerzője: Dankó Mónika

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?