Tanya esetében is ki kell függeszteni az adásvételi szerződést?

Igen, vásárlás esetén ki kell függeszteni.

Mi számít legelőnek a Tejágazati állatjóléti támogatás vonatkozásában?

A jogcím szempontjából legelőnek számít a támogatási és kifizetési kérelemben bejelentett azon terület, amely a földhasználati nyilvántartásban önállóan rét, gyep, legelő művelési ágon szerepel, valamint az árok, az út, a községi mintatér, a major és a kivett major, ha a réttel, a gyeppel, vagy a legelővel együtt szerepel. (Tehát ez utóbbiak területe is számít.)

Mivel lehet igazolni az AKG-s talajminták leadását, amíg a vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre?

Az AKG-s támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának végső időpontja 2014. augusztus 31. napja.

A talajminták leadásáról a laboratórium átvételi igazolást állít ki a földhasználónak, amelyet az MVH a talajlaboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogad el.

Mekkora mértékű támogatást kaphatnak a gazdálkodók a májusban igényelhető, cukorrépa-termelők számára nyújtandó „de minimis” támogatás keretében?

A minisztérium rendelete alapján a cukorrépa-termelők vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű, ún. „de minimis” támogatás igénybevételére jogosultak, melynek mértéke a 2014/2015-ös gazdasági évre vonatkozóan a kvótacukor előállításához szükséges 16%-os cukortartalomra átszámított, leszerződött cukorrépa-tonnánként 3 eurónak megfelelő forintösszeg.

A támogatás igénybevételére az a cukorrépa-termelő jogosult, aki:

• szerepel az MVH-s ügyfél-nyilvántartási rendszerben, vagy a támogatás benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét,
• nem rendelkezik adók módjára behajtható köztartozással vagy lejárt esedékességű adótartozással, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
• nem áll felszámolás, végelszámolás, vagy csődeljárás alatt,
• megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltétel követelményeinek,
• nyilatkozik arról, hogy egyéb vállalkozásokkal tekinthető-e „egy és ugyanazon vállalkozásnak” vagy sem,
• a 2014/2015-ös gazdasági évben – saját jogán, termelői csoporton, integrátoron keresztül, vagy egyéb jogcímen – szállítási joggal rendelkezik,
• a 2014/2015-ös gazdasági évben – saját jogán, termelői csoporton, integrátoron keresztül, vagy egyéb jogcímen – szállítási szerződéssel rendelkezik,
• nem rendelkezik a cukoripari szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiegészítő támogatási jogosultsággal.
• A támogatási kérelmet 2014. május 1–31. között lehet benyújtani az MVH-hoz, az általa rendszeresített nyomtatványon.

A Vidékfejlesztési Minisztérium megnövelte a sertés állatjóléti támogatások keretösszegét. Csak a keret emelkedett, vagy növekedtek az állategységre számított támogatási összegek is?

A minisztérium vonatkozó rendeletmódosítása szerint a támogatási keret évi 6-ról 8,5 milliárd Ft-ra bővült, és egyben növekedtek az állategységre (ÁE) számított támogatási összegek is, mintegy 27%-kal.

A sertés állatjóléti támogatások jogcímenkénti maximális összegei ezzel a következőre módosultak:

• Nagyobb férőhely biztosítása: 1630 Ft/ÁE.
• Természetes feltétel biztosítása a tartási rendszerben: 471 Ft/ÁE.
• Fény biztosítása: 1121 Ft/ÁE.
• Verekedések, kimarások megelőzése: 1681 Ft/ÁE.
• Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása: 1961 Ft/ÁE.
• Almozás biztosítása: 853 Ft/ÁE.
• Megfelelő mikroklíma biztosítása: 1400 Ft/ÁE.

Mi a határideje az új földműves nyilvántartásba történő regisztrációnak?

A regisztrációnak nincs meghatározott határideje. A nyilvántartásba vétel akkor válik szükségessé, ha földdel kapcsolatos hivatali ügyintézésre kerül sor (pl. haszonbérlet vagy adásvétel).

Tehát a regisztráció nem kötelező, de addig, amíg ez nem történik meg, nem lehet új földügyleteket intézni a hivataloknál.

A nyilvántartásba vételi eljárás iránti kérelmet a földhivatalok hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell beküldeni a kérelmező mezőgazdasági üzemközpontja, vagy a lakóhelye, illetve a székhelye fekvése szerint illetékes földhivatalhoz.

A nyilvántartási eljárás díj- és illetékmentes.

Kihez lehet fordulni abban az esetben, ha vadkártérítés igénylésekor nem sikerül egyezségre jutni a területen működő vadásztársasággal?

A vadkár észlelését követően 30 napon belül jelezni kell a kárt a területen működő vadásztársaságnak. Törekedni kell az egyezségre a vadásztársasággal a kár összegének tekintetében.

Amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, a helyi jegyzőhöz kell fordulni, hogy rendeljen ki független kárszakértőt. A kárszakértő jegyzőkönyve alapján a jegyző közigazgatási határozatban felszólítja a vadásztársaságot a kár 5% feletti részének megfizetésére.

Ha nem születik mindkét fél számára elfogadható határozat, az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérhetik a bíróságtól káruk megtérítését.

A vonatkozó jogszabály szerint az adott területen vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (vadkár).

Emellett a vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászatban részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig; az erdőben, a védett természeti értékekben; a vizek halállományában; a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (vadászati kár).            

Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu e-mail címre, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mail-ben küldött kérdéseiknél a levél tárgyában tüntessék fel az “Agro Napló” kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!