„Csak egy adott rendszerként kezelve lehet sikeres a vetésünk”
Akár ez a mondat lehetne a mottója a rendezvénynek, melyet Kolop László, a KITE Zrt. Vetőmag Üzletág igazgatója fogalmazott meg legmarkánsabban felszólalásában:
„Amikor vetésről beszélünk, vetési technológiáról kell, hogy beszéljünk. Mert a technológia része a magágykészítés, a vetés folyamata, de része maga a vetőmag is, illetve a kiegészítő beavatkozások, úgy mint talajfertőtlenítés, vagy startertrágyázás. Ez a folyamathalmaz egy egységes rendszert kell, hogy képviseljen a növénytermesztésünk során. Vetőmag tekintetésben egy dolgot leszögezett a szakember: Minden vetőgép a kalibrált és a homogén vetőmagot veti el a legjobban. Ha a vetőmag minősége ettől eltér, akkor minden vetőgép gyengébb minőségű vetést fog produkálni. Egy biztos, hogy az EU-csatlakozásunk óta a vetőmag kalibráltságban, homogenitásban romlás tapasztalható. A szabvány megengedőbb, mint azt megelőzően, s ezt a vetőmagvállalatok kellőképpen ki is használják. Az a tapasztalatunk, hogy ha a kör rostaméret alsó és felső határa nem haladja meg a 2 mm-t, akkor az nagyon jó homogenitású magot jelent. A probléma viszont az, hogy a lapos és gömbölyű frakciókat nem választják külön hasítékrostával, így gyakran találkozunk olyan vetőmagtétellel, ahol a gömbölyű és a lapos frakciók együtt vannak. Ez esetben a kör rostaméret még csak-csak megfelelő, de a lapos és a gömbölyű magok ezermagtömege 30%-kal is eltérhet egymástól, s akkor vajon melyikhez állítom a vákuumot, melyikhez a tárcsát?
A vetés minőségét a frakcionáltság és a homogenitás determinálja, sokkal inkább meghatározóak a vetésminőség szempontjából, mint az, hogy a szabvány határértéken belül milyen a mag csírázóképessége. Az, hogy 92, vagy 96% csírázóképességű magot vetek, sokkal kisebb hatással van a tőtáv-egyenletességre, mint a mag homogenitása, kalibráltsága. Becsapásnak véli, ha valaki a mag csírázóképességét lobogtatva próbálja eladni a vetőmagot extra minőségű vetőmagként. Ugyanis a homogenitás az extra minőség legfontosabb ismérve! A Vetési Napon elhangzott előadásokból is látszik, hogy a szakmában a többség a vetés minőségén, a vetés precizitásán még mindig a tőtáv-egyenletességet érti. Ennél sokkal többről van szó, ugyanis ezt megelőzi másik kettő még fontosabb ismérv. Az egyik, hogy milyen a magágy minősége, illetve, hogy milyen a magelhelyezés. Ezek határozzák meg elsősorban a kelési egyenletességet, ezeket követi majd a rangsorban a tőtáv-egyenletesség. Hiába fejlesztjük ugyanis a vetőgépeket tőtáv-egyenletességre, ha száraz magárokba vetjük a magot. A vetéstechnológiában a prioritás – a túlművelés, porosítás – elkerülésével, hogy ne szárítsuk ki a talajt, nedves magárokba és egyenletes tőtávolságba vessünk.”
