Őszi teendőnk: a gyeptelepítés

Agro Napló
Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok növénynél, így a múlt ősszel telepített füveknél is tapasztaltunk nagyon szép hozamokat. Ez, meggyőződésem, annak volt köszönhető, hogy a múlt ősszel jól sikerültek a telepítések.

Kedvező volt az időjárás, hosszú meleg ősz volt, és megfelelő mennyiségű csapadék is hullott. Közeledünk az őszi vetési szezonhoz, amikor a fűtelepítést is el kell végeznünk. Nézzük át, hogy mit is kell tennünk, hogy sikeresen végezzük el ezt a munkát és jövő tavasszal kiváló termést takaríthassunk be. A célunk az, hogy a telepített gyepterületünk megfelelő sűrűséggel érje el a téli fagyos időszakot, amikor a fejlődése lelassul, megáll. Akkor kedvező a gyepterület állapota, ha erre az időszakra teljesen borítja a területet. A telepítés előtt ellenőrizni kell a talaj tápanyagszintjét. Ha szükséges szerves trágyát lehet kijuttatni, mellyel nő a táp­anyagtartalom, laza talajon javítja a vízgazdálkodást, és segít a tápanyagok megtartásában is. Kötött talajon a szerves trágya lazít, jobb lesz a talajszerkezet.

Csak érett szerves trágya használható, az éretlen szerves anyag bomláskor a nitrogént elvonja, nitrogénhiány léphet fel. A tápanyag-utánpótlás formája egyébként bármi lehet, hígtrágya, szerves trágya, műtrágya. Telepítéskor a foszfor és kálium teljes mennyiségét adjuk, nitrogénből csak kisebb mennyiséget. Majd a tavasszal, tél végén kell a nagy mennyiségű nitrogén fejtrágya.

Természetesen az is fontos, hogy a telepítésünk gyommentes legyen, amit az elővetemény után elvégzett megfelelő tarlókezeléssel tudunk elérni. Alapvetően a telepített füvek nem igényelnek gyomirtást sem a telepítést követő őszi, sem a tavaszi időszakban, mivel nagyon jó a gyomelnyomó képességük. Sajnos azonban vannak olyan évek, amikor a nyári időszak végén – a vetés és a tarlóhántás közt – nagy az aszály, nincs csapadék, ekkor fordul elő, hogy a magról kelő kétszikű gyomok a vetésünkkel egyidőben bújnak elő a földből. Intenzív, egy évre szánt fű esetében, ami csak egyszikű fajt vagy fajokat tartalmaz a védekezés megoldható hormontartalmú szerekkel. A több évre szánt, pillangósokat is tartalmazó keverékek esetében azonban ez már nehezebb feladat. Itt tehát jobban oda kell figyelnünk a terület előéletére, különben csak a kasza lesz az első gyomirtónk.

A vetés idejére megfelelően ülepedett, kertszerűen elművelt aprómorzsás magágyat kell készíteni, ami a fű esetében fokozottan hangsúlyos aprómag lévén. A szántás nem feltétlenül szükséges. Előveteménytől, talajtól függően elegendő lehet a tárcsázás. Kötött talajon szántás és elmunkálás szükséges, a szántásnak 15–20 cm-es maximális mélységűnek kell lenni. Ha nagyon kötött a talaj, akkor középmély lazító lehet szükséges. Laza talajon elég a tárcsázás. A vetés után a talajt minden esetben gyűrűshengerrel kell zárnunk. A vetés mélységének nem szabad egy-két centiméternél mélyebbnek lenni, mert különben a kelés nagyon elhúzódik. Laza homok talajokon lehet esetleg mélyebbre vetni.

A vetés idejének megválasztása a következő kérdés. Augusztus közepétől szeptember végéig vethető a fű. Korábbi vetés esetén esetleg már ősz végén betakarítható egy növedék, amennyiben kedvező az időjárás. Sőt, ha ősz végére térd fölé nő a fű, akkor meg is kell kaszálni, hiszen nem jó túl magasan a télbe engedni a gyepterületet, mert nagyobb hó esetén kipállhat. Ez azonban az elmúlt években nem volt jellemző. Vigyázni kell azonban a korai vetéssel, mert ha ősz végén hosszan csapadékos idő érkezik, akkor nem tudjuk lekaszálni a területet anélkül, hogy összecsapáznánk a betakarítógépek által a talajt, ezzel pedig a következő tavaszi betakarítást tesszük nehézzé. A túl késői vetés viszont azért okozhat problémát, mert a gyökérváltás időszaka esetleg már túl hideg időszakra esik.

A vetés után a csíranövény fejlődése 6–8 hétig tart, amikor megtörténik a gyökérváltás, kialakul a bokrosodási csomó. A csíragyökérzet elhal, kialakul a mellékgyökérzet. Ez az időszak tehát a legkritikusabb a gyepterületet illetően. Ha ezen sikeresen túlestünk, akkor már túl vagyunk a nehezén. Ma már világosan látjuk, az intenzív szántóföldi prémium genetikával rendelkező hibrid fűfélék takarmányozásban betöltött szerepét, kimagasló termésátlagokkal, sok esetben 80% feletti emészthetőséggel, magasan kiemelkedő hozamokkal és beltartalmi paraméterekkel. A Festulolium fajok több lábon álló, több növényfajra alapozott, egészséges, biztonságos tömegtakarmánybázist jelentenek, magas termelési szinttel, rentábilisan termelve.

Vajda Péter

Fajtáinkról bővebben tájékozódjon honlapunkról: www.vitalfeed.hu

Keresse kérdéseivel vagy szaktanáccsal kapcsolatosan területi kollégáinkat!

A cikk szerzője: Vajda Péter

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A jó rajt fél siker!

A jó rajt fél siker!

A sikeres repcetermesztéshez a termelőnek ismernie kell termőterületeinek tulajdonságait, sajátos agrometeorológiai viszonyait. A vetéstől a betakarít...

ProfiBio – hagyományosan

ProfiBio – hagyományosan

Érdekes időben élünk. Lehet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 60–70 évben nem változott annyit, mint manapság és amennyit a közeljövőben változnia kell....

Last minute a mezőgazdaságban

Last minute a mezőgazdaságban

Az aszály és a műtrágyaárak sújtják legjobban a termelőket. Az általános inputár-növekedést néhány technológiai elem módosításával, új technikák, tech...

Őszi teendőnk: a gyeptelepítés

Őszi teendőnk: a gyeptelepítés

Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok...

Őszi teendőnk: a gyeptelepítés

Őszi teendőnk: a gyeptelepítés

Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?