Margin Call

Agro Napló
Az elmúlt évek legjobb, tőkepiacokkal foglalkozó filmje a Margin Call címet kapta. A magyar mozikban a kissé suta „Krízispont” cím alatt futó mozi a 2008-as pénzügyi-gazdasági krízis előestéjén játszódik. A szó legszorosabb értelmében kell értsük az előestét, mivel a film alig több mint egy nap eseményeit dolgozza fel, amikor a pazar színészek által megformált szereplők rádöbbennek, hogy a bankban és a piacon felhalmozott bonyolult pozíciók, a hatalmas és átláthatatlan tőkeáttételeknek köszönhetően óriási veszélyt jelentenek az egész világ pénzügyi stabilitására. 

Mi az a Margin Call
és kell-e félnünk tőle?

Az előszóban felemlegetett tőkepiaci ügyletek nem egyszerű agrárpiaci árfolyamkockázat-kezelési célból nyitott ügyletek voltak, hanem többszörösen átcsomagolt, az eredeti, jellemzően ingatlanhitelezéshez köthető „mérgező” termékeket jól elrejtő instrumentumok.
A problémát leegyszerűsítve azt jelentette, hogy a konstrukciók fedezetét képező ingatlanok messze nem értek annyit a valóságban, mint a papírokon. Azaz a piaci szereplők spekuláltak, elfelejtve azt, mi is volt az eredeti termék, amire a pozíciókat építették.

Szerencsére, ha árfolyamkockázat-kezelési célból nyitunk ügyletet és a saját piaci kockázatainkat kezeljük, akkor nem tévedünk a spekuláció mezejére és nem okozhat problémát az sem, ha Margin Call-t kapunk. De a Margin Call fogalmával tisztában kell lennünk.

Az alapletét termékenként változik, mértékéről a számlavezető bankunk ad tájékoztatást. Amennyiben az árfolyam a befektető várakozásaival ellentétesen halad, és az árfolyamveszteség következtében a számlán lévő szabad pénz kevesebb, mint a szükséges letét mértéke, akkor a befektetési szolgáltató pótlólagos fedezetet bekérő felszólítást küld az ügyfélnek, ennek angol megfelelője a Margin Call.

A Margin Call rossz hírét az okozza, hogy azt jelenti: be kell fizetnünk a számlánkra, fedezetlen a pozíciónk, mínuszban vagyunk, pótlólagos fedezetet kell biztosítanunk.

Az árfolyamkockázat-kezelési ügyleteket azonban éppen azért kötjük, hogy ne legyen további kitettségünk a piaci árfolyammozgással szemben. Rögzítjük az eladási vagy vételi árfolyamot egy nekünk már megfelelő szinten és akármi történik a piacon, mi már tudjuk mennyiért értékesítünk vagy vásárlunk.

Nézzünk erre egy példát! (Az ügyletet 2014. április 16-án ténylegesen megkötöttük egy ügyfelünknek, így a pozíció valós árfolyamkockázat-kezelési célból megkötött ügylet! Ezen ügyfél példáján keresztül most hónapról hónapra követhetjük, hogyan kezeli a piac változásaiból adódó helyzeteket egy tőzsdei árupiacokon tapasztalt szakember).


A Matif-on február közepéig 180 euró alatt voltak a kukoricaárak, majd egészen az utóbbi napokig 190 euró környékén ingadoztak. 2014. április 16-án tavaly nyár óta nem látott magasságokba, egészen 194 euróig emelkedett az idei novemberi lejárat ára. Jó hír a termelőknek! De vajon tovább emelkedik az árfolyam akár 200 euró környékére vagy visszaesünk 180 euró alá? A jövőt ügyfelünk sem látja, de azt tudja, hogy a 194 euró neki már jó ár, itt megéri fixálni a bevételeinek egy részét, így elad 20 kontraktus, azaz 100 tonna kukoricát novemberi lejáratra ezen az áron. Ha visszaesik az ár novemberig, akkor alacsonyabb áron tudja értékesíteni a fizikai kukoricáját, de a 194 euró és az eladási ár különbözetét megkeresi a pozíción. Ha feljebb megy az ár, akkor a tőzsdei pozíción veszteség keletkezik, de a fizikai piacon magasabb ár kérhető a terményért.

Ez utóbbi esetben érhet minket utol a Margin Call. Be kell fizetnünk a számlánkra, mert a pénzügyi pozíciónk veszteséget mutat. Valódi veszteség nem ér minket, a pénzügyi pozíció mínuszát rendeznünk kell a számlavezetőnk felé.

Ügyfelünk azt tervezi, hogy további 100 tonnás tételeket ad el, amennyiben az ár ezen a magas szinten marad, vagy még feljebb kúszik. Lehet, hogy nem az idei év legjobb árán sikerült fixálni a bevételeinek egy részét, mivel az idén megint egy szélsőséges év lesz és extrém magas gabonaárakat láthatunk. Ki tudja? De nem is ez a cél! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez már egy jó ár. Ha három évből kettőben érdemes az adott áron eladni, akkor hosszú távon megéri minden évben megtenni ezt, mivel így növeljük a bevételünket. Még akkor is, ha az idei évben magasabb árak lesznek a jelenleginél. Minden évben nem lesznek!

Ha megnézzük a kukorica elmúlt egy éves áralakulását, akkor érdekes módon tavaly április közepén éppen itt álltak az árak. Aki nem kötött árfolyamkockázat-kezelési ügyletet tavaly ilyenkor (és nincs már meg a tavalyi termés), az lényegesen alacsonyabb árakon értékesítette a tengerit. Aki élt a lehetőséggel tavaly ilyenkor, az sokkal elégedettebben zárta a tavalyi évet. Több bevételt ért el, még akkor is, ha júniusban egy rövid ideig mínuszban volt a pénzügyi pozíciója. Még az is lehet, hogy Margin Call-t kapott és pluszfedezetet kellett elhelyeznie egy rövid időre – de a döntése helyesnek bizonyulhatott.

Ne féljünk a Margin Call-tól!

Szűcs Örkény

A cikk szerzője: Szűcs Örkény

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?