„Az Alpok lábánál fekvő Vas megye természeti környezete változatos. Tagolt felszíne és csapadékos klímája révén az ország hatodik legerdősültebb megyéje.
A fajokban gazdag növény- és állatvilág nagy területeken áll természetvédelmi oltalom alatt. A megye mezőgazdasága elsősorban a növénytermesztésre épül, de régi hagyományra tekint vissza a dísznövényter-
mesztés is. A főbb állatfajok közül a szarvasmarhák és a szárnyasok tartása emelhető ki.”

Természeti adottságok

Vas megye domborzatát szubalpin dombsági és középhegységi tájak jellemzik, melyet a Sopron-Vasi síkság helyenként sík felszíne egészít ki. Területének nagy része a Rába, illetve a Zala és Mura vízrendszeréhez tartozik, de nemcsak felszíni, hanem termálvizekben is gazdag. Fekvéséből adódóan az ország legcsapadékosabb, és legkiegyenlítettebb klímájú területe. Míg az ország más részein gyakran mutatkozik csapadékhiány, addig itt esetenként a többlet okoz gondot. A határszélen nem ritka a 900 millimétert is meghaladó éves átlagos csapadékmennyiség, ami keleti irányba haladva 650 milliméterig csökken. Az évi átlaghőmérséklet 8,5ºC, az éves napsütéses órák száma 1800 körüli, ami az országos átlagtól elmarad. Felszínét többnyire gyenge-közepes minőségű talajok jellemzik. Ebből eredően kiemelkedő szerepet kap a repce és a napraforgó, emellett jelentős területeken foglalkoznak gabonatermesztéssel és különösen Kőszeg környékén nagyobb teret kap a gyümölcstermesztés.

Vas 260 ezer hektár termőterületének több mint hattizedén folyt mezőgazdasági tevékenység, ugyanakkor az ország hatodik legerdősültebb megyéjének számít, háromtizedét erdő borítja. A mezőgazdasági terület kilenctizedét szántóként művelték, a szőlő és gyümölcsös együtt közel háromezer hektárt fedett és konyhakertként is hasonló nagyságú területet gondoztak.

Az agrárium értéktermelő képessége

A megye súlya mezőgazdasági szempontból nem számít igazán jelentősnek. Az ágazat által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2011-ben az országos 3,7%-át tette ki. Az agrárium ennek ellenére fontos szerepet tölt be a megye gazdaságában. Teljesítménye az elmúlt években növekedett és a bruttó hozzáadott értéke 2011-ben megközelítette a 40 milliárd forintot, amely nemzetgazdasági szinten 7,5%-os hozzájárulást eredményezett. Ennél nagyobb arányt csak a jóval kedvezőbb adottsággal rendelkező alföldi, valamint a dél-dunántúli megyékben képviselt.

Szervezeti keretek

A gazdálkodás típusát tekintve Vasban a gazdaságok zöme növényter-
mesztő. Jóval kisebb hányaduk számít állattartónak, a vegyes gazdaságok aránya ugyanakkor az országoshoz közeli.

Az agráriumot elaprózódott szerkezeti struktúra jellemzi. 2013 végén a regisztrált gazdasági szervezetek 27%-át, közel 11 700-at soroltak a mezőgazdaságba, a társas vállalkozások alig több mint 5%-a, az önálló vállalkozók közel négytizede tartozott ide. Előbbiek száma az ötszázat sem érte el, ebből adódóan nagyobb hányadukat önállóként jegyezték be. A társas vállalkozások döntő többsége a 10 fős létszámot sem érte el. Az egyéni vállalkozók közel fele a mezőgazdasági tevékenységet mellékfoglalkozásként választotta, mintegy ötöde főfoglalkozású, harmada pedig nyugdíjas volt.

A mezőgazdaság külföldi tőkevonzó képessége Vasban területi összehasonlításban kedvezőnek számít. 2011-ben a megye közel száz külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozása 6,9 milliárd forint értékű külföldi befektetéssel rendelkezett, ami a gazdasági ágban országosan jegyzett összeg 5,7%-át tette ki. E tekintetben mindössze Pest, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Zala és Bács-Kiskun előzte meg.
Egy vállalkozásra 71 milliárd forint külföldi tőke jut, ami kevesebb mint az országos átlag fele, ugyanakkor Vas megyénél csak Győr-Moson-Sopron megyében működött több külföldi érdekeltségű szervezet a mezőgazdaságban.

A gazdasági ágban a beruházások értékében 2013-ban jelentős előrelépés történt a megyében az előző évhez viszonyítva. A megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató mezőgazdasági szervezetek összesen 9,2 milliárd forintot, az előző évi dupláját fordították beruházásokra, ami a nemzetgazdasági szinten felhasznált összeg 7,3%-át adta. Azon belül az építések domináltak, de a gép-, berendezés- és járműbeszerzések is jelentős részt képviseltek. A korábbinál többet fektettek tenyészállatok vásárlásába, valamint erdők és ültetvények telepítésére is nagyobb összeget áldoztak.

Gazdálkodók, foglalkoztatottak

A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai alapján az egyéni gazdaságokban a nem fizetett munkaerő (gazdálkodók és segítő családtagok) száma együttesen megközelítette a 33 ezer főt. A gazdálkodók korstruktúrája meglehetősen kedvezőtlen: minden második személy 45−64 éves volt, egyharmaduk pedig már elmúlt 64 éves, a segítők között ezzel szemben viszonylag magas volt a fiatalok aránya, 35%-uk volt 35 év alatti. A gazdálkodók háromnegyede csupán korábbi gyakorlati tapasztalatára támaszkodik. A legalább alapfokú mezőgazdasági iskolai végzettséget is szerzettek aránya körükben 16%, a segítőknél pedig 6,4% volt.

Az egyéni gazdálkodók száma korcsoportok és nemek szerint, 2010

Növénytermesztés

Vas megyében a három legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény – a búza, a kukorica és az őszi káposztarepce – együttes területe a szántó több mint hattizedét foglalja el. A vetésszerkezetben ezeken kívül nagyobb jelentőséggel bír még az árpa, a napraforgó és a silókukorica, melyek közül a napraforgó kivételével a szántó nagyobb hányadán vetettek, mint országosan.

2013-ban a nyári betakarítású növénykultúrák hozamai a búza és az őszi árpa kivételével meghaladták az országos átlagot, az őszieké viszont az alatt maradt. A mintegy 39 ezer hektárról learatott búza termése és termésátlaga egyaránt nőtt. Az előző évinél nagyobb területről betakarított kukoricából viszont kevesebb termett. Az országban begyűjtött árpa 5,2%-át és repce 11%-át Vasban aratták le.

Állattartás

A legutóbbi ÁMÖ óta a megye állattenyésztésében nem történt kedvező fordulat. A főbb haszonállatok közül kevesebb szarvasmarhát istállóztak, a sertésállomány fogyását sem sikerült megállítani, a tyúkfélék száma pedig a vágócsirke alacsony felvásárlási ára, valamint a feldolgozóipari kapacitás csökkenése következtében 1,6 millióról 900 ezerre zuhant. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések számának tekintetében Vas a hetedik a megyék rangsorában, a szarvasmarhákra számított mutató alapján viszont a sor végén állók közé tartozik. A piaci kereslet visszaesése nem kímélte a pulykaállományt sem. Bár tartása továbbra is országos jelentőséggel bír – csak Győr-Moson-Sopron előzi meg −, számuk három év alatt mégis majdnem a felére apadt. Nevelésükkel kizárólag egyéni gazdaságok foglalkoznak.