A B1-15 szárító energetikai és környezetvédelmi korszerûsítése

Agro Napló
Magazinunk 2005. évi nyári számában olvasóink már értesülhettek arról, hogy a Bábolna B1-15 típusú szárítók fejlesztése, gyártása ezentúl az IKR nagyigmándi Javító- és Gyártóüzemében folyik.

Első lépésben korszerûsítő megoldások kialakításán dolgoztunk. Ennek eredményeként gyors, költségkímélő megoldást nyújthat a hagyományos B1-15 szárítótulajdonosok számára az F1 és F2 adapterek beépítése, ilyen átalakítás közel 10 helyen történt az elmúlt évben.  A fejlesztés lényege a szárító hő- és légtechnikai rendszerének átalakítása, amely a szárító hûtőzóna levegőjének  hővisszanyerését és a szárítózóna egy részében a levegő visszavezetését jelenti.

Az F1 adapter, amely tulajdonképpen egy fordítókamra,  a hûtőzónában a termény hûtésénél felmelegedett hûtőlevegőt recirkulálja a meleglevegő-csatornába, így hőenergia-megtakarítás érhető el. Az F2 adapter az alsó szárítózónába építve elősegíti a telített szárítólevegő visszavezetését szintén a meleglevegő-csatornába.

Az F1 és F2 adapterek beépítésével a szárítóból távozó levegő mennyisége átlagosan 100 000 m3/óra szintre csökken, a szárítóhőmérséklet pedig 120 °C-ról 100 °C-ra változik.

Tavaly, a kukorica betakarítás, illetve szárítás idején folytattuk le egy átalakított szárító energetikai és környezetvédelmi vizsgálatát. A gödöllői FVM MGI által végzett konkrét mérések szerint az így korszerûsített szárítóberendezés a kukorica 22%-ról 14%-ra történő leszárításnál 1.603 kg/óra maximális vízelpárologtató teljesítményt ért el, ami igazolja, hogy az átalakítás az alapkivitel elismerten nagy szárított anyag teljesítményéhez (t/óra) viszonyítva számottevő teljesítménycsökkenést nem okoz. Ugyanakkor a fajlagos hőenergia-felhasználás és a porterhelés is a hagyományoshoz képest jelentősen kedvezőbben alakul, amely a szárító üzemmód javulásából, illetve a konkrét hőenergia nyereségből tevődik össze. Az energiamegtakarítás mértéke, azaz az energiahatékonyság-javulás  a vizsgált esetben elérte a 18%-ot. A fajlagos hőenergia-felhasználás 4,4 MJ/kg, víz körül alakult (a vizsgálat eredményeit a táblázatok tartalmazzák). Ez a felújító beruházás az alapszárító állapotától függően 4–4,5 M Ft + áfa összegbe kerül, felszerelés nélkül.

Az előbbinél még korszerûbb és hatékonyabb megoldást jelent a légtechnikailag nyomott rendszerû, régi  B1-15 szárítók szívott rendszerûvé történő átalakítása, amelynek lényege kettő  Turboclean TC 30 típusú, porelszívó ciklonnal rendelkező turbóventilátor felszerelése a torony tetejére. Egyidejûleg a homlokoldalon az összes libegőajtó leszerelésre kerül, és egy gyûjtő légcsatorna épül hozzá a torony teljes hosszában. Ennek aljában  kerülhet sor a leválasztott por és léha összegyûjtésére is.  Az átalakítás során az eredeti meleglevegő ventilátor funkciója a járókerék kiszerelésével megszûnik,  és a hideglevegő ventilátorok sem üzemelnek. Hőtechnikai számítások igazolják, hogy ezzel az átalakítással az energiamegtakarítás mértéke akár 20% felett is lehet. Ez a megoldás ugyan mûvi áron 13–15 M Ft + áfa összegû beruházást jelent, de ez rövid időn belül megtérülhet.

Az itt említett átalakító adapterek és a turbóventilátoros megoldás értékesítését megkezdtük. Gépértékesítés vezetőink és szervizmérnökeink részletes tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek a lehetőségekről és a konkrét igények teljesítéséről. A szakmai tájékoztatásban és a korszerûsítő egységek adaptálásában természetesen vevőink rendelkezésére állnak Javító- és Gyártóüzemünk szakemberei is. Várjuk az érdeklődők jelentkezését (tel.: 34/557-140).

Az előbbiekben vázolt adapterek szériagyártása mellett folyamatban van egy új, korszerû szárító tervezése, amely mind energetikailag, mind környezetvédelmileg teljes mértékben megfelel majd a szigorú EU-s előírásoknak.  Ez az új toronyszerkezet az eredeti szárító már meglévő alapjára építhető fel, és hozzákapcsolhatók természetesen a szintén meglévő elő- és utótisztítók, valamint a terményszállító, -elosztó berendezések is, így sokkal olcsóbb beruházást jelenthet a ma keresett import szárítókkal szemben.  Az első ilyen  szárító B3-15 típusjelöléssel a nyár folyamán készül el, és az őszi szezonban teszteljük, illetve szakértő intézet bevonásával mérjük a teljesítményét és az energetikai – környezetvédelmi jellemzőit. Az eredményeket a referenciaüzem helyszínén, Magyarhomorogon, a  november végére tervezett bemutatónkon szeretnénk ismertetni az új szárítóvásárlást fontoló termelőknek.

A cikk szerzője: Antos Gábor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?