A CLIMMAR – amelynek tagja a MEGFOSZ is – szorgalmazza azt a partnercserét, amely a program révén megvalósulhat.

A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság 1994-ben indult együttmûködési programja a szakképzés területén. Az 1999-es év végén lezárult első szakaszt, amelynek célja az európai uniós szakképzési politika megvalósítása volt a tagállamok szakképzési politikájának támogatására és kiegészítésére, 2000. január 1-jétől kezdődően új, hétéves időszak követi.

A program hármas célkitûzése tartalmazza a szakmai készségek továbbfejlesztését a szakmai alapképzésben résztvevők, főként a fiatalok körében leginkább a gyakorlati képzés segítségével. A szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése és az élethosszig tartó képzés jegyében mind szélesebb társadalmi rétegek bevonása a cél ezen képzési formákba. A szakmai képzéssel kapcsolatos újítások (innováció) támogatása, különösen a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv erősítése szerepel a célok között.

A szakember csere kiváló lehetőséget jelent a szakemberek mind szélesebb körû, több irányú képzéséhez. A partnercéget a hazai cégeknek kell megkeresniük, és forrással is kell rendelkezniük, a Leonardo tehát kiegészítő támogatást nyújt.  Konzorciumot alkotva hoznak létre új konzorciumokat a társult cégek.

A Leonardo II öt pályázattípust foglal magában: a mobilitási projekteket, a kísérleti projekteket, a szaknyelvi projekteket, a nemzetközi hálózatokat és a referenciaanyagok kidolgozását. Az úgynevezett Közös Akciók pályázati forma keretében lehetőség nyílik olyan pályázatok benyújtására is, amelyek egyszerre kapcsolódnak több közösségi programhoz.

A programban a szakképzésben érintett minden intézmény részt vehet: a szakképző intézmények felsőoktatási intézmények is), kutatóintézetek, vállalkozások (főleg kis- és középméretûek), szakmai szervezetek (pl. kamarák), szociális partnerek, települési önkormányzatok valamint non-profit politikamentes szervezetek. A program többek között elősegíti az oktatás/képzés és a gazdaság közötti együttmûködés fejlődését, ezáltal kiválóan szolgálja a szakképzés gyakorlati jellegének erősítését. Egyének és magánszemélyek csak intézményeken keresztül részesülhetnek a program támogatásában.

A Leonardo programban az EU tagállamain kívül részt vesz Izland, Liechtenstein és Norvégia, társult országként pedig Bulgária, Románia és Törökország.

A mobilitási projektek célja a szakmai alap- és továbbképzés európai jellegének erősítése, valamint az elméleti és gyakorlati szakmai tudás és a szaknyelvi készségek fejlesztésének elősegítése.  E pályázattípus – többek között – lehetővé teszi a szakképzés különböző szereplői, így az oktatási és a gazdasági szféra együttmûködését.

A mobilitási projektek mind céljukat és célcsoportjukat, mind időtartamukat tekintve két csoportra oszthatók: külföldi gyakorlatokra és csereprogramokra. Mindkét típus esetében a küldő félnek kell pályázatot benyújtania saját nemzeti irodájához. A program a viszonossági alapon épülő projekteket támogatja, vagyis a partnerek kölcsönös látogatása abban az esetben jöhet létre, ha a külföldi partner szintén pályázik és nyer, illetve egyéb forrásokat talál magyarországi látogatásának fedezésére.

A külföldi gyakorlat olyan szakmai gyakorlattal és/vagy képzéssel töltött időszak, amelyet a résztvevő egy külföldi fogadóintézményben tölt. Ezalatt az időszak alatt alkalma nyílik munkatapasztalat megszerzésére, szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamely idegen nyelv aktív gyakorlására, mindezekkel jelentősen növelve munkaerőpiaci esélyeit.

A csereprogramok képzőintézmények és vállalatok közötti mobilitási tevékenységek, amelyek a szakképzésben dolgozók számára nyújtanak lehetőséget arra, hogy tudásukat és tapasztalataikat más országban, eltérő szervezeti körülmények között hasznosíthassák, illetve azokat gyarapíthassák.

A nyelvi és kulturális készségek fejlesztése pályázattípus célja a szakképzésben résztvevők szaknyelvi és kulturális készségének fejlesztése annak érdekében, hogy felkészültek legyenek a nemzetközi munkakörnyezetbe történő beilleszkedésre, az idegen nyelvi kommunikációra és a sikeres munkavégzésre. A megpályázható tevékenység a szakképzés különböző célcsoportjainak speciális igényeihez alkalmazkodó újszerû tananyagok, tanítási módszerek kialakítása, tesztelése, értékelése és terjesztése. A tanulás folyamata feladatorientált, a szükséges készségeket adott munkaszituáció feldolgozásán keresztül fejti ki. A programban prioritást élveznek azok a projektek, amelyek az Európai Unió kevéssé használt, kis mértékben tanított nyelveit is célnyelvnek tekintik.

A nemzetközi hálózatok a szakképzés területén nyert tapasztalatok, sikeres módszerek cseréjére, valamint minél szélesebb körben történő terjesztésére jönnek létre. Feladataik: a szakképzés területén európai szinten eddig elért eredmények és újítások összefoglalása, terjesztése; a szakmai követelmények felmérése, elemzése, valamint jövőbeni alakulásuk, a lehetséges trendek felvázolása; a hálózati eredmények minél szélesebb körben történő terjesztése. A projekt egy konkrét tématerülethez és azon belül egy konkrét munkaprogramhoz kötődik, tehát a Leonardo program nem a hálózat létrehozását vagy mûködését, hanem egy konkrét munkaprogram megvalósítását finanszírozza.

A „referenciaanyagok készítése” kifejezés olyan elemzésekre, tanulmányokra utal, amelyek célja a szakképzés helyzetének európai szinten történő felmérése, a programban részt vevő államok szakképzési rendszerének tanulmányozása. Támogatható tevékenységek: kutatások, elemzések készítése a tagországok szakképzési rendszeréről; az alkalmazott képzési módszerekről, megközelítésekről; a szakmai minősítések rendszeréről valamint az egyes szakmai képzések során elsajátítható kompetenciákról, azok nemzeti sajátosságairól.

Az új program várhatóan őszre készül el. Információs napok keretében Budapesten és más városokban széles körû tájékoztatás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődök a részletekkel, kiscsoportos ingyenes tréning formájában pedig segítséget kaphatnak a pályázatok megírásához. Tapasztalatok szerint az oktatási intézmények ismerik a programot, a kis- és középvállalkozások azonban kevésbé tájékozottak – ha tudnak is róla, a mellé tett dolgok hiányában (nyelv, helyettesítés) mégsem veszik igénybe azt. Azonban az eddigi adatok szerint túlpályázás van, a szakképző- és felsőoktatási intézmények valamint a civil szféra területről egyaránt.

A cikk szerzője: Keresztes