A fajlagos jövedelemcsökkenés

• a jövedelem összegének 8,4 százalékos visszaesése,
• a mezőgazdasági munkaerő 2–3 százalékos csökkenése,
• a mezőgazdasági termékek reálárának 5 százalékos mérséklődése,
• a folyó termelési költségek 1,6 százalékos, az értékcsökkenés 0,3 százalékos csökkenése,
• a támogatások 1,6 százalékos növekedése mellett következett be.

A 2005. évi egy munkaerő-egységre jutó reáljövedelem értéke 3,8 százalékkal meghaladta a 2000. évit az unió huszonöt országának átlagában.

A növénytermelés és az állattenyésztés teljesítménye egyaránt visszaesett 2004-ről 2005-re. Főként a növénytermesztés volt a vesztese a múlt évnek: növényi termékekből 8 százalékkal kisebb volument állítottak elő, amit 2,9 százalékos termelői  árcsökkenés kísért. A déli országok termékeinek mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben: olívaolajból 16, borból 11 százalékkal kisebb volument állítottak elő, mint 2004-ben. A cereáliák termése is 10,7 százalékkal elmaradt a 2004-es évi kiugróan jó eredményétől; Spanyolországban 42 százalékos, Portugáliában 39 százalékos volt termeléscsökkenésük mértéke. Az állattenyésztési termékek ára kevésbé, 1,7 százalékkal csökkent, ezen belül a baromfiágazat termékeinek ára a legjelentősebben: a tojásé egy év alatt 9,4 százalékkal, a baromfihúsé 3,8 százalékkal.

A 2004-2005 közötti fajlagos jövedelemváltozás országonként nagy szóródást mutatott. Magyarország – sajnos – az élen járt, 19,3 százalékkal apadt egy év alatt az egy főre jutó jövedelem. Szlovákiában, Spanyolországban, Portugáliában, Szlovéniában is több mint egytizedével esett vissza az egy főre jutó jövedelem reálértéke. Ugyanakkor az északi országokban, Litvániában és Észtországban 20 százalékosnál nagyobb jövedelemjavulást értek el. Írországban, Lettországban, Hollandiában és a Cseh Köztársaságban is számottevően emelkedett a jövedelem.

2000-hez viszonyítva más a kép: az új tagországok (Ciprus és Málta nélkül) 2005-ben kivétel nélkül magasabb egy főre jutó jövedelmet realizáltak. Kiemelkedően nőtt a jövedelem a balti országokban és Lengyelországban. A hazai 7,5 százalékos javulás a szlovák és a cseh mutató közelében volt. A régi tizenöt tagország közül viszont kilenc országban nem érte el a reáljövedelem színvonala az öt évvel korábbit. Görögországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban 15–20 százalék közötti volt a visszaesés.

Bővebb információkat a szerzőknél, illetve az Agrár Európa Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevelében talál.

A cikk szerzője: Tóth Péter