Amazone ED szemenként vető gépcsalád
A más (talajmûvelő; mûtrágyaszóró-; permetező stb.) gépeiről széles körben ismert német AMAZONEN-WERKE cég ED típusjelû szemenként vető gépei sokoldalúan használhatók a különböző méretû/alakú/ezermagtömegû vetőmagvak precíziós kivetésére. A standard kivitelû, mûtrágyakijuttató adapterrel is felszerelt ED gerendelyekre – 75 cm sortávolság esetén – 4–6–8–12 db vetőegység szerelhető fel, míg az adapter nélküli gépeknél – 30–60 cm sortávolságok között – 6–18 db vetőkocsi elhelyezésére van lehetőség. A pneumatikus – szívó légáramú – vetőszerkezetû gépeknél a gépvázon a hárompontos függesztő berendezés mögött elhelyezett szívó ventilátor, az üzemeltető erőgép TLT-jéről, vagy kihelyezett hidromotorról meghajtva biztosítja a vetőszerkezetekben a magfelvételhez szükséges vákuumot. A gyártó gépeihez kétféle vetőegység felszerelését ajánlja: a „Classic” vetőkocsi hagyományos talajelőkészítés esetén alkalmazható eredményesen, a „Contour” vetőkocsi hagyományos talajmûvelés és mulcs-mûvelés után, illetve könnyebb talajokon direktvetésre is alkalmas. A magvak ejtési magassága az előbbi esetben 10 cm, míg az utóbbi („Contour”) esetében 14 cm, ami igen pontos magkihelyezést eredményez. A robosztus felépítésû vetőkocsik paralelogramma felfüggesztése jó talajkövetést biztosít. A gépekhez különböző furatszámú és furatátmérőjû polietilén vetőtárcsák, cserélhető orr-betétes csoroszlyák és Farmflex vagy „V” elhelyezésû gumi tömörítőkerekek választhatók meg. Az alapkivitelû 630–3350 kg tömegû kukoricavető gépek üzemeltetéséhez 50–120 kW motorteljesítményû erőgép szükséges. A vetőgépekhez merev vagy felhajtható ED gerendelyek, mellső függesztésû pneumatikus légszállítású, vagy hátul elhelyezett mechanikus, tolóhengeres adagolású – mûtrágya kijuttató adapterek, továbbá mikrogranulátum-szóró berendezések, vetésellenőrző készülékek is megrendelhetők.
MONOSEM NG Plus 3 Extend állítható sortávolsággal
A francia RIBOULEAU gyártmányú MONOSEM NG Plus 3 Extend szemenkénti vetőgép pneumatikus vetőszerkezetû, 6 soros, függesztett kivitelben készül. A gép a kukorica, napraforgó, bab, cukorrépa és repcemagvak vetésére alkalmazható. Az új fejlesztésû vetőgép újdonsága, hogy kettős gerendelye és hidraulikus munkahengerei segítségével sortávolsága 45–80 cm között – 7 fokozatban – állítható be. Az átállítás a traktor vezetőfülkéjéből végezhető el. Az NG Plus 3 vetőegységek kialakításuk révén igen jól követik a talajfelszín egyenlőtlenségeit és így munkájuk megfelelő vetési mélységegyenletességet biztosít. A vetőszerkezetek meghajtását – lánchajtások, kapcsolómû és előtéttengelyeken keresztül – 2 db járókerék biztosítja. A kivetendő kultúrnövénytől függően 16/52 literes vetőmagtartályok, csúszó/tárcsás csoroszlyák, magnyomó kerekek, különböző furatszámú/furatátmérőjû vetőtárcsák, „V” elhelyezésû hátsó tömörítőkerekek képezik a vetőkocsik felszereltségét. A vetőgéphez (opcióban) 1020 literes tartállyal rendelkező mûtrágya kijuttató berendezés, Microsem mikrogranulátum kijuttató adapter és vetésellenőrző berendezés is megrendelhető. Az 1400 kg tömegû vetőgép 540 f/min fordulatszámú TLT-vel rendelkező, 58 kW motorteljesítményû erőgéppel üzemeltethető.
KLEINE EKS-12/p: új típus a termékpalettán
A cukorrépa, napraforgó, kukorica, babfélék és a szója vetésére, új típusjellel 12 soros, pneumatikus vetőszerkezetû szemenkénti vetőgépet fejlesztett ki a német Franz Kleine GmbH, amely a Kverneland group tagja. A fejlesztésnél a korábbi Multicorn egyes részegységeit meghagyták, azonban azokat néhol kicserélték, megerősítették. A 6 m széles merev gerendely, vagy a felhajtható kivitelû kettős vállú II. kategóriás hárompontos függesztő szerkezettel kapcsolható az üzemeltető – min. 80 kW motorteljesítményû – erőgéphez. A vetőelemek (vetőkocsik) felfüggesztése paralelogramma megoldású, és rajtuk a következő főbb szerkezeti egységek találhatók meg: rögterelő, mellső tömörítőkerék, csúszó csoroszlya, magnyomó kerék, hátsó gumiujjas visszatömörítő kerekek, illetve a 35 literes (gyorskapcsolóval oldható) magtartály a vetőszerkezettel és az ahhoz kapcsolódó ejtőcsővel. A váz felett elhelyezett szívóventilátor által létrehozott vákuum hatására a magtérbe kerülő vetőmagvak a furatokkal ellátott forgó vetőtárcsák furataira tapadnak, ahonnan – az esetleges többes magvakat – íves lesodró választja le. A furatokon fennmaradt magvak – a vákuum megszûnése után – a vetőtárcsával szinkronban forgó celláskerékbe, majd onnan az ejtőcsöveken keresztül kerülnek a csúszó csoroszlyák által nyitott vetőbarázdákba. A vetőszerkezetek meghajtása a gép járókerekeiről lánchajtásokkal és váltómûn keresztül van megoldva. A vetőtárcsához képest nagyobb átmérőjû celláskerék kerületi sebessége a mindenkori munkasebességhez igazodik, így az a kivetett magvak elgördülését megakadályozza. A vetőrendszer ezáltal a pneumatikus szemenkénti magfelvételt és a mechanikus magkihelyezést valósítja meg, ami igen pontos – hosszirányú egyenletességet eredményez.
A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt
