Vannak azért természetesen magyar tulajdonban lévő üzemek is, amelyek ma is eredményesen termelnek – tájékoztatott Szendrő Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-mûszaki Bizottságának elnöke azon a fórumon, amelyet szeptember első napján tartottak. A hazai mezőgépgyártás, annak sorsa és jövője sokakat érintő kérdéseket vet fel, így az előadássorozat népes hallgatóságot vonzott. De természetesen a résztvevők arra is kíváncsiak voltak, milyen manapság a hazai mezőgépipari termékek nemzetközi versenyképessége.
Az előadók erre is pontos választ adtak. A Magyar Mezőgépgyártók Szövetségének elnöke, Püski János előadásában arról tájékoztatta a résztvevőket, milyen helyzetbe került a hazai mezőgépgyártás, hogyan jutott el idáig és milyen arányt képvisel jelenleg. Miként mûködtek ezek a vállalatok a rendszerváltás előtt, s azt követően hogyan alakultak ki a mostani nagyüzemek. De megtudtuk azt is, hogy a mezőgépgyártók többsége a '90-es évek elején került magánkézbe. Egy évtizeddel később a hazai mezőgazdasági gépek részegységeinek aránya ismét növekedett, azonban a létszám erősen lecsökkent. A jelenlegi gépgyártók termékeinek 70–80 százaléka az országhatáron kívül talál vevőre, pedig kifejezetten
jó talajmûvelőket és növényvédő gépeket gyártunk. A betakarító gépek adaptereiben is piacvezetőnek számítunk, s ez utóbbival a hazai piac 50 százalékát ellátjuk. A mezőgazdasági gépek gyártásával jelenleg összesen 110 vállalkozás foglalkozik. Érdekességként említette az előadó, miszerint előfordult, hogy a magyar gazdálkodók nem akkor vásároltak erő- és munkagépeket, amikor arra szükségük volt, hanem akkor, amikor a pályázatot kiírták, s arra támogatást kaptak. Ezen kellene változtatni, s azon is, hogy olyan gépeket és gépegységeket gyártsunk itthon, amelyeket a nagy vezető multinacionális cégek nem készítenek. Emellett az is előrelépés lenne, ha a gyártmányfejlesztések számát növelnénk – zárta mondandóját az előadó. Magda Sándor, az Országgyûlés mezőgazdasági bizottságának elnöke előadásában arról beszélt, hogy véleménye szerint milyen az az agrárium, amely a jövőben versenyképes lehet. Csak az a gépvásárlás lehet gazdaságos, amelyik rövid idő alatt megtérül, így azok a gépgyártók lehetnekeredményesek, amelyek összefognak egymással és versenyképes termékeket készítenek. Mint mondta, a nemzeti kutatásfejlesztésre a közelmúltban 10 milliárdot fordíthattak, s ezen kívül a közeljövőben 6–7 milliárd forintra pályázhatnak a mezőgépgyártás szereplői. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Szanyi Tibor az egyre csökkenő támogatás miatt piacorientált termelésre bíztatta a gépgyártókat és a gazdálkodókat. Az együttmûködés szükségességét külföldi és hazai példával támasztotta alá. Óvta a mezőgépgyártókat attól, hogy a közeljövőben ne a támogatási lehetőségeket, hanem a piac igényeit vegyék figyelembe. Máhr András, az FVM helyettes államtitkára felhívta az ágazat szereplőinek figyelmét arra, hogy a gépekkel és fejlesztésekkel kapcsolatos támogatások rendszerében változások várhatók. A jövőben nem csupán egy-egy termékre, egy-egy gépre lehet majd pályázni, hanem projektekre is. Ennek előnye például az, hogy tovább tud mûködni majd ez az ágazat és így fejleszthetők tovább a termékek, a gépgyártás. Hátránya viszont, hogy a pályázatok elkészítése az eddiginél is bürokratikusabb lesz.
A cikk szerzője: Keresztes
