Köztudott volt, hogy uniós csatlakozásunk új helyzetet eredményez, s erre fel kellett készíteni a gazdaságot. Az elmúlt mintegy másfél esztendőben jelentkezett problémák oka részben az, hogy az agrárszereplők uniós felkészültsége és versenyképessége öszességében nem érte el a kívánatos szintet a csatlakozás évében. Gondot okozott, hogy a támogatások szerkezete dinamikusan átrendeződött, s hogy a technikai-technológiai lemaradáson kellett változtatni, hangsúlyozott támogatással. Mára a lemaradást ugyan nem hoztuk be, de elindultunk annak irányába.
Jelentősen átalakult a hitelszerkezet, de stabilitás addig nem érhető el, amíg a financiális szerkezet nem igazodik az unióshoz. Míg korábban a támogatások előfinanszírozók voltak, később utófinanszírozók lettek, s ez likviditási gondokat okozott. Ez azonban a csatlakozás időszakára megváltozott, s az első évben érzékelhető lett a jövedelemjavulás.
Tizenöt év után a 2004-es volt az első esztendő, amikor nőttek az agrárjövedelmek. Az agrárgazdaság GDP-je 2,5-ről 3,2 százalékra emelkedett, ez jelentős relatív növekmény. A pozitívumok mellett azonban meg kell említeni a negatívumokat is: tovább csökkent az állatállomány (legjelentősebb mértékben a sertés és a baromfi), megugrott az élelmiszerimport, és értékesítési gondok támadtak.
A 2005. év első félévi adatai szerint a növekedési ütem mérséklődik, az export pedig növekedhet.
Kiemelendő azonban, hogy egyes ágazatoknak lehetőségük adódhat a felzárkózásra. A csatlakozás egyértelmû nyertese a növénytermesztés. Fontos kérdés azonban a termékek értékesítése, a valódi kihívást a piacra juttatás jelenti. Újabb értékesítési irány a gabona-intervenció, amely mint önálló értékesítési csatorna csak a végső forma lehet. A figyelmeztető jelek tanulsággal szolgálnak: ne az utolsó pillanatban keressük a megoldást. Az ár és az értékesítés biztonságát kell szolgálni a tervezéssel, viszont a termékpálya-szabályok módosítása várható, amelyre fel kell készülni.
Egyik legnagyobb probléma a következő időszakban a tej. Ez az egyik olyan ágazat, ahol olykor vitatott minőségû termékek érkeztek be. Import kínálat és tejpiaci feszültség keletkezett a 2002–2003-as többlettermelésnek köszönhetően. A kompenzációt viszont teljes körûen meg kell kapnunk. A tejszektor modernizálása 2007-től (a mai árképzés szerint) válik szükségessé.
A gabonaszállításban hiányosságaink vannak. A mozgástér megvan ugyan, de a hatékonyságot és a versenyszerkezetet szükséges javítani. Elengedhetetlen a technikai-technológiai fejlesztés és az ágazati egyensúly fenntartása.
A zöldség-gyümölcs szektor alapvetően két csoportra osztható: a szőlő-bor, illetve az egyéb termékek csoportjára. Itt komoly esély körvonalazódik a jelentős növekedésre, a jövedelmek javulására. Ez a legszéttagolódottabb ágazat, így szükség van a teljes vertikum összefogására, mert ennek hiányában kiszolgáltatott helyzetek teremtődnek.
A bormarketing komoly lehetőségeket rejt magában, hiszen bizonyítottan versenyképes termékeink vannak. A bortársadalomnak azonban ki kell rekesztenie maga közül azokat, akik miatt lejáratódik az ágazat. – Keresztes –
Címlapkép: Getty Images
