Nem is kaphat, hiszen a gm termékek importjával, termesztésével és forgalmazással kapcsolatos tagállami vélemények különbözőek. Ausztria, Luxemburg, Görögország, Olaszország és Dánia ellenállást tanúsít. Franciaország, Németország és Spanyolország úgy védekezik, hogy egyes régiókat génmanipuláció-mentessé nyilvánít. Az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország viszont többnyire támogatja újabb génkezelt fajták behozatalának engedélyezését.

A Bizottság állásfoglalása szerint a génkezelt termékek behozatalának egységes, uniós szabályozása megfelel a nemzetközi kereskedelem normáinak. Az egyedi importengedélyeket tudományos vizsgálatok alapján adják ki. A vizsgálatokon megfelelt minden terméket engedélyeznek. Az engedély azonban nem kötelező a tagországok számára. Az alkalmazott termékkövetési rendszer segítségével a fogyasztók maradéktalanul élhetnek a termékválasztás jogával.

A behozatali engedélyeket csak olyan terményekre adják ki, amelyek teljes mértékben megfelelnek a fogyasztás, takarmányozás biztonsági követelményeinek. Meghatározták, hogy a címkén milyen minimális hányad esetén kell feltüntetni a génkezelt termékek jelenlétét.

Az óvatos szabályozás ellenére is előfordult, hogy illegális import révén nem engedélyezett génkezelt kukorica került az EU országaiba (Franciaországba és Olaszországba). Az USA illetékes hatóságai ugyan kijelentették, hogy a termék sem emberi fogyasztásra, sem állati takarmányozására nem ártalmas, a termékösszetétele teljesen azonos más, már engedélyezett kukoricáéval.

Egyes vélemények szerint nincs az uniónak eszköze arra, hogy megállítsa az engedély nélkül érkező génkezelt termékeket. A Bt10 néven ismert kukoricafajta például úgy jutott be az EU élelmiszer-láncába, hogy összetévesztették egy másik, még 1998-ban engedélyezett fajtával, a Bt11-essel.

Az Egyesült Királyságban megvizsgálták, hogy a génkezelt termékek milyen hatást gyakorolnak az élővilágra. A meglehetősen költséges kísérlet (5,5 millió angol font) során 65 helyen végeztek összehasonlító vizsgálatot a hagyományos és a génkezelt repce, kukorica és cukorrépa hatásáról. A kísérletek azt bizonyították, hogy a génkezelt parcellákon megfogyatkozott az állatvilág (főleg a madarak és méhek).

Az Európai Bizottság közzétette annak a 26 génkezelt élelmiszernek és takarmánynak a listáját, amelyek az engedélyezésre vonatkozó rendelkezés 2004. áprilisi életbelépése előtt már legálisan az uniós piacon voltak. Ezeket vagy a korábbi szabályozás alapján engedélyezték, vagy piacra kerülésük idején nem volt szükség engedélyezésre, így árusításuk továbbra is legális.

Bővebb információkat a szerzőknél, illetve az Agrár Európa Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevelében talál.

A cikk szerzője: Tóth Péter