Agri Con bemutató Belvárdgyulán

Agro Napló
A részspecifikus nitrogén kijuttatás eszközével, a YARA N-Sensor használatával teljesen átfogó, egyedi precíziós gazdálkodási technológiát mutatott be az Agri Con GmbH április 23-án. Az eseményre az Agro Napló is meghívást kapott.

Siflis André (képünkön), az Agri Con GmbH nemzetközi termék- és értékesítési menedzsere mutatta be részletesen az új technológiát.
A precíziós gazdálkodás differenciált inputanyag-kijuttatással jár együtt, aminek számtalan előnye van: magasabb hozam, input anyagok csökkentése, a gazdálkodás hatékonyságának növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése.


Mivel a földek szinte minden esetben heterogén szerkezetűek, szükség van talajfelmérésre. A talajszkennelés elektromágneses berendezéssel történik, ami 14,6 kHz-es hullámokat generál és a talajszemcsék másodlagos rezgéséből származó hullámokat veszi fel 1,5 méter mélyen a nyomvonalakon haladva. A műveletet betakarítás után ajánlott elvégezni. A talaj-
szken segítségével hasonló adottságú területeket kötnek össze és így alakítják ki az 1–3–5 ha-os részparcellákat. Z alakú mintavételezési technikával megállapítják a részparcella reprezentatív értékét foszfor-, kálium-, magnézium-
ellátottságra és pH-értékre.

Az Agri Port egy felhőalapú internetes rendszer, ahol a talajelemzést követően a tápanyag-
ellátottsági térképek parcellaspecifikusan előhívhatók. A tápanyag-utánpótlási tervek egy lépésben kiszámolhatók. Ekkor adja ki a program a szórási térképet is. Az analízis után hozamelvárást jósolnak, meghatározzák a 4 éves vetésforgó menetét. A rendszer kalibrálható szervestrágyázásra és különböző ásványi alapú műtrágyákra egyaránt.

A kijuttatást egy rendszeren belül tudják megoldani. Termináljuk egy rendszerben képes összekapcsolni a nitrogénszenzor vezérlőegységét, a szakaszolást és a kijuttató egységnek a vezérlőszoftverét. Ha nem ezt a rendszert használjuk, a különböző formátumokat át tudjuk alakítani az adott kijuttató egységhez.

Az anyagiak: 4 éves vetésforgó esetén 3 ha-os részparcellával számolva hektáronként 600–950 Ft-tal számolhatunk évente.

Nitrogénkijuttatás: Két rendszer áll rendelkezésre. A Yara passzív szenzora, ami 1997-ben érte el a végleges formáját és a Yara aktív fényforrású rendszere, melyet 2004-ben fejlesztettek ki. Az aktív szenzor évszaktól, hónaptól függetlenül a nap 24 órájában használható, mivel saját fényforrással rendelkezik. A szenzor a biomassza erősségét méri, ezen belül is a klorofiltartalmat. A növényről visszaverődő infravörös sugarakat fogja fel és alakítja át olyan formátumba, aminek segítségével kilogrammra pontosan megmondható, mennyi nitrogén van az adott állományban. A szenzor kiegészítő készüléke a Yara N-Tester. Ez a kis műszer a bokrosodás pillanatától egy adott állomány pillanatnyi nitrogénigényét tudja meghatározni fajtákhoz köthetően. 30 pontos mérést végzünk roncsolás nélkül, rászorítással, pontossága +/- 3%.

A rendszer előnye a 3–7%-os hozamnövekedés 7–12%-os inputanyag-spórolás mellett.
A kombájn teljesítményének növelése úgy, hogy egy homogén állományt hozunk létre.
A szármegnyúlás, szárdőlés csökkentése, magasabb és kiegyenlített nyersfehérje-tartalom.

Előadás: Youtube/agronaplo

Képek: facebook/agronaplomagazin

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?