Filozofikus alkat, amolyan apa típus, férfihuncutsággal a szemében. Minden egyes mondatával tanít a szakmára, az életre. Vágytam arra, hogy egy napig a „lánya lehessek”, mert szerettem volna Tőle tanulni, tapasztalni, átérezni, hogy mi is az a filozófia, amit Ő képvisel a növénytermesztése során. Kukoricavetés idején látogattam el Hozzá, amikorra már aranysárgába burkolózott a somogyi Lengyeltóti határa.
„Van egyfajta alázat, amely fegyver is, mert a természet erejére csak meghajlással lehet válaszolni. Maradj nyugodt, figyelmes és alázatos – súgta oda nekem a nagygazda –, miközben a jeges, nagy erőkkel tomboló szél kíséretében mellészegődtem határt szemlézni. Igenis fejet kell hajtanunk a természet ereje előtt, nekünk kell alkalmazkodnunk, mert nemhogy mi halandó emberek nem, nincs az a nagyhatalom, mely szembe képes szállni a természeti erők ellen.
A paraszti családból származó, szakmai körökben népszerű és elismert gazda már gyermekkorában elsajátította ezt a szemléletmódot, s eme alázattal felvértezett tisztelet kíséri végig gazdálkodását, egész életét, gyermekei, unokái felnevelését.
„Hogy mit jelent számomra a termőföld? Röviden megfogalmazva annyit jelent, hogy mennyit vagy képes a tehetségeddel befödni. A termőföldet becsülöm a legtöbbre e világon, örökké hálás leszek a sorsnak, hogy megadatott számomra és a családom számára a gazdálkodás öröme.
Az általam folytatott növénytermesztés földcentrikusságon alapszik. Nem a maximális hozamra kihegyezett egy esztendőben gondolkodom csupán, hanem az lebeg a szemem előtt, hogy a földet hogyan tudom minél tovább életben tartani. Mert csak az lehet eredményes, aki a jövőt tartja szem előtt. Kutya kötelességünk ugyanis unokáink jövőjét biztosítani – majd ezzel a lendülettel átöleli Bálintot, aki lelkesen hallgatva nagyapja szavait velünk tart a szántóföldre.
„A termőföldet egy érzékeny nőhöz hasonlítanám, aki folyamatosan takarja magát, ezáltal nem tudhatjuk, hogy mi zajlik a felszín alatt. Ehhez azonban kell egyfajta látásmód, egy megfelelő hozzáállás, különben nem adatik meg a megismerés, és a felismerés lehetősége. A megoldás kulcsa nekünk, a természethez legközelebb állóknak adatott meg, hiszen a mi szemünk képes arra, hogy hizlalja a termést – utal a régi mondásra –, de szükségünk van az őseinktől származó inspirációkra, valamint hallgatnunk kell kiváló szakembereinkre, akik megtanítják láttatni velünk azt, ami a földfelszín alatt zajlik.
A termőföld a termést – mint ahogy a nő az újszülöttet – képes kiadni testéből újra és újra, ehhez azonban egészséges közegre van szükség, mely biztosításához úgy kell törődnünk a földdel, mint ahogy a nő elvárja, hogy törődjön vele a férfi. E törődés az udvarlással kezdődik, amikor alaposan körbejárva a témát megállapítom, hogy mi volt az elővetemény, hogy milyen a terület gyomborítottsága, vagyis mire van szüksége a talajomnak. Ha a területet régebb óta művelem, a gyomkérdés már az elővetemény gyomirtásának kivitelezésekor, illetve annak betakarítását követő tarlóápoláskor eldől.
„Szakszerű talaj-előkészítéssel alapozom meg a következő vetés sikerét. Újra és újra kiemelném a kalászosok betakarítása utáni fő tevékenységet, a felszecskázott szármaradványok egyenletes és szellős szétterítését. A Birkás Márta által is sokat emlegetett „szellős szalmakalappal” biztosítjuk a talajfelszín alatti élet nagyobb ingadozásoktól mentes optimális hőmérsékletét. A talaj felső rétegén a mulcs árnyékoló funkciót tölt be, mérsékelve a talajfelszínen keresztüli párologtatást.
„A megfelelően aprított, és megfelelő mennyiségben elterített mulcs másik fontos szerepe, hogy a beinduló mikrobiológiai tevékenység hatására beéredik a talaj. Már első ránézésre is hatalmas különbségek mutatkoznak egy jól és egy rosszul elmunkált talaj között. Ugyanúgy, mint ahogy különbség van egy egészséges és egy nem egészséges nő között. Míg az előbbi (bőre) bársonyos, barnás színű, az utóbbi (arca) halovány és szürke, s ez nem biztosít az elvetendő vetőmag számára egészséges befogadó közeget.
Amikor a vetőmagról szerettem volna kérdezni Légrádi Miklóst, észrevettem magamon, hogy engem is megfertőzött ez a filozófia, s a vetőmag és föld kapcsolatáról eszembe jutott egy Márai Sándor idézet: „Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet.”
„Véleményem szerint – folytatta a gazda – mint ahogy nincs legjobb férfi, nincs legjobb hibrid sem, de létezik sok jó. Számomra a jó vetőmag ismérvei a betegség ellenállóság, a termésszint, valamint a könnyen kezelhetőség. Gondoljunk bele abba, hogy az ideális férfi ismérvei mennyire közel állnak az előbb felsorolt tulajdonságokhoz. Erő, produktivitás, könnyen kezelhetőség.
Ott tartózkodásom alatt az egyik táblán három világcég hibridjei kerültek éppen elvetésre. A rivalizálás e közegben is éppen olyan fontos lehet, mint versengeni egy nő kegyeiért?
„A filozófiámhoz tartozik, hogy beengedjük a fajtatulajdonos vállalatokat a gazdaságunkba, mert a legmeggyőzőbb az, ha saját földünkön tapasztaljuk meg, hogy mire képes az adott hibrid. Tartozunk a szakmának azzal, hogy megfelelő körülmények között teszteljük a hibrideket, mi több, versenyeztetjük őket, így tudjuk a számunkra legmegfelelőbbet kiválasztani.
„A vetés jelenti az ünnepi aktust. Az előtte és utána következő összes munkamenet ennek van alárendelve, a termőföldet is ennek érdekében kell dédelgetni. A vetőmagot megfelelő mélységbe, nedves magágyba kell elvetni, hogy meg tudjon foganni. A talaj a nedves közeg e szaporítási folyamatban, a magnak be kell ágyazódni a talajba, a talajhoz kell tapadnia, hasonlóan, mint az embriónak a méh falához.
„A munkagépek a szaporítási folyamat eszközei, melyek használatával a célunk, hogy a lehető legtöbb nedvességet megőrizzük a talajban növényeink számára. A csapadék mennyisége kiszámíthatatlan, viszont a talajok vízgazdálkodása általunk befolyásolható. De nem mindegy, hogy mikor, milyen eszközzel nyúlunk hozzá. A rendkívül gazdag eszközparkkal túlműveljük talajainkat, úgy is mondhatnám, hogy megerőszakoljuk a talajt. A technikai csodával felérő erőgépeinkből elfelejtjük figyelni a természetet, nem azonosulunk vele kellőképpen. A gondos gazda, aki figyelhetné a hét minden napján a természet jelzéseit, a rá nehezedő adminisztrációs terhek, ügyintézések miatt leveszi a kezét az ügyről, ezáltal hanyagolni kezdi a földjét, a növényi kultúrát, mint ahogy egy rossz házasságban a házastársak elhidegülnek egymástól. Ügyet intézünk a városban és észre sem vesszük, hogy a szántóföldön például fúj a szél. Pedig, ha fúj a szél, jobban lélegzik a növény. S, mint ahogy egy nő, ha levegőhöz jut, nyitottabb, befogadóbb lesz. E gondolatsor a növényvédelmi beavatkozás sikerét szolgálhatja, hiszen egy nőnél, vagy egy növénynél akkor van keresni valód, ha kellő nyitottsággal fordul feléd.
Egy jó gazda a mai világban jó üzletember is kell, hogy legyen. Hogy fér össze ez a filozófiájával?
„Az igény és a kényszer a legnagyobb motiváló erők. Az igény a piac részéről, a kényszer az időjárásból ered. E kettő, valamint az általam képviselt termesztési filozófia igenis megfér egymás mellett, áthatják, kiegészítik egymást. A filozófia változik az igények és kényszerek okán, mint ahogy egy férfi és nő igényei is változnak az életkor előre haladtával, a szituációknak, élethelyzeteknek megfelelően. Egy dolog viszont állandó: a föld és a természet iránti alázatom, melyet a jövő generációjának, a fenntartható növénytermesztésnek szolgálatába állítottam.
Hazafelé elgondolkodtam Légrádi Miklós sajátos termesztési filozófiáján, amelyben szinte valamennyi mozzanatot a férfi, nő kapcsolatával, az emberi szaporodással állít párhuzamba. Ekkor értettem meg igazán a férfihuncutságot a szemében.
