Tavalyinál kisebb búzatermés hazánkban

Az őszi búza vetésterülete 1,099 millió hektár lett az idei évben, az elmúlt öt év átlagterületét 4 százalékkal haladja meg, viszont 148 ezer hektárral elmarad a rekordnak számító 1997. évitől. Az állapotminősítés szerint az állomány jó állapotban telelt – alig 100 hektár vetésterület kipusztulását jelentették –, mégis igen heterogén képet mutat a búza minősége.
A vetésterületnek 64 százaléka kapott jó minősítést, 28 százalékát találták közepes állapotúnak és 8 százalékát tartották gyengének az áprilisi felmérés során. Magyarország búzatermésére vonatkozóan termésbecslést a hazai hivatalos szervek még nem közöltek, a nemzetközi intézmények azonban a műholdas távérzékelésen alapuló állapotellenőrzések alapján már megjelentették első becslésüket. Az EU mérvadó előrejelzését készítő COCERAL áprilisi adatai szerint a 1,089 millió hektárról 3,98 tonna/hektár hozam mellett 4,33 millió tonnát is betakaríthatunk az idei évben. Optimistább adatokat mutat a MARS terméshozam-előrejelző rendszere, amely szerint 4,22 tonna/hektár átlaghozamra is számíthatunk, így akár 4,6 millió tonnát meghaladó termés is lehet.

Világszinten a búza globális területe 2%-kal bővül, emelkedést prognosztizálnak Oroszországban, az EU-ban, az USA-ban és Kazahsztánban, míg a vetésterület csökkenését jelzik Kanadában. Tavaly a búza a legjövedelmezőbb növények egyike volt az EU-ban, vélhetően ennek köszönhető a vetési szándék további növekedése. Az előrejelzések szerint 700 ezer hektárral nagyobb területen vetettek búzát az EU tagországai, a termőterület meghaladhatja a 26 millió hektárt. Számottevő változás csak az Egyesült Királyságban és Dániában történt, valamennyi főbb búzatermesztő ország termőterülete a tavalyihoz hasonlóan alakult.

Oroszországban a tavaszi búza vetése kompenzálja az őszi búza kisebb területét, így a 3%-os emelkedését követően 23,7 millió hektár körül van az összesített terület. A kedvezőtlen őszi időjárás miatt Ukrajnában a vetésterület közel 3 százalékkal esett, 6,3 millió hektáron termesztenek búzát az idei évben. Az alacsonyabb piaci árak és a nagy átmenőkészlet miatt Kanadában – ahol elsősorban a tavaszi vetések dominálnak – 9,8 millió hektáron (-6 százalék) került mag a földbe. Az Egyesült Államokban a kora tavaszi szárazság miatt a búzaállomány 28 százaléka kapott jó/kiváló (tavaly 31 százalék) és 44 százaléka gyenge minősítést május végén.
A durum búza területnövekedésének köszönhetően a tavalyinál 4%-kal nagyobb, vagyis 19 millió hektárról takaríthatnak be kenyérgabonát a nyár folyamán.

Kukorica – világszinten csökkenő vetésterület

Magyarországon 2014. május 5-ig 1,098 millió hektáron (a tervezett vetésterület 89%-án) végeztek a kukorica, 67,6 ezer hektáron (86%) a silókukorica vetésével. Hibrid kukorica-vetőmagot az idén a felmérések szerint összesen 28,9 ezer hektáron terveztek előállítani, ebből május 5-ig 17,9 ezer hektáron (62%) fejeződtek be a vetési munkák.
Az előirányzott tervek szerint a kukorica területe 1,231 millió hektár lehet 2014-ben, 4 százalékkal nagyobb az elmúlt ötéves átlagnál, viszont 20 ezer hektárral kisebb a tavalyi termőterületnél. A növények fejlődését követő terméshozam-előrejelző MARS-rendszer a jelenlegi kondíciók (időjárás, talajnedvesség-állapot, korábbi évek adatsora) alapján a tavalyinál 17 százalékkal nagyobb hozamot jelez, a hazai kukoricatermés meghaladhatja a 7,7 millió tonnát, amennyiben nem lesz szélsőséges időjárás. A COCERAL kevésbé optimista számokat jelentetett meg, a termést 7,1 millió tonnára várja.

Miután két egymást követő évben nőtt a vetésterület az Európai Unióban, az idei évben úgy tűnik, összességében 300 ezer hektárral kisebb területen vetnek kukoricát a tagországok. A terület csökkenése mellett viszont a 2013. évinél 6 százalékkal jobb átlaghozamra számítanak. Olaszországban a szója területnövekedése csökkentette a vetési kedvet, de esést jeleztek Franciaországban, Lengyelországban és Romániában is. A hideg és csapadékos áprilisi időjárás miatt kezdetben lassan haladtak a kukorica vetésével az Egyesült Államokban. A tavalyinál 4%-kal kisebb, azaz 37,1 millió hektárról kerülhet a raktárakba tengeri az ősz folyamán.
A dél-amerikai országokban a hírek szerint újra csökkenhet a kukoricatermelés. Brazíliában a tervezett vetésterület a szójabab nagyobb jövedelmezősége miatt 2 százalékkal eshet a tavalyihoz képest és Argentínában is hasonló mértékű területcsökkenésre számítanak. Nem jeleznek változást viszont Ukrajnában, ahol a vetésterület a tavalyihoz hasonlóan 4,8 millió hektár körül van.

Növekedett az árpa vetésterületünk

Remélhetően újra növekvő pályára kerül az árpatermesztésünk. A vetésterület az idei évben 301 ezer hektárra emelkedett, közel 40 ezerrel nőtt meg a tavalyihoz képest, és 7 százalékkal haladja meg az elmúlt öt év átlagát. A 2000-es évek elején a 350 ezer hektárt, a 90-es évek elején az 500 ezer hektárt is megközelítette a termőterület. A nemzetközi becslések szerint a hozamok a 2013. évinél 9 százalékkal kisebbek lehetnek, a tavalyinál mégis 4 százalékkal több, 1,1 millió tonnát is betakaríthatunk.

A viszonylag gyenge piaci árak miatt az árpa vetésterülete a világ vezető árpatermelőjénél, az Európai Unióban várhatóan kismértékben tovább csökken, így 12,1 millió hektárról takaríthatnak be árpát a 2014/2015. gazdasági évben. Bár a legjelentősebb termesztők – Franciaország, Németország és Spanyolország – egyikénél sem számítanak területcsökkenésre, az Egyesült Királyságban és Dániában mérséklődött a vetés iránti kedv.

Oroszországban – a világ második legnagyobb árpatermesztőjénél – a kezdeti hűvös időjárás úgy tűnik nem okozott kárt az őszi vetésekben, a tavaszi vetéssel pedig jó ütemben haladtak. Az árpa vetésterülete közel 5%-kal bővülhet az idei évben, ezzel meghaladhatja a 8,5 millió hektárt. Ukrajnában a vetésterület 8%-kal 3,5 millió hektárra növekedhet, ugyanis az őszi búzát többen is kiváltották árpával. A hivatalos előrejelzések szerint Kanadában a kétéves termésnövekedést követően újból csökkenni látszik az árpa iránti vetési kedv az áthúzódó magas árpakészletek miatt. A terület az idén csaknem 11 százalékkal zuhan, így csak 2,4 millió hektáron fogják vetni a sör alapanyagát.

Napraforgó – rekordnagyságú vetésterület hazánkban

A hazai olajnövény-termesztésben területét és volumenét tekintve egyaránt kiemelkedő napraforgó vetésterülete 623 ezer hektárra emelkedett az idei évben. Ez akár minden idők legnagyobb vetésterülete is lehet! A nemzetközileg ismert és az európai terménypiaci elemzéssel foglalkozó intézmények adatai alapján az idén aligha számíthatunk a tavalyihoz hasonló rekordkibocsátásra. Bár a vetésterület 30 ezer hektárral meghaladja a múlt évi termőterületet, a hozamok tekintetében a projekciók 5 százalék körüli esést jeleznek. A napraforgómag termése így 1,4 millió tonna körül alakulhat 2014-ben, ami a tavalyinál 4 százalékkal lehet kevesebb, ugyanakkor a 2009–2013. évek átlagát 10 százalékkal felülmúlná.

A 2014/2015. évi napraforgóterületet illetően enyhe csökkenésre számítanak az elemzők globális szinten. Az EU-28 tagországainak vetésterülete 4,3 millió hektár, alig 100 ezerrel kevesebb a 2013. évinél. Növekedést egyedül Magyarországon és Spanyolországban várnak, némi visszaesés mutatkozik viszont Franciaországban. A fekete-tengeri régió két legjelentősebb napraforgótermelőjénél együttesen 200 ezer hektár csökkenésre lehet számítani. Ukrajnában a vetésterület várhatóan a rekordközeli 5,6 millió hektár maradt, míg Oroszországban 300 ezer hektáros csökkenést követően 6,5 millió hektár.

A repce hazai vetésterülete messze elmarad a rekordtól

Igaz, hogy a repcetermelést hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő növénytermesztő ágazatának tekintjük, a tízéves folyamatos területbővülést követően enyhe visszafejlődés mutatkozott a 2009–2011 közötti időszakban. Az időjárási viszontagságok miatt a termőterület 2012. évi erőteljes zuhanását követően a repce tavaly már újra meghaladta a 200 ezer hektárt. Az idei évben 216 ezer hektár lett a termőterület, ez megfelel az elmúlt öt év átlagának, viszont 45 ezer hektárral elmarad a rekordnak tekinthető 2009. évitől.
Az állapotminősítés szerint az állomány többnyire jó állapotban telelt, hiszen nem volt jellemző a hosszan tartó hideg, decemberig mindössze 570 hektár vetésterület kipusztulását jelentették a hivatalok felé. A kora tavaszi csapadékhiány valamelyest visszavetette a repce fejlődését, ez tükröződni is látszik az állapotfelméréskor. A vetésterületnek mindössze 58 százaléka kapott jó minősítést, 32 százalékát találták közepes állapotúnak és 10 százalékát tartották gyengének. A műholdas távérzékelésen alapuló becslés szerint a 217 ezer hektárról 2,3–2,5 tonna/hektár hozam mellett 506–543 ezer tonnát is betakaríthatnak a gazdák az idei évben Magyarországon.

A repcemag globális termőterülete az előző évihez képest számottevően nem változik, 36,2 millió hektár körül valószínűsítik az előrejelzések a 2014/2015. gazdasági évre. A világ legfőbb exportőrénél, Kanadában 150 ezer hektáros területcsökkenést követően 7,85 millió hektáron termesztenek canolát, míg Ausztráliában 2,45 millió hektár lehet a repce vetésterülete. Az európai térségben 2013 őszének előző évinél kedvezőbb időjárása Romániában, Franciaországban és Magyarországon a vetésterület növelésére ösztönözte a gazdákat, így szomszédunknál 45 százalékkal, nálunk 14 százalékkal, a nyugat-európai országban pedig 6 százalékkal emelkedett a termőterülete az olajnövénynek. Áprilisban még aggodalomra adott okot a csapadékhiány Németországban, Lengyelországban és Csehországban, viszont májusban eloszlani látszódott a bizonytalanság. Az elemzők szerint az Európai Unió 8,85 millió hektár repceterületéről a tavalyihoz hasonló 3,14 tonna/hektár hozam mellett 21,5 millió tonna repcemag is a raktárakba kerülhet.

Varga Edina, AKI