Különösen igaz ez a gyomirtásra, mert ezek a kultúrák érzékenyen reagálnak a gyomirtó szerekre. Ugyanakkor a gombás, baktériumos megbetegedések, valamint a rovarkártevők terméscsökkentő hatása mellett a gyomnövények jelentős mennyiségi és minőségi terméskiesést okozhatnak. A termelés során nagy termelési értékkel dolgozunk, ezért a gyomirtás kockázatát a minimumra kell csökkenteni. A gyomirtási technológia tervezése során az integrált gyomszabályozás nyújtotta lehetőségeket maximálisan ki kell használni. A zöldségfélék nagy részét frissen, vagy az elsődleges feldolgozást követően emberi fogyasztásra szánják, amely az élelmiszer-biztonsági előírások fokozott betartását követeli meg.
A zöldségfélék gyomnövényzete egy-két különleges módon termesztett fajtól eltekintve a kapás kultúrák gyomnövényzetével megegyező. Gyomirtási szempontból csoportosítva évelő egy- és kétszikûeket, valamint magról kelő egy- és kétszikûeket különböztetünk meg.
Zöldségfélék termesztéséhez elsősorban a jó kultúrállapotú talajok az alkalmasak, ahol az évelő gyomnövények előfordulási aránya csekély. A gyomirtás első eleme az elővetemény helyes megválasztása. Legalkalmasabb elővetemény a szakszerûen gyomirtott őszi kalászos. Ezek korán lekerülnek a területről, így lehetőség van – ha szükséges – őszi tarlókezelések elvégzésére, ahol az évelő egy- és kétszikûektől megszabadulhatunk. Tarlókezelésnél előnyös a totális glifozat hatóanyagú készítmények alkalmazása, amelyből igen széles választék áll rendelkezésre. Fontos megjegyezni, hogy sem az elővetemény gyomirtására, sem a tarlókezelésre olyan gyomirtó szer, amely utóhatással rendelkezik nem alkalmazható.
Termesztéstechnológiai szempontból a zöldségfélék két nagy csoportra oszthatók. A magról vetetteknél ügyeljünk arra, hogy a vetőágy gyomnövényektől mentes, aprómorzsás szerkezetû, jól elmunkált és növényi maradványoktól mentes legyen, mert ez a vetés után, kelés előtt alkalmazott herbicidek érvényesülésének egyik alapfeltétele.
A vetőágy-előkészítés és a vetési időpont helyes megválasztásával bizonyos gyomfajok megjelenésének az esélye a minimumra csökkenthető. Általában kerüljük a korai vetéseket, mert a kultúrnövény lassú, vontatott korai fejlődése nem jelent korábbi betakarítási időpontot, de a gyomkonkurenciát növeli.
Zöldségféléket gazdaságosan elsősorban öntözött körülmények között lehet termeszteni. A kelesztő öntözés a preemergensen alkalmazott gyomirtó szerek hatáskifejtéséhez szükséges bemosó csapadékot is biztosítja, amely az érvényesülés másik elengedhetetlen feltétele, főleg aszályos időjárás esetén.
Hosszan elfekvő magvak (pl. paprika) esetében lehetőségünk van a kultúrnövény kelését közvetlenül megelőzően úgynevezett kelésvédő gyomirtás alkalmazására is, amikor engedélyezett kontakt, perzselő hatású gyomirtó szerrel a már kikelt gyomnövényeket megsemmisítjük.
Palántázott kultúrák esetén a csírázást gátló gyomirtó szereket, a palántázást megelőzően előírás szerint bedolgozva, vagy bedolgozás nélkül juttatjuk ki a gyommentes talajfelszínre. A bedolgozást előírt mélységben, előírt időn belül, arra alkalmas eszközzel végezzük. Az időben megkésett, vagy túl mélyen bedolgozott gyomirtó szerek hatása csökkenhet a párolgás, bomlás vagy „felhígulás” következtében.
A gyomirtószer-kijuttatás és a palántázás között előírt időtartamot tartsuk be, mert az elpárolgó oldószerek a korán kiültetett palánták perzselését okozhatják. Főleg bedolgozás nélküli kijuttatásnál (pendimetalin, s-metolaklór) a palántázást úgy kell végrehajtani, hogy a talaj felső részét a lehető legkevésbé mozgassuk, mert gyomirtatlan foltok, sávok keletkezhetnek és a fitotoxicitás veszélye is megnőhet.
Állománykezelésnél a technológiai előírásokat szigorúan tartsuk be. Mechanikai munkálatokat követően (sorközmûvelés stb.) a keletkező sebek gyógyulásáig vegyszeres gyomirtást ne végezzünk. Kétszikû irtókkal végzett beavatkozásnál kétszikû kultúrában figyeljük a kultúrnövény és a gyomnövények fejlettségét. A túl fejlett gyomnövények megkésett kontakt, perzselő hatású herbicides kezelés esetén csak „lelombozódnak”, de nem pusztulnak el teljesen. Ezeket a gyomirtó szereket durva cseppekben általában alacsony nyomáson „beejtjük” a növényállományba. Az előírt permetlémennyiség is eltérhet a szokásostól: pl. vöröshagyma esetében 4–500 l/ha.
A hőmérséklet emelkedésével egyenes arányban nő a gyomirtó szer hatékonysága, de a fitotoxicitás veszélye is! Az előírtnál magasabb hőmérsékletû időjárás esetén a délutáni, kora esti permetezéseket részesítsük előnyben akkor is, ha a délelőtt esetleg még hûvös. A zöldségfélék posztemergens gyomirtását más növényvédő szerrel (gombaölőszer, rovarölőszer) ne kombináljuk, mert a gyárilag esetlegesen bekevert felületaktív anyagok jelentős módosulást idézhetnek elő. A lombtrágyák is növelhetik a perzselés veszélyét.
Egyszikûirtókkal végzett állománypermetezésnél apró cseppekben, nagy nyomáson végezzük a kijuttatást. A speciális egyszikûirtó készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási ideje általában hosszú. Ezt mindig vegyük figyelembe, mert korai szedésû zöldségfélékben (zöldborsó, zöldbab, zöldhagyma, korai burgonya stb.) nem is alkalmazhatjuk őket. Előforduló magyar virtus a kapálás megspórolására irányuló egyéni kísérletezgetés.
A hatályos növényvédelmi jogszabályok lehetőséget biztosítanak valamely Magyarországon már engedélyezett növényvédő szer engedélytől eltérő kultúrában történő felhasználására. Az eseti engedélyt azonban indokolt esetben a kérelmező anyagi felelősségére maradékanalítikai vizsgálati kötelezettség mellett adja ki a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat.
A szabadföldi zöldségfélékben engedélyezett gyomirtó szereket zárt termesztő berendezésekben, azonos kultúrákban, ha az engedélyokirat másképpen nem rendelkezik, felhasználni tilos.
Az a termelő, aki az engedélyokirattól eltérően használ növényvédő szert, nem csak a növényvédelmi jogszabályokat sérti meg, hanem a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait is, ezáltal a mezőgazdasági támogatások igénybevételére is elveszti jogosultságát.
A cikk szerzője: Hódi László
Címlapkép: Getty Images
