A társaság utóbbi öt évben történt változásai és fontosabb eredményei: „Társaságunkhoz 1999-ben csatolták a Szentesi Zöldségnemesítési és a Makói Hagymanemesítési Kutatóállomást, amely a kutatási profil bővítését is jelentette. 2000-ben a megszûnt Gabonamag Kft. Vetőmagüzeme a Kht. tulajdonába került, az ott folyó vetőmag-feldolgozást és a forgalmazást a Kht. saját hibridjeink és fajtáink érdekében újjászervezte. Országos hálózatot hoztunk létre körzeti felelősökkel, hogy eladásaink volumenét növeljük, ill. piaci részesedésünket megtartsuk.
Egy nemesítő és agrárkutató intézményben a legértékesebb eredménynek az előállított új fajták, szabadalmak tekinthetők. Ezeket mutatja be táblázatunk. Nemesítőink és kutatóink azonban nemcsak „fajta- és hibridgyártásban” nyújtottak kimagasló eredményt, hanem a publikációk írásában, előadások tartásában és az oktatásban is.
A fajtaelőállító nemesítés és kutatás eredményei 1999-től napjainkig a Gabonakutató Kht.-ban:
Fajtabejelentés 230
Állami minősítés 98
Külföldi minősítés 37
Szabadalmi bejelentés 53
Megadott szabadalom 50
Védjegyoltalom 24
Publikáció 522
Ezt a nagyszámú fajtát, szabadalmat megvalósítani nem lehetett volna megfelelő személyi állomány, anyagi és technikai eszközök nélkül.
Jelenleg 64 aktív kutatónk van, közülük 4 az MTA doktora, 17-en pedig kandidátusi vagy PhD-fokozattal rendelkeznek, 8-an „doktorképző iskolába” járnak, hogy mielőbb megszerezzék a PhD-fokozatot.
A nemesítők legmagasabb szakmai kitüntetését, a Fleischmann Rudolf-díjat eddig tizenöt kollégánk nyerte el kimagasló teljesítményéért, közülük négyen az utóbbi 5 évben. Az előállított fajtákkal, szabadalmakkal a köztermesztésben elért sikereket az FVM és a Magyar Innovációs Szövetség több alkalommal díjazta. A felsőoktatási tevékenységben való részvételünkért egyrészt a szegedi és a debreceni egyetemek létesítettek kihelyezett tanszéket társaságunknál, másrészt tíz munkatársunk vált címzetes oktatóvá a debreceni, a gödöllői és a szegedi egyetemeken. Ketten Széchenyi professzori ösztöndíjat nyertek, egy kutatónk pedig Bólyai-ösztöndíjat. A Szent István Egyetem Növénygenetika Tanszékével doktori iskolát mûködtetünk, amelynek keretében társaságunknál 6 fiatal kutató végzi PhD-munkáját. Munkatársaink az elmúlt 5 évben számos elismerésben részesültek.
Intézményünk fennállásának nyolcvanadik évfordulója egybeesik hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásával. Ez jelentős változásokat okoz társaságunk életében, kutatási feladataiban, tevékenységében, szervezeti felépítésében. Hiszen környezetünk – a kutatási megbízások, az állami támogatás mértéke, a pályázatok, a vetőmag-
piac, az agrotechnika, a felhasználók igénye, a konkurencia erőssége stb. – állandóan változik, s ehhez társaságunknak a megmaradás és a fejlődés érdekében szüntelenül alkalmazkodnia kell.
A magyar mezőgazdaságnak az EU-ban is szüksége van saját agrárkutatásra, a hazai termesztési környezethez jól alkalmazkodó, az itteni fogyasztók ízlésének, igényeinek megfelelő fajtákra, hungarikumokra, valamint a világpiacon is értékesíthető kiváló minőségû termékekre. Ezek biológiai alapjának a fenntartásában, megújításában – éppúgy, mint a múltban és jelenben – a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaságnak a jövőben is részt kell vennie. A hazai biológiai alap fejlesztése mellett az egyik legfontosabb stratégiai célkitûzésünk, hogy a közös európai agrár- és vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi, egészségvédelmi kutatási programokba intenzívebben kapcsolódjunk be.
Társaságunk számára világos és belátható, hogy cégünk versenyképességének és megmaradásának egyik záloga a több lábon állás, ezért is foglalkozunk több növényfaj nemesítésével. Mivel cégünk állami támogatottsága alig 5–10%-os, a mezőgazdaságban sajnos gyakran tapasztalható hektikus piacra (túltermelési válságok) pénzügyileg igen érzékenyek vagyunk: hol az egyik, hol a másik növény vetőmagtermesztése, nemesítése lesz veszteséges. Az új fajták létrehozása 10–15 éves folyamat, ezt nem tehetjük az évenkénti piaci változásoktól függővé.
Mindezen tények és indokok alapján reméljük és bízunk abban, hogy tulajdonosunk, az FVM számít munkánkra az EU-hoz való csatlakozás után is, és megfelelő szinten támogatja közhasznú tevékenységünket. Kutatási eredményeink, az új fajták, termékek és technológiák így hatékonyan fogják segíteni a jövő mezőgazdaságát.”
