A Gabonakutató Nonprofit Kft. – amelynek fő tevékenysége a kutatás-fejlesztés és a minőségi vetőmag-előállítás – világszerte elismert tudományos potenciállal rendelkezik. Speciálisan komplex a szerepe a hazai vállalatnak, hiszen egy cégen belül valósul meg a kutatás, az innováció, a kereskedelem és az erre épülő marketingtevékenység, e komponensek megfelelő összehangolásával pedig az innovációk, vagyis a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó növényfajtáik azonnal bekerülhetnek a hazai agrárium vérkeringésébe – hangsúlyozta Wágner József, a Gabonakutató ügyvezetője. Kiemelte, mindhárom esemény az agrárium fő célkitűzéseit szolgálta, miszerint választ kell találni a gyors népességnövekedésre, a javuló életszínvonal okozta keresletnövekedésre, az éghajlatváltozásból adódó problémák megoldására, a fenntartható fejlődés megvalósításához a tudásalapú mezőgazdaság kialakítására, továbbá a fejlett világ gazdáinak elöregedéséből fakadó anomáliára. Ezekben a Gabonakutató kiemelt szerepet kíván vállalni úgy, hogy mindeközben tőkeerős világcégekkel versenyez – tette hozzá Wágner József.

Egyik fontos lépése a versenyképesség biztosításának a 300 millió forintból megvalósuló kiszombori vetőmagüzemi fejlesztés, amelynek alapkőletételén Nagy István agrárminiszter kifejtette:

A Gabonakutató stratégiai szerepet tölt be a magyar gazdák GMO-mentes vetőmagellátásában, és jelentős exportteljesítményt nyújt. Versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenné vált a cég pénzügyi megerősítése, ezért döntött a kormány a tőkéjének 460 millió forinttal való emeléséről. A vetőmagüzemnek köszönhetően a Gabonakutató korábban tudja feldolgozni a vetőmagot, ami komoly versenyelőnyt jelenthet az exportpiacokon. A beruházás nagyobb mennyiségű és magasabb minőségi követelményeknek megfelelő megrendelés teljesítését teszi lehetővé, megerősíti a vállalkozás szerepét a hazai vetőmag-előállításban – tette hozzá a miniszter.

A Gabonakutató csaknem 1900 hektáron évente 8500–9000 tonna vetőmagot állít elő Kiszomboron és Táplánszentkereszten. A termelt vetőmagból mintegy 5 ezer tonna kalászos, 2 ezer tonna szója, 700–800 tonna hibrid kukorica, 150–200 tonna cirok, 100–150 tonna pedig repcevetőmag.

A hazai növénynemesítés legnagyobb tudományos fórumának, a XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napoknak idén a Gabonakutató biztosította a helyszínt. Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, a Magyar Növénynemesítők Egyesületével több, mint negyed százada rendezi meg évről évre a nemesítés és hozzá kapcsolódó tudományok (növénygenetika, a növényi biotechnológia, vetőmag- és szaporítóanyag biológia stb.) hazai művelőinek fórumát. A legfrissebb kutatási eredményeket felvonultató rendezvényt az elmúlt évtizedekben általában Budapesten az MTA Székházában rendezték meg, eddig mindössze kétszer került vidékre. Korábbi martonvásári és keszthelyi helyszín után most Szegeden találkozott mintegy 150 szakember, a növénynemesítés és határterületein tevékenykedő – elsősorban fiatal – kutató. Wágner József a kétnapos rendezvény házigazdájaként megnyitójában elmondta, a növénynemesítéssel foglalkozók valódi alkotó tevékenységet végeznek, munkájukkal nagy értéket teremtenek.

A mezőgazdaság modernizációjának folyamatában az egyik központi elem a növénynemesítés – hívta fel a figyelmet. Hozzátéve: fontos a helyi adottságoknak megfelelő, a termelőknek termelésbiztonságot, jó minőséget adó, magas szinten szárazságtűrő, a betegségeknek ellenálló fajták létrehozása, törekedve a növénytermesztés sokszínűségének biztosítására, amely a piaci érvényesülés jövőbeni záloga lehet.

Kiváló lehetőség ez a fórum a fiatal kutatók számára, hogy ismertethessék kutatásaikat, éljenek a prezentáció lehetőségével. E mellett a két nap jó lehetőséget nyújt különböző szakterületek és a generációk közötti párbeszédek kialakulására is. A szakmai találkozón átadták „Az év ifjú nemesítője” díjat, melyet idén Timár Zoltán fűszerpaprika-nemesítő vehetett át. A konferencián a magyar nemesítők 5 plenáris és 21 szekció előadáson, 18 villámposzter prezentáción, valamint 49 tudományos poszteren keresztül számoltak be a legfrissebb kutatási eredményeikről.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari országos osztályának elnökeként a szaporítóanyag-minősítés témában tartott előadást a nyitónapon. A vetőmag-felügyelet jelenlegi helyzetét taglalta, a rendszer átalakításának és optimalizálásának szükségességét szorgalmazta. Szakemberhiányra, eszközhiányra és lassú folyamatokra utalt, a decentralizáció hátrányairól számolt be, valamint a vetőmag-minősítési és a növényegészségügyi rendszer széttagoltságát nehezményezte. Kiemelte, hogy változtatásra van szükség ahhoz, hogy a szaporítóanyag stratégiai termék maradjon és a vetőmagexport tekintetében a világelsők között maradhassunk. Magyarországon 125 ezer hektáron foglalkoznak szaporítóanyag, elsősorban vetőmag előállításával, amely 200 milliárd forintos bevételt termel, ami a teljes hazai mezőgazdasági kibocsátás 9 százaléka.

A konferencia második napján az Agrárminisztérium nevében részt vett Feldman Zsolt államtitkár, aki az agrárkutatások aktualitásairól, a várható hazai és EU-s pályázatokról, a magyar vetőmag- és szaporítóanyag ágazat jelentőségéről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a klíma- és természetvédelmi kérdések az Európai Unióban is egyre nagyobb teret kapnak, a KAP következő ciklusában az új elvárások a növénynemesítést is érinteni fogja; a környezeti terhelést csökkentő technológiák elterjedését, a fajtaválaszték megújítását emelte ki, amelyhez a tudományos, kutatói hálózat alkalmazkodására van szükség. A következő kutatási-innovációs keretprogramot, a Horizont Európát említve úgy fogalmazott, hogy az agrártárca minden segítséget megad ahhoz, hogy ebből a forrásból a hazai tudományos intézetek minél több forrást tudjanak lehívni. A vetőmagfelügyelettel kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a szervezeti rendszerben a közeljövőben nem lesz lényegi változtatás, a meglévő kereten belül kell javítani a munkát.