Ugyan önmagában nem képes helyettesíteni az év közi növényvédelmet, de mindenképpen növeli annak hatékonyságát.
Számos, a fák törzsén, vázágain, gallyain, vesszőin, szőlőtőkén, annak kérgén, kéregrepedéseiben áttelelni szándékozó kártevő, rovar- és atka ellen nyújt védelmet. Ilyenek például a:
Levéltetvek – zöld őszibarack-levéltetû (Myzus persicae), hamvas szilva-levéltetû (Hyalopterus pruni), fekete őszibarack-levéltetû (Brachycaudus prunicola), zöldalma-levéltetû (Aphis pomi), feketecseresznye-levéltetû (Myzus cerasi), levélpirosító alma-levéltetû (Dysaphis devecta), levélpirosító ribiszke-levéltetû (Cryptomyzus ribis).
Atkák – közönséges takácsatka (Tetranychus urticae), galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis), piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi), barna gyümölcsfa-takácsatka (Bryobia rubrioculus), ribiszke gubacsatka (Cecidophyopsis ribis), szőlőgubacsatka (Colomerus vitis).
Pajzstetvek – kaliforniai pajzstetû (Diaspidiotus perniciosus), szilva-pajzstetû (Sphaerolecanium prunastri), közönséges teknőspajzstetû (Parthenolecanium corni), hosszú farkú kószapajzstetû (Pseudococcus longispinus), gyapjas pajzstetû (Pulvinaria betulae), eperfa-pajzstetû (Pseudaulacaspis pentagona).
Levélbolhák – füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri) stb.
Az említett kártevők a legfontosabbak, amelyek ellen közepes–jó hatékonysággal alkalmazhatók a lemosó permetezőszerek. Ezeken kívül azonban még nagyon sok károsító ellen hatékony a lemosó kezelés. Nagyon fontos a lehullott lomb késő őszi talajba forgatása is!
Rovarkártevők, atkák ellen általában a különböző olajszármazékok hatékonyak: orsóolaj, ásványolaj, vazelinolaj, paraffinolaj, növényi olaj, valamint a poliszulfidkén-vegyületek: kalcium-poliszulfid. Miután az olajok hatásukat fizikai úton fejtik ki (vékony olajfilm vonja be a kártevőt, amely légzésgátlást, fulladást okoz), a poliszulfidok pedig rövid hatástartamúak, ügyelni kell a pontos időzítésre (1), és a teljes fedésre (2).
1. Az időzítés azért fontos, mert csak az érzékeny formában jelen lévő kártevő pusztul el a kezelés hatására (áttelelésből előjött – imágóként telelő – atkafélék; tojás alakban telelő atkafélék, levéltetvek kelés előtt; körte-levélbolhák tojásrakáskor stb.). A nem pontosan időzített kezelés (pl. túl korai, hideg időjárásban) az imént felsorolt kártevőknél jelentős hatáscsökkenéssel, esetleg teljes hatástalansággal járhat. Ezek alapján megállapítható, hogy a legjobb eredmény a rügypattanáshoz minél közelebbi, illetve rügypattanáskori alkalmazással érhető el. Ekkor az olajszármazékok nagyobb (3–5%) töménységben alkalmazhatóak. Amennyiben a kártevők csak később jelentkeznek (pl. később hagyják el a telelésre alkalmas helyet), lehetőség van almánál, körténél egérfül stádiumig használni az olajokat, de alacsonyabb (2–2,5%) töménységben.
2. A teljes fedés tulajdonképpen az áztatási jelleggel, lemosásszerûen végzett permetezést jelenti. Ehhez bőséges permetlémennyiség szükséges: az ültetvény mûvelésmódja, fakorona mérete, sor- és tőtávolság stb. szabja meg, hogy területegységre vetítve hány liter permetlevet kell használni. Például gyümölcsösökben 800–2000 l/ha (házikertben 8–20 l/100 m2), bogyósgyümölcsûekben 400–800 l/ha (4–8 l/100 m2), szőlőben 1000–1400 l/ha (10–14 l/100 m2) kell használni a megfelelő áztatóhatás elérésére. A kérget, kéregrepedéseket, vesszőket, rügyalapokat teljesen át kell nedvesítenie a permetlének.
A másik nagy károsító a kórokozók (gomba- és baktériumszervezetek) csoportja, amely ellen jó alapot lehet adni az év közi növényvédelemnek lemosó permetezés segítségével. Lemosó gombaölő permetezésre nagyszámú készítmény áll rendelkezésre, ám ezek a szerek mindössze egy-két hatóanyagcsoportnak a különböző összetételû termékei.
Az egyik ilyen csoport a réztartalmú növényvédő szerek, melyek különböző rézvegyületek formájában vannak jelen. Például: réz-szulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid, tribázikus rézszulfát (réz-oxiszulfát), réz-oxid, rézoleát. Azok a termékek, melyek lemosó permetezésre használhatók, esetenként kombinálva kerülnek forgalomba szerves gombaölő szerek (mankoceb, folpet, kaptán) társaságában. Hatásuk lemosó permetező alkalmazáskor sokféle kórokozóra kiterjed:
Baktériumos betegségek – Tûzelhalás (Erwinia amylovora), csonthéjasok ágelhalása (Pseudomonas syringae), diófélék bakteriózisa (Xantho-monas campestris pv. juglandis),
Gombás betegségek – levéllikacsosodás (Stigmina carpophila, Phoma pomorum), különböző levél- és vesszőfoltosságok (Polystigma rubrum, Venturia carpophila), ágrákosodás (Diaporthe eres, Nectria galligena), levélfodrosodás (Taphrina deformans), szőlőnél ESCA-betegség stb.
A második gombaölőszer-csoport a kéntartalmú szerek: elemi kén tartalmú készítmények. Ezek főként lisztharmat, levéllikacsosodás, szilvalevél vörösfoltosság ellen hatásosak, jelentős – dózistól függő – atkaölő mellékhatással.
A harmadik típus a már említett poliszulfidkén (mészkénlé), amely az elemi kénnél szélesebb hatásspektrumú szer, a felsorolt lisztharmatféléken stb.-n kívül rovarölő hatása is van, különösen olajtartalmú permetező szerekkel kombinálva.
Az ismertetett gombaölő (és baktériumölő) szereknél szintén létfontosságú a jó időzítés és a megfelelő kivitelezés végrehajtása. Alapvető különbség az olajtartalmú szerekhez képest, hogy őszi kezelés is végezhető – több alkalommal is. Lehetséges lombhullás előtt, lombhulláskor és azt követően is. Igaz, hogy hatékonysága elmarad a tavaszi kezelés eredményétől, de azt jól kiegészíti, különösen akkor, ha erős fertőzés volt tapasztalható az előző évjárat(ok)ban. Akkor pedig igen ajánlott, ha csonthéjasoknál ágelhalás (Pseudomonas syringae, Cytospora cincta) fertőzés fellépése gyakori. (Ezek a kórokozók főként a hûvös őszi, téli, kora tavaszi időszakban fertőzőképesek). Tavaszi metszést követően végzett réztartalmú növényvédőszer-használat megakadályozza a keletkezett metszési sebek, sérülések fertőződését. Lehetséges, hogy rovarkártevők, atkák és gombakórokozók is veszélyeztetik gyümölcsösünket, szőlőnket. Ekkor az említett olajtartalmú, réztartalmú, kéntartalmú szerek használatára is – egyidejûleg – szükség lehet, emiatt célszerû kombinált termékek alkalmazása. Ilyenek is vannak forgalomban: rézoxiklorid + kén; rézoxiklorid + kén + ásványolaj; vazelinolaj + poliszulfidkén; rézhidroxid + kén + növényi olaj stb. Ha például az előző évben súlyos levéltetû-, atkafertőzés volt az ültetvényben, célszerû rügypattanáskor és egérfül állapotban megosztott kezelést végezni kisebb töménységû (előbb 3%, majd 2%) olaj, vagy olaj + réz tartalmú szerekkel. Amennyiben pedig tûzelhalás fertőzés fenyeget, akkor már ősszel lombhulláskor, majd tavasszal rügypattanáskor és egérfül–zöld bimbó fenológiai stádiumban kell réz, vagy réz + mankoceb tartalmú lemosó kezeléseket folytatni. Szőlőtermesztésben – sajnos ma még nem általános gyakorlat, de – indokolt lenne legalább a tavaszi lemosó kezelés elvégzése. Itt főként a törzs- és kordonkarelhalás megelőzésében, lisztharmat- és atkafertőzés mérséklésében játszhatna elsődleges szerepet az ilyen jellegû permetezés. A lemosó permetezés általában segít jobb növényhigiéniai feltételeket teremteni gyümölcs- és szőlőültetvényeinkben.
A cikk szerzője: Tóth Ágoston
