A kukorica betakarítás hazánkban széles körben alkalmazott módszere a morzsolva betakarítás kukorica-csőtörő adapterrel. A szemesen történő betakarítás végezhető szárítással összekötve. Ilyenkor 27-28 %-os szemnedvesség tartalomnál kezdhető a betakarítás, de mivel a biztonságos tárolást csak 14 %-os (májusi morzsolt) víztartalommal lehetséges tárolni az a kedvező, ha minél alacsonyabb szemnedvesség tartalomnál végezem a betakarítást.

A kukoricahibridek betakarításkori szemnedvesség tartalmát több tényező befolyásolja: pl. a hibrid tenyészideje, a hibrid vízleadó képessége, az évjárat hatása, a víz és a tápanyagellátás mértéke, stb.

A hibridek maximális termésüket akkor érik el, amikor a szem csutka felöli részén kialakul a feketeréteg, ekkor megszûnik a szembe a további tápanyag beáramlás. A szemnedvesség tartalom ilyenkor még nagy (38-40 %). Ettől kezdve tehát a termés tovább nem nő, csak a szem víztartalma csökken.

A hibridek vízleadó képessége az érés időszakában naponta:

• Jó                     1,0-1,2 %

• Közepes           0,6-0,8 %

• Gyenge             0,4-0,5 %

2003-as száraz, aszályos évben a hibridek vízleadása az érés időszakában naponta elérte a 1,5-2,0 %-ot is, a 2004-es csapadékos évben csak 0,6-0,8 %-al csökken naponta, ami a betakarítási idő kitolódását és nagyobb betakarításkori szemnedvesség tartalmat eredményez. A nagyobb betakarításkori szemnedvesség tartalom nagyobb szárítási költséget jelent. Szárításnál 1 % vízelvonás 35-40 Ft/100 kg szemtermés, ami 10 t/ha-os termésnél akár 35-40 ezer Ft/ha szárítási költséggel növeli a jelenleg is igen magas hektáronkénti költséget.

Természetesen a hosszabb tenyészidejû hibrideknek a potenciális termőképessége is nagyobb, azonban az elérhető terméstöbbletet elviheti a nagy szárítási költség.

Az utóbbi években a FAO 300-as hibridekkel lehetett nagyobb hektáronkénti jövedelmet elérni, mert ezek között is van nagyon jó termőképességû hibrid, ugyanakkor ezen hibridek vízleadó képessége az érés időszakában kedvező.

Fontos vizsgálni és ismerni a kukoricahibridek vízleadás dinamikáját az érés időszakában, amely a hibrid tulajdonsága mellett a vetésidővel is összefügg.

A jó csírázáskori hidegtûréssel rendelkező (jó Cold-teszt értékû) hibridek 10-15 nappal korábban vethetők, így kedvezőbb vízleadási dinamika érhető el és így a betakarításkori szemnedvesség tartalom akár 5-10%-kal is csökkenthető.

A hosszabb tenyészidejû hibrideknél, ahol nagyobb az érés időszakában a víztartalom szóba jöhet és gazdaságos az állomány deszikkálása pl. Roundup Mega-val 1,5 l/ha. Hektáronkénti 6-8 ezer forint plusz költséggel akár 30-35 ezer forint hektáronkénti szárítási költség is megtakarítható. Az állomány deszikkáló szert a feketeréteg kialakulása után 7-10 nappal, kb. 30-35% szemnedvesség tartalomnál célszerû kijuttatni, majd ezt követően (időjárástól függően) 7-14 nap eltelte után betakarítható a kukorica.

Természetesen szemesen nedves tárolásra már 32-36%-os nedvességtartalomnál betakarítható a kukorica, utána a szemet roppantani vagy akár darálni is lehet és így a silóban tömörítve könnyebben kialakul a tejsavas erjedés.

A morzsolva betakarítás mellett egyre inkább terjednek azok a betakarítási eljárások, melyek a szem mellett megoldják a kukorica melléktermékeinek (csutka és csuhélevél) betakarítását és takarmányként való hasznosítását is.

A felhasználástól, illetve az állattenyésztés igényétől függően takarítható be egy menetben a szem+csutka, illetve a szem+csutka+csuhé (CCM-es, illetve LKS-es betakarítási eljárási mód).

A CCM és LKS betakarítási mód 33-35%-os szemnedvesség tartalomnál végezhető és falközi silóban tömörítve tárolható, ahol kialakul a tejsavas erjedés.

Ezek a betakarítási módok jelentős szárítási költség megtakarítást tesznek lehetővé. A szárításra kerülő szemes kukorica aránya így csökkenthető és mind a szarvasmarha, mind a sertés takarmányozásában felhasználható. A kukoricacső és csuhélevél zúzalék formájában betakarítást az érés elején (33-35%-os szemnedvesség tartalomnál) a morzsolva szemesen betakarítás előtt célszerû elvégezni. Ilyenkor a szem és csutka jól zúzható és az erjedéshez szükséges nedvességet is tartalmazza. A zúzva betakarítás általában 5-10 nappal megelőzi a morzsolva betakarítást. A kukoricacső zúzva betakarítása elsősorban azon gazdaságok részére célszerû, amelyek szarvasmarhatartással vagy sertéshízlalással foglalkoznak.

A kukoricacső zúzva betakarítására olyan nagy teljesítményû szecskázó gépek alkalmasak, melyek szecskázódobja zúzókosárral is felszerelhető vagy speciális zúzódobjuk van. Arra kell törekedni, hogy a zúzalékban az épp szemek aránya 5% alatt legyen

Természetesen kisüzemekbe újra nagy jelentősége lehet a csövesen történő betakarításnak 28-30% alatti nedvességtartalomnál góréban tárolva, pl. Franciaországban igen népszerû ez a betakarítási és szárítási mód, amely egyben költségtakarékos is. Csöves betakarításra alkalmas a New Idea, Bourgoin, Byron, stb. kombájnok. Ezek a csőtörő-fosztó gépek jó minőségben, kevés betakarításkori veszteséggel dolgoznak, ha a hibrid szárszilárdsága, állóképessége jó és kevés az amerikai kukoricabogár lárvakártétele következtében fellépő szárdőlés.

A szemes betakarítástól teljesen eltér a kukorica silózása tömegtakarmány céljára. Silózni a kukoricát 35-40%-os (teljes növény) szárazanyag tartalomnál lehet, ekkor a cső szárazanyag-tartalma már 55-60%. Utána a falközi, vagy szabadtéri silókazalnál ügyelni kell a jó tömörítésre, amely a tejsavas erjedés feltétele. Ellenkező esetben vajsavas, ecetsavas erjedés zajlik le, amely nagymértékben csökkenti a siló takarmányértékét.

A vetőmag kukorica betakarítását csövesen 33-35% szemnedvesség tartalomnál végzik, mert ekkor a legrugalmasabb a szem és így kevésbé sérül a csíra. Utána válogatás, speciális (38-40 0C alatti) szárítás szükséges, kíméletes morzsolás, a szem méretre való frakcionálása, a szem szélesség-hosszúság és vastagsága alapján lehetne 12 frakciót elkülöníteni a gyakorlatban, azonban csak 4-5 frakcióra osztályozzák a vetőmagot, minősítéssel, csávázással befejezve.

A különböző célra és különböző hasznosítású kukorica betakarításánál azonban fontos, hogy optimális időben a tárolásnak megfelelő nedvességtartalommal, szemesen szárítva lehetőleg alacsony szemnedvesség tartalomnál takarítsuk be.

A tárolás és hasznosítási célnak megfelelő szemnedvesség tartalom a minőséget is befolyásolja. 

A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály