A tartási mód hatását mértük az élettartam (mennyi ideig termelnek az egyedek, hány évet élnek meg az egyedek) a selejtezési, kiesési okok (milyen ok miatt selejtezik az egyedeket és milyen arányban, illetve milyen ok miatt esnek ki az egyedek és milyen arányban) valamint a termékenység (hány termékenyítésre és az elléstől számítva hány napra sikerül a teheneket vemhesíteni) alapján. A vizsgált mutatókban a kötetlen tartás egyértelmû fölényét sikerült bizonyítani.

A tartási mód hatása ezenkívül lemérhető még az életteljesítmény különböző mutatói (tejtermelés, borjúszaporulat) alapján is.

Különböző vélemények vannak arról, hogy a tartási forma miként hat a tejtermelésre, de ezek a vizsgálatok laktációs (305 napos, vagy teljes) termelésekre vonatkoznak elsősorban.  Vannak olyan szerzők, akik a kötött tartástechnológiát tartják kedvezőbbnek, azaz a kötött tartásnál magasabb a tejtermelés, mások a kötetlent, és olvashatunk arról is, hogy nincs különbség a két tartási rendszer között. Életteljesítmény és szaporulati (ellési borjúszaporulati) mutatókat nem vizsgáltak eltérő tartási rendszerek közötti különbségek bizonyítására, ezért választottuk vizsgálataink céljául ezeket a mutatókat.

A tartástechnológia egyértelmû hatásának megállapításához minden befolyásoló tényezőt vizsgáltunk, hogy ezek a tényezők kizárhatók legyenek, ilyenek a genotípus, az évjárat, a takarmányozás, az éghajlat, apai hatás. Ezek a tényezők az általunk vizsgált két tartási rendszernél azonosak voltak. Az ismertetett azonosságok miatt a két telep ideális modell vizsgálati hely volt az eltérő tartási módok hatásainak vizsgálatára. A kapott különbségek így a tartási rendszernek tulajdoníthatók elsősorban.

A vizsgálatokat két eltérő tartástechnológiájú ezer férőhelyes tehenészeti telepen végeztük Az egyik ezres tehenészet, kötött tömbös rendszerû telep, a fejési rendszer tejvezetékes, a másik ezres tehenészet, pihenőboxos, kötetlen tartástechnológiájú, halszálkás fejőállású fejőházzal üzemelő telep volt. A vizsgálatok időtartama 10 év, a vizsgálatokban magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok vettek részt. Kötött tartásban 989, kötetlen tartásban 1104 egyed adatát dolgoztuk fel.

Az életteljesítmény vizsgálatok alapján kapott eredmények értékelése

Az 1. táblázat az életteljesítmény mutatókat tartalmazza tartástechnológiánként.

1. táblázat: Az életteljesítmény mutatók alakulása tartástechnológiánként

A kötöttben 989 egyed 3,1 laktációt zárt igen magas szórás mellett, a kötetlenül tartott egyedek viszont átlagban 0,7 -el több (3,8) laktációt zártak, az eredmények, a különbségek statisztikailag biztosítottak, de az is tény, hogy kötetlenül tartott egyedek is igen eltérő laktációszámokat produkáltak (magas CV%), de ez természetes is, mert életteljesítményről van szó. Kötöttben ennek megfelelően az életteljesítményként termelt tejmennyiség 16623 kg, igen magas szórás mellett. A kötetlen tartási mód kedvezőbb hatásának (több zárt laktáció) megfelelően az életteljesítmény 18525 kg lett, a különbség 1902 kg tej tehenenként. 

Ha a zárt laktációk megoszlását vizsgáljuk megállapítható, hogy kötött tartásban az egyedek 23%-23%-a csak egy illetve két laktációt tudott teljesíteni, ez az arány a kötetlenül tartott egyedeknél 11-15%. Három és több laktáció esetében már a kötetlen tartásnál találunk laktációként több egyedet. Az adatok alapján az is megállapítható kötött tartás esetén az egyedek 61%-a tudott 1-3 laktációt zárni, ez az arány kötetlen tartásnál 50% alatt maradt, 47%, lényegesen jobb eredmény. Másképp fogalmazva kötöttben 3-nál több laktációt a teheneknek csak 39%-a produkált, kötetlenben az arány 53%, a különbség 14%. A kötetlen tartás kedvező hatását az is bizonyítja, hogy kötött tartásban öt laktációig az egyedek 87%-a esik ki, kötetlenben ez az arány 80%. (1. ábra)

1. ábra. A zárt laktációk számának megoszlása tartási módonként.

Az életteljesítményként termelt tejmennyiség megoszlását vizsgálva az állapítható meg, hogy kötött tartásban a vizsgált egyedek 34%-a 10000 kg alatti életteljesítményt produkált, ez az arány kötetlenben csak 25%. 9 %-kal több egyed ért el gyenge életteljesítményt kötöttben. 10000-20000 kg közötti életteljesítményt teljesítő egyedek aránya kötöttben 31%, kötetlenben 35%. 4%-kal több ilyen egyed van kötetlen tartásban. 20000-30000 kg közötti életteljesítményre képes kötött tartásban a tehenek 18%-a, kötetlenben, pedig 24%-a, ami 6%-kal több. Érdekes, hogy 30000-40000 kg illetve 40000-50000 kg, valamint 50000-60000 kg között termelő egyedek aránya mind kötött mind kötetlen tartásban megegyezik. (2. ábra)

2. ábra: Az életteljesítményként termelt tej megoszlása tartási módonként

Az életteljesítmény mérhető borjúszaporulati mutatókkal is. Két telep összefoglaló adatait a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: Az ellési és borjúszaporulati mutatók alakulása tartási módonként

A közel azonos (989-1104) induló létszám mellett már szembetûnő, hogy kötöttben az összes ellések száma 3192, a kötetlenben, pedig 4488. Az ikerellésekből következően az összes borjúszaporulat kötöttben 3287, kötetlenben 4680 borjú. Az induló létszámra vetített ellési % kötött tartástechnológiánál 76%, kötetlennél 89%, a különbség 13%, igen jelentős. A borjúszaporulati százalék kötöttben 79%, kötetlenben 93%, ami azt is jelenti, hogy kötöttben 3%-os, kötetlenben 4%-os ikerellés fordult elő. Borjúszaporulatban a különbség 14%. Az egy tehénre jutó borjúszaporulat így kötöttben 3,3, kötetlenben 4,2 borjú, a különbség 0,9 borjú. Egy ezres tehenészeti telepre vonatkoztatva 10 év alatt ez 900 borjút jelent, ami nagy különbség.

Az életteljesítmény mutatókat a kiesési okok függvényében a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat: Életteljesítményként termelt tejmennyiség alakulása a kiesési okok függvényében tartási módonként

Kényszervágás, elhullás, tőgyprobléma, alacsony tejtermelés, meddőség, technológiai ok miatt selejtezett egyedek életteljesítményként termelt tejmennyisége kötetlen tartás esetében nagyobb, míg az öregség, vetélés és egyéb okok miatt selejtezett egyedek kötött tartásban produkálnak jobb életteljesítményt tejmennyiségben.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az életteljesítményként termelt tej valamint az ellési és borjúszaporulati százalék alapján is megállapítható a kötetlen tartás előnye.  

A cikk szerzője: Dr. Báder Ernő