A tojástermelés gépesítése

Agro Napló
Az utóbbi években egyre többet hallottunk a tojás jótékony táplálkozás-egészségügyi hatásáról, megjelent már az „okos tojás” is, amely a szervezet számára fontos egy(~es) ásványi összetevõt(~ket) tartalmazza.

A tojás humán táplálkozásban betöltött szerepéről még számos tudományos eszmecsere várható, a tojás termelés vonatkozásában azonban tény, hogy az elfogyasztott tojás döntő hányadát továbbra is intenzív tartással, ketrecekben termeljük.

A már sok szakmai cikkben ismertetésre került új tartástechnológiai jogszabályok tükrében technológiai modernizáció kezdődött el a hazai tojástermelésben is. E mellett az új piaci, marketing elvárások is új kihívás, (elsősorban technikai innováció) elé állítják a tojástermelőket. Így két fő részre osztható az istállótól csomagolt tojásig tartó termelés folyamata:

  • tojótartás (gépesített etetés, itatás, trágyázás, szellőztetés, világítás, tojásgyûjtés)
  • tojáscsomagolás (egyedi tojásjelölés, piaci igény szerinti csomagolási mód, esetleges kezelés)
  • Harmadik pontként megemlíthetnénk a tojásfeldolgozást is amely szervesen kapcsolódik a termeléshez, ez azonban már élelmiszeripari kategória akár tészta-, akár tojáslé gyártásról essen például szó.

  •  A tojástermelés kiindulópontja a keltetés, elkerülve most a „mi volt előbb a tyúk vagy a tojás ?” klasszikus problémát. A gépi keltetés ma már nagy biztonsággal megoldott, a 100 vagy 1000 db tojás keltetésére alkalmas berendezésektől a több 10.000 db keltetésére alkalmasokon (szekrényes keltetőkön) át a 100.000 db-os keltető-termekig bezáróan vannak használatban keltetőgépek. A mérettől függetlenül azonban közös a keltető berendezésekben a keléshez szükséges optimális körülmények biztosítása. A keltetés során több más fontos követelményt, a természetes keltetést követő lépést kell kielégítenünk:
    •  a tojások forgatása, (az embrió fiziológiai igénye),
    • elégséges légcsere, légmozgatás,
    • tojások hûtése,
    • fertőzés elleni védekezés.

    A kelést követően a csirkék nevelése történhet mélyalmos, rácspadlós-, dróthálós almos istállóban és un. nevelőketrecben. E tartásmódok mindegyikének gépesítése megoldott, korszerû etető és itatóberendezések biztosítják az optimális körülményeket a neveléshez.

    A termelő állomány tartása kapcsán jelentőségénél fogva most csupán a ketreces tartásról ejtek szót. A 'fel nem javított' típusú ketrecekenről - amelyekben többek között 550 cm2 alapterületet kell biztosítanunk egy tojó számára - csak annyit jelzek, hogy a jelenlegi előírások alapján 2012. január 1.-től be lesznek tiltva az EU-ban. A következőkben az új típusú, 2003. január 1.-től üzembe helyezhető 'feljavított' ketreces berendezésekre vonatkozó főbb technológiai előírásokat sorolom fel és a teljesség igénye nélkül, ismertetem néhány berendezés főbb paramétereit tájékoztató jelleggel:

    - 750 cm2/tojó férőhely,

    - min. 2000 cm2 össz. ketrec alapterület,

    - valamint ülőrúd,

    - kapirgáló alom,

    - tojófészek,

    - legalább 12 cm/tojó hosszirányú etetővályú,

    - és tojónként legalább két szelepes vagy csészés itató elérhetősége.

     1. táblázat: Feljavított ketrecek néhány fontosabb paramétere

    Átalakított feljavított ketrecek

    Ketrecszélesség

     

    [cm]

    Ketrecmélység

     

    [cm]

    Ketrecenkénti tyúkok száma

    [db]

    Tojóra jutó férőhely

    [db tojó/cm2]

    Zucami M.E.C.

    122

    63

    10

    768

    Techno Comfort Plus

    120

    63

    10

    756

    Big Dutchman AVIPLUS

    120

    63

    10

    756

    Hellmann Euromodell 640

    120,5

    64

    10

    771

    MBD

    120

    62,5

    10

    750

    A táblázatban bemutatott új típusú ketreces rendszerek megőrzik az intenzív tartás számos előnyét, ugyanakkor közelítenek a természetszerû tartásmód felé. Szerencsére több ilyen típusú ketreccel történt beruházás hazánkban az elmúlt évben. A táblázatokból jól látható ill. számítható, hogy a nem felújított, hagyományos ketrecekhez mérten mintegy 25-27 %-os egységnyi területre jutó állatlétszám csökkenés adódik a férőhely nagyságát is meghatározó jogszabály miatt. A keletkezett trágya kiszállítása a trágyaszalagos gépesítéssel jól megoldott, problémát a későbbi trágyaelhelyezés okozhat. Nagy mennyiségû trágya esetén szükségessé válik valamiféle kezelés, vagy szárítással történő nedvességelvonás (kisebb mennyiség, könnyebb tárolás), vagy valamilyen biológiai feldolgozás (komposztálás, fermentálás stb.). Ez lényegi kérdés, mert a telep mûködése kerül veszélybe környezetvédelmi hatósági engedély hiányában.

    A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gazdálkodóknak a gazdálkodással összefüggő információk pontosságára és összegyûjtésükre. A mindenkoron felhasznált takarmány mennyisége, a termelt tojás darabszáma de ugyanakkor a termelődött trágya mennyisége is rendkívül fontos - akár naprakészen is - mind a stratégiai mind a napi üzemeltetéssel kapcsolatos döntésekhez. Erre a feladatra komplex telepirányítási informatikai rendszerek (a takarmánymérleggel, tojásszámlálóval stb.) szerepelnek a gépforgalmazók kínálatában, ára miatt elsősorban a nagyobb telepeken kifizetődő. Ugyanilyen fontos az állatok számára megfelelő istállókörnyezet biztosítása, melyhez napjainkban nélkülözhetetlen valamilyen istállóhûtő berendezés alkalmazása. Jelentősen emelkedett a szellőzés szabályzásának - az érzékelők és vezérlő rendszerek - színvonala.

    2) A megtermelt, jó minőségû tojást el is kell tudni adni, ezt a célt segítik elő a korszerû tojás osztályozó és csomagoló gépek. A tojás jelölését jogszabály rögzíti, de a termelőnek is érdeke, hogy a vásárlók visszatérve továbbra is az ő terméküket keressék. A gépek először a megfelelő méretosztályokba sorolják a tojásokat: S=48-53 [g]; M=53-63 [g]; L=63-73 [g]; XL=73-  [g]. Az osztályozógépeken egyes méretosztályok határai az üzemeltető igényeinek megfelelően változtathatóak. Következő lépésként a géphez tartozó vagy csatlakoztatható csomagoló és jelölő berendezés a kívánt tojástálcákba rakja a tojásokat. Az osztályozó és csomagológépek teljesítménye a pár ezer db/órától a 20-30 ezer db/óráig változnak.

     

    A cikk szerzője: Pazsiczki Imre

    Címlapkép: Getty Images
    NEKED AJÁNLJUK
    Lesz tojás húsvétkor!

    Lesz tojás húsvétkor!

    A kiváló minőségű magyar tojás a húsvéti időszakban is a vásárlók rendelkezésre áll – hívja fel a figyelmet a NAK. Az átlagos évi tojásfogyasztás 236...

    Veszélyben a hazai tojástermelés

    Veszélyben a hazai tojástermelés

    A magyar tojástermelő és tojáscsomagoló vállalkozások kérik a hazai piacon érdekelt forgalmazókat és kereskedőket, hogy vállaljanak szerepet a magyar...

    CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
    KONFERENCIA
    Agrárszektor Konferencia 2024
    Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
    EZT OLVASTAD MÁR?