Gyenge növekedésû, kevésbé sarjadzó fajtaként ismert. Ez a két tulajdonsága azonnal kiemeli, valamint az, hogy rajta korán és bő termés adódik. Megjegyzendő, hogy friss és öntözött talajokon kívánatos a használata. Érzékenységet mutat a Coccomyces, a Pseudomonas és a Monilia jelenlétére. Ugyanakkor intenzív kultúrák létesítéséhez ajánlott. Várhatóan a termés mérete is nagyobb lesz a Gisela 5 alkalmazásával.  

1. táblázat. A cseresznye és meggy alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

◘ = bonitálási érték

A Gisela 6-os alany (Prunus canescens x P. cerasus) szintén a német Giessen Egyetemről származik. A Phytophtorával szemben közepesen ellenálló. Rajta a nemes fajták nagyobb gyümölcsméretet produkálnak és az eddigi tapasztalatok szerint jól alkalmazkodik az eltérő környezeti viszonyokhoz. Jellemzője, hogy kedveli a frissen feltört tarlókat.

A következő alany, amelyről szükséges említést tenni a Ma x Ma Delbard 60 Broksec (Prunus avium x P. mahaleb) az Egyesült Államokból származik. Közepes növekedési erélyû. Előnye, hogy kevésbé fejleszt sarjakat, rajta kitûnő terméseredményeket realizálhatunk. Ajánlott nehezebb terepviszonyokon, dombos vidékeken is. Kiemelhető, hogy ellenáll az időleges szárazságnak. A másik Ma x Ma Delbard Delbard 14 Brokforest (Prunus avium x P. mahaleb) hibrid alanyt szintén az Egyesült Államokban állították elő. Hasonlóan az előző hibridhez, közepes növekedési erélyû és gyakorlatilag nem fejleszt sarjakat. Szintén elmondható, hogy szárazabb területeken is sikerrel alkalmazzák. Ellenáll a Phytophtorának és toleráns a Pseudomonas baktériummal szemben. Gyors termőre fordulás érhető el a legkülönbözőbb környezeti viszonyok között is abban az esetben, ha megfelelő agrotechnikát alkalmazunk.

P-HL-C (Prunus avium x P. cerasus) alany a cseh Holovousy Szaporító Állomásról származik, amelyre jellemző, hogy mintegy 60-70 %-kal kisebb növekedést mutat a közismert F12 alanyhoz képest. Ennek megfelelően a különböző fajták gyorsan fordulnak termőre, valamint produktívak maradnak. Jól gyökeresedő, így kevésbé érzékeny. Széles körben alkalmazható különböző jellegû talajokon, de különösen a friss és megfelelően előkészített talajokra ajánlják. Az öntözést természetesen meghálálja.

Végül említésre kerül egy olyan alany is, amely bizonyos tulajdonságaiban elmarad az eddigiektől, mégis bizonyos körülmények között figyelemre méltó. A Cab 6 P (Prunus cerasus) alanyt a Bolognai Egyetemen szelektálták. Közepes növekedési erélyû. Bizonyos mértékben sarjadzó, továbbá közepes produktivitású alany. Különösen agyagtalajokra ajánlják, rajta az előzőekben említett alanyokhoz képest később fordulnak termőre a fák. Érzékenyebb a száraz periódusokra is, ezért ajánlják jó vízháztartású területekre.

A közismert GF 677 alany leírásától ezúttal eltekintünk, hiszen oly sokat emlegetett és hazánkban bevezetett alanyfajtáról van szó. Inkább néhány különlegességet említenék meg, így elsőként a Penta (Prunus domestica) elnevezésû alanyt, amely az ISF római kutatóintézetéből származik. Közepes növekedési erélyû és nem sarjadzó fajta. Rajta a különböző nemes őszibarack fajták kitûnő produktivitást mutattak. Inkább agyagos talajokra ajánlják, ahol nem minden esetben szükséges öntözni. Úgy mutatkozott, hogy a faiskolában érzékeny a rozsdagombára. A megfigyelések szerint akár kajszi, szilva és mandula alanyként egyaránt használható. A másik szintén sikeres római szelekció a Tetra (Prunus domestica) elnevezésû alanyfajta. Nagyon hasonló tulajdonságokkal bír az előbb említett Penta fajtával. Talán azt emelhetjük ki, hogy nagy biztonsággal megnöveli a ráoltott nemes fajták gyümölcsnagyságát és korábbi termőre fordulást biztosít.

Szintén újdonságnak számít a Fire (Prunus persica) alany. A Cseh Köztársaságból származik. Megfigyelések szerint jó ellenálló képességet mutat a talajuntsággal szemben, valamint kevésbé hajlamos az asfissiára. Szintén jó ellenálló képességet mutat a nematódákkal szemben. Mind a gyümölcsök színezettségét, mind pedig a gyümölcsméretet fokozza.

A közismertebb alanyfajták közül elsőként az Isthará Ferciana  (Belsiana x Mirabolán) INRA, franciaországi szelekció kerül rövid jellemzésre. Közepes növekedési erélyû, nem sarjadzó és jó produktivitású fajta. Alkalmazható közepes agyagtartalmú talajokon. Ki kell emelni, hogy érzékeny a talaj magasabb mésztartalmára. Elég jól ellen áll az Armillária fertőzésének. Kezdetben gyengén fejlődő (mind faiskolában, mind kiültetve), de később erőteljesen növekedésnek induló, s végül is jó termést adó alanyfajta.

A Magyarországról származó, de az INRA franciaországi kutatóintézetben szelektált (Prunus davidiana x P. persica) hibridfajta: a Cadaman Avimag. Erős növekedése ellenére nem fejleszt sarjakat, inkább friss, közepes kötöttségû talajokra ajánlott. A GF 677-nél jobban ellenáll az asfissiának. Inkább javasolt a korán érésû és gyengébb növekedési erélyû nemes fajtákhoz.

2. táblázat. Az őszibarack alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

A kajszi alanyai

A kajszi alanyfajta választéka különösen sok problémát rejt magában, nagy körültekintést igényel. Magasabb agyagtartalmú talajokra inkább a vadszilvákból nemesített, míg a magasabb homoktartalmú talajokra inkább a vadkajszikból nemesített alanyokat ajánlják. A hazánkban kevésbé elterjedtek közül említem meg a Torinel avifel (két Prunus domestica hibridje) elnevezésû fajtát. Az INRA franciaországi intézetben szelektálták. Közepes növekedési erélyû, nem sarjadzó és jó produktivitású. Agyagtalajokon inkább ajánlott. Mivel tövisképzésre hajlamos, ezért meglehetősen nehéz az oltása (szemzése), így erre a faiskolákban számítani kell. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy rajta előbb fordulnak termőre a nemes fajták.

A 29 C (Prunus cerasifera) alany az Egyesült Államokból származik. Közepes növekedési erélyû és kevés sarjat képző, jó produktivitású alany. Vagy dombos területeken alkalmazzuk vagy olyan sík terepen, amely megfelelően drénezett. Közepes érzékenységet mutat az Agrobaktériummal és a Verticilliummal szemben. Természetesen az erősen kötött, hideg talajokon nem alkalmazható.

Hasonló tulajdonságokkal bír a GF sorozatból a GF 31-es  alany is (Prunus cerasifera x P. salicina). Franciaországban az INRA Intézetben állították elő. Az előbbiekkel szemben ez a fajta inkább szárazabb, lazább talajokra alkalmas és meg kell jegyezni, hogy a Verticilliumra érzékenynek bizonyult. Kifejezetten korábbi termőre fordulást biztosít és az évenként adódó termést bizonyos mértékig kiegyenlítettebbé teszi (csökkenti az alternanciát).

3. táblázat. A kajszi alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

A Marianna 8/1, miként a kajszinál is alkalmazható, úgy a szilvánál igencsak elterjedt alany, amely Prunus cerasifera x P. munsoniana keresztezés. Erős növekedése ellenére gyökérzete a talajfelszínhez meglehetősen közel helyezkedik el. Ki kell emelni, hogy a faiskolákban vagy a későbbiekben jelentkező gyökér asfissiával szemben igencsak ellenálló. Alig hoz sarjakat és javítja a ráoltott nemes fajták minőségét, ellenáll az Armilláriának is. A 29 C alanyt már a kajszi esetében leírtuk. Kitûnően alkalmazható a nemes szilvák esetében, miként az előbbiekben szintén tárgyalt Tetrával is kísérleteznek.

Hazánkban kevésbé elterjedt alanyok közül még az MRS 2/5 (Mirabolan x Prunus spinosa) hibridre hívja fel a szakirodalom a figyelmet, amelyet a Pisai Egyetemen állítottak elő. Közepes növekedési erélyû és bizonyos mértékig (gyengébben) sarjadzó fajta, de kitûnő terméseredményeket biztosít az eddigi kísérletek alapján. Széleskörû felhasználhatóságát jelzi, hogy mind őszibarack, mind pedig kajszi alanyként is ajánlják.

4. táblázat. A szilva alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

 A körte alanyai

A Pyrus Dwarf alanyra (Pyrus communis szelekció), amelyet Prof. Jacob állított elő Németországban, jellemző a birs alanyokhoz hasonló növekedési erély és a jó termőképesség. Ennek megfelelően javasolt intenzív ültetvényekben, olyan sor- és tőtávolságra, miként az a legtöbb birs alanynál elterjedt. Mivel vadkörte alanyról van szó, ezért nem jellemzi inkompatibilitás, tehát jól szemezhetők rá a Vilmos körte különböző változatai is.

A OHF Delbard 333 Brokmal alany (Old Home x Farmingdale) hibrid, amelyet természetesen az Egyesült Államokban állítottak elő, jó növekedési erélyû, gyors fejlődésû. Leginkább azonban azt kell kiemelni, hogy a különösen meszes és száraz talajokon is alkalmazható (10 %-os teljes mésztartalom esetén is!). Ellenáll az Erwiniának és bizonyos mértékig az asfissiának. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy megfelelő tápanyagellátás és öntözés híján csökkenhet a gyümölcsök mérete.

Újdonságként mindenképpen szólni kell a Fox 11 alanyról (Pyrus communis szelekció), amelyet Prof. Marangoni Bolognában állított elő. Középerős növekedési erélyt figyeltek meg ennél az alanyfajtánál, amely kiemelkedően jó fejlődő képességû. Eltérő talajtani adottságok között is alkalmazható, akár meszes területeken is. Mivel szintén vadkörte alanyról van szó, ezért kitûnő a nemes fajtákkal mutatott affinitása. Rajta kiemelkedő terméseket érhetünk el, és a gyümölcsök nagyon jó minőséget biztosítanak az eddigi kísérletek alapján.

Szintén újdonságszámba megy a Cydomalus alany (Malus communis x Cydonia oblonga), amelyet Prof. A. Roversi állított elő. A sokat emlegetett kérdésre ad választ, mivel Malus communisból kiindulva, azaz egészében véve vagy csak részben, de vadalmából nemesített alanyt a körténél több esetben próbáltak már létrehozni. Leginkább sikertelen kísérleteket említhetnénk. A fent említett vadalma x birs hibrid olyan szerencsés kombináció, amely kitûnő alanyt biztosít. Jó affinitást mutat a nemes körtefajtákkal és bizonyos mértékig alkalmazható meszes talajokon is, amely közismert probléma a birs alanyok esetében. Valamennyi sarjra számíthatunk az oltványok nevelése során, ugyanakkor nem kell félni a talajuntság problémájától, mert azt elég jól tolerálja, különösen akkor, ha megfelelő tápanyagellátást biztosítottak. Azt is el kell mondani, hogy széleskörû a felhasználhatósága, hiszen egyaránt alkalmas lehet alma, naspolya, birs és galagonya alanynak is. Az eddigi kísérletek szerint megfelelő beltartalmi értékeket mutatnak a rajta kapott gyümölcsök, továbbá megemlíthető, hogy a darabosság bizonyos mértékig nő és a gyümölcshús finomsága is bizonyos esetekben kitûnőbb, mint a legtöbb vadkörte magoncalany esetében.

5. táblázat. A körte alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

Az alma alanyaira ezúttal külön nem tárgyaljuk, hiszen újdonságként már említésre került a fenti Cydomalus alany, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az almafaj esetében a már jól bevált angol 'M', illetve 'MM' sorozat alanyait alkalmazzák, így elsőként kell kiemelni az M9, M26, MM106 és M7 alanyokat. A kísérletek ellenére, amelyek leginkább a Pajam, Mark és más M, illetve MM sorozat változataival végeznek, úgy tûnik, hogy az elkövetkezendő években többnyire ragaszkodni fognak a klasszikus alanyfajtákhoz. Közülük talán az M7-est azért említeném meg, mivel leginkább ellenáll a sok gondot jelentő gyökér asfissiának, valamint megfelelően csökkenti a ráoltott nemes fajták növekedési erélyét. Leginkább úgy terjedt el, mint a száraz, meszes talajok gyenge növekedésû alanyfajtája. Ilyen szempontból hazánkban kitûnően alkalmazható lenne, különösen olyan nemes fajták esetében, melyeknek növekedési erélye szintén gyenge. Ennek ellenére hazánkban mégis ritkán találkozunk ezzel az alanyfajtával.

6. táblázat. Az alma alanyainak néhány jellemző tulajdonsága

 Felhasznált szakirodalom:

G., Battistini (2000): Portinnesti. International Plants Propagation. Marco Proli kiadvány, Cesena                                              

A cikk szerzője: Dr. Iváncsics József egyetemi docens