A történelem azóta bebizonyította, hogy ami történelmi léptékkel mérve pillanat a saját felnőtt életünk fele, jobb esetben harmada és az áhított európai tagságnak nagy ára van nem utolsó sorban azért, mert a harmadik évezred a nyugodt jóléti nyugati államoknak is nem várt kihívásokat hozott.
A várt bőségszaru így illúziónak bizonyult, de új időszámításunk első nyara a növénytermesztésben mégis a bőség éve volt. Eleget esett az eső, az elmúlt évek legjobb gabonatermését takarítottuk be, viszonylag sikeres volt a többi kultúra termesztése is és összességében talán végül több támogatás jut, mint az elmúlt években. Mégsem örülünk igazán, hiszen a fényeknek árnyoldala is van, a bő csapadék néha túl bő, sőt viharos is volt több kárt okozva, mint hasznot, eloszlásával, pedig egyáltalán nem lehetünk elégedettek. A nagy termést alacsonyabb áron lehet értékesíteni és az intervenció mûködését is tanulnunk, kell még. A támogatási rendszer végre kiszámítható de sok ismeretlen feltétellel kell megbirkózni mire valóban hozzá jutunk. Szóval a bőségszaruban a gondoknak és kérdéseknek is jutott hely.
.A kérdések között fontos szerep jut a fajta és vetőmagválasztékkal, illetve használattal kapcsolatos kérdéseknek. Változik-e a fajtakínálat valóban megjelenik-e sok külföldi fajta a palettán, mint a hírlik, és ha igen hogyan kaphatunk tájékoztatást róluk?
A válaszhoz szükségesek bizonyos ismeretek. Mint tudjuk az unió egyik legfontosabb szabadságjoga az áruk szabad mozgásának elve, ami értelemszerûen a fajtákra és vetőmagtételekre is vonatkozik. Korlátlanul mozoghatnak, tehát országhatárokon keresztül a szállítmányok és megjelenhetnek például a magyar gazdaboltok polcain is osztrák, holland, dán, olasz stb. vetőmagok? Elvileg igen, de csak bizonyos minőségi feltételek betartása mellett, mert az unió alapelve az is, hogy minden fogyasztójának –adott esetben gazdálkodójának és termelőjének- joga van azonos minőségû termékhez, szolgáltatáshoz. Ennek érdekében figyelembe véve és kiemelt fontosságúnak tartva a növénytermesztés megfelelő színvonalát már az uniós jogalkotás kezdetén életre hívták azokat az irányelveket (direktívákat) melyek a biológiai alapok értsd fajta és szaporítóanyag forgalmazás feltételeit, szabályozták. Az elsők melyek a legfontosabb szántóföldi növények vetőmag-forgalmazásának feltételeit szabályozták már l966 –ban hatályba léptek de természetesen a fejlődés igényeinek megfelelően folyamatosan átdolgozták és korszerûsítették őket és a felülbirálat folyamatos. Mielőtt elemeznénk mit is, tartalmaznak ezek a jogszabályok érdemes felsorolni őket, hiszen magyar nyelven már hozzáférhetőek az interneten.
A vetőmag szakterületet fő elveiben szabályozó legfontosabb európai uniós direktívák :
- 2002/53/EC Szántóföldi növényfajok közös fajtakatalógusáról /2002.jun.13./
- 2002/54/EC Répa vetőmagvak forgalmazásának feltételeiről /2002.jun.13./
- 2002/55/EC Zöldségfélék vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről/2002.jun.13.
- 2002/56/EC Vetőburgonya forgalmazásának feltételeiről /2002.jun.13./
- 2002/57/EC Olaj és rostnövények vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről /2002.jun.13./módosít2002/68 EC július 19.
- 66/401/EC Takarmánynövények vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről
- 66/402/EC Gabonafélék vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről
- 2000/29/EC Növényegészségügyi kérdések/növényútlevél/2002.máj.8./
A hazai jogszabályokba való átültetésük is megtörtént és elsősorban azok számára akik nem csak vetőmag vásárlók, hanem vetőmagtermelők esetleg forgalmazók ezek ismerete elengedhetetlen.
- 2003. évi LII. Törvény a növényfajták elismeréséről valamint a szaporítóanyagok forgalomba hozatalról
- 40/2004.(IV.7.) FVM.r. A növényfajták állami elismeréséről
- 48/2004.(IV.21.)FVM.r. A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról
- 86/2004(V.11.) FVM.r. és 872004(V.15.)FVM.r. a földalapú és nemzeti kiegészítő támogatások
- Kapcsolódások: Szabadalmi törvény (növényfajtaoltalom)
Növényegészségügyi előírások
Genetikailag módosított szervezetek
Ökológiai gazdálkodás- biovetőmag adatbázis
Fogyasztóvédelmi előírások
A jogszabályok a forgalmazás feltételeit szabályozzák ezért igen fontos az egységes értelmezés mely a törvény szerint a következő: szaporítóanyag (vetőmag) készletezés, bemutatás, eladásra való felkínálás eladás vagy szállítás más részére bármilyen formában. A forgalmazás hatálya így elég széleskörû. A legfontosabb termesztett szántóföldi növények mint kalászosok, kukorica, napraforgó az olajos és ipari valamint takarmánynövények fajtáinak és vetőmagjának forgalmazása csak akkor lehetséges ha a fajta valamelyik tagállamban vizsgálat után elismerést kapott a vetőmag szaporítása ellenőrzött volt és maga a tétel minőségileg (tisztaság, fajtaazonosság, idegenmagtartalom, csírázóképesség stb.) megfelelő. Fentiek alapján egyetlen tagországban elismert fajta sem zárható ki elvileg a hazai értékesítésből. De kinek lehet az érdeke olyan fajtákat árulni melyeknek viselkedését, termesztési lehetőségeit, terméshozamát és egyéb értékeit itthon kísérletileg nem próbálták ki ? Reményeink szerint senkinek, de még ha akadnának is egy szezonos kereskedők ki lenne a vásárló? A hazai választék alapja továbbra is a Nemzeti Fajtajegyzék, a Leíró Fajta listák és jól szervezett fajtabemutatók lesznek. Az elvi egyenlőség ellenére valamennyi tagországban az a gyakorlat, hogy csak a hazai körülmények között kipróbált fajtákat keresik. Így tehát a félelem a külföldi ,hazai körülmények közé nem való fajták dömpingjétől alaptalan. A hazai igényeket általában kielégíti az a kb. évi 250 ezer tonna hazai előállítású vetőmag amit itthon fémzárolunk. Bizonyos fajokból (pl. cukorrépa) azonban hiány vagy választékbővítés céljából érkezhetnek olyan vetőmagok melyek itthon mint fajta elismertek de termesztésük feldolgozásuk más tagországban történt. Ezek már nem minősülnek importnak, a megszokott hazai címkéket nem találjuk rajtuk mert nem kell itthon un. átzárásban részesíteni őket. Nem találjuk a korábban megszokott címkéket a hazai termesztésû vetőmagtételeken sem mert a címkék az előírások szerint megváltoztak és új EU címkét kapnak fémzároláskor. Az EU címkék színe szaporulati fokonként eltérő az elit színe fehér, az első fokú vetőmag címkéje kék (ez vonatkozik a kukorica és napraforgó hibridekre is), másod fokú vetőmag címkéje piros, keveréké zöld, az EU engedményes vetőmagcímke színe barna. A címkén minden esetben szerepelnie kell az EU követelményeknek vagy normáknak megfelel szövegnek. Az itthon az OMMI által felrakott címkék négy nyelvûek de a domináns nyelv a magyar szembetûnően nagyobb betûvel szedve. Hasonlóak kell legyenek valamennyi más tagország címkéi is, ha az eladásra kínált göngyölegen EU címke van és a feltüntetett fajtát ismerjük, valamint a címkén szereplő dátum sem régi bátran meg lehet venni a vetőmagot .
2004 átmeneti év ezért hazai célú forgalmazásra még felhasználtuk a régi általános fehér címkét bizonyos korlátozással, figyelni kell a címkén az új mintavételi dátumot. Találkozni fognak a piacon nemzeti színû csíkos magyar-angol nyelvû címkés tételekkel is. Ezek a vetőmagtételek olyan fajtákat tartalmaznak, melyeket csak Magyarországon lehet forgalmazni, vagy azért mert még vizsgálat alatt vannak, vagy azért mert csatlakozásunkkor visszavontuk őket de bizonyos határidővel Magyarországon kifutási engedélyük van.
Megváltozik a címkén jelzett dátum értelmezése is. Korábban a vetőmagtételek un. érvényességi határidővel kerültek forgalomba mely általában 1 év volt. Ezalatt az idő alatt nem értékesített tételeket megújító fémzárolásban kellett részesíteni. A jövőben a címkén lévő mintavétel időpontja cím alatt feltüntetett dátumból lehet megállapítani a minősítés idejét. A vetőmagtételt a forgalmazásért felelős társaság vagy személy addig tarthatja forgalomban amíg a tétel minőségi követelményei megfelelnek a rendeletben előírtaknak. Kérdés: honnan fogja ezt a forgalmazó tudni és hogyan tudja a vásárló nyomon követni? Válasz: valószínûsítheti, hogy 1 vetési ideig legalább de hûtött vagy kondicionált tárolás esetén kártevő és korokozó mentes környezetben esetleg tovább is megmaradhat a csírázóképesség és egyéb tulajdonságok. A minőségről ismételt csírázóképességi vizsgálattal lehet meggyőződni, melynek elvégzését az eredeti címkén egy kis fehér felülragasztott címke igazolja. 1 évesnél öregebb árukínálatnál érdemes keresni ezt a kis címkét. A magyar EU és nemzeti színû csíkos címkéken más módón is követni lehet a vetőmag korát, mégpedig a fémzárolási számból mely a vetőmagtétel egyedi azonosítására szolgáló un. beszélő szám az alábbiak szerint:
pl H-4-22/333
H = Magyarország
4 = termés évének utolsó számjegye (adott esetben 2004.)
2 = a fémzároló törzsszáma, vagy a fémzároló üzem jelzése
3 = a tétel sorszáma (az előszám és törzsszámmal együtt folyamatos sorszám).
A vetőburgonya címkéje egyben növény-egészségügyi megfelelőséget is bizonyító Növényútlevél.
A minősítésre kötelezett fajok (erről korábban már szóltunk) vetőmagtételeit nem EU tagországból csak akkor lehet az unió területére így hazánkba is beszállítani ha azok mindenben megfelelnek az uniós követelményeknek és az adott ország vetőmag-minősítése egyenlősítést élvez az EU-ban. Szomszédos nem tagország Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvát országból igen Ukrajnából nem lehet vetőmagot Magyarországra behozni. Vetőburgonyát a felsorolt országok közül egyikből sem lehet behozni.
További két időszerû kérdés közül az egyik az ökológiai termesztés jelentőségének növekedésével a biovetőmag használata hiszen ez egyike az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó feltételeknek .Ez év január 1.-től elvileg csak biovetőmagot használható fel az ökológiai termesztésben. Augusztusban jelent meg az Európai Unió Bizottságának 1452/2003 EK rendelete, ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nem oldották fel a biovetőmag használati kötelezettséget de, az egyes tagországok csak akkor adhatnak felmentést ez alól ha egyidejûleg mûködtetnek, egy biovetőmag adatbankot melyen folyamatosan figyelemmel lehet kísérni van e az adott körzetben értékesítésre szánt tanúsított biovetőmag, az adatokat fajta, mennyiség, szaporulati fok bontásban kell közölni, és felmentés csak akkor adható ki nem volt a vetési célnak megfelelő anyag. A adatbankot az FVM koordinálásával OMMI hozta létre és már két hónapja mûködteti megtalálható az Országos Mezőgazdasági Intézet Vetőmagfelügyeleti Főosztályának internetes oldalán.
Másik kérdés a genetikailag módosított fajták esetleges forgalmazása Magyarországon illetve a konvencialis fajták vetőmagtételeinek GM szennyeződéstől való mentességének biztosítása. A múlt év végén géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabályoknak újabb módosítása látott napvilágot, az alap tudnivalók azonban nem változtak ,a rendelkezésekben mind a fajtaminősítésre, mind a fajta és vetőmag előállításra és forgalmazásra vonatkozó kötelezettségek megtalálhatóak. Magyarországon elismert GM fajta nincs, a vetőmag vizsgálat ill. a vetőmag minősítés szempontjából pillanatnyilag az a feladat, hogy a beérkező konvencionális vetőmagtételeknek az esetleges GMO-s szennyezettségét kiszûrjük.
Végül de nem utolsó sorban igen sokakat foglalkoztat mennyire szigorú az EU-ban a minősített és fémzárolt vetőmag használat kötelezettsége. Fentiek szerint a forgalmazás szigorúan szabályozott és a nevezett fajoknál csak fémzárolt körben értelmezhető. Sok a tévhit a saját felhasználást illetően kevesen tudják hogy ez a jog csak a szabadalmazott fajták körében adott felmentés bizonyos határok között. A nem szabadalmazott fajták használatánál okosabb nem jogi hanem szakmai választ keresni. A nyomonkövethetőség egyre szigorúbb feltételei, a támogatás igénybevételéhez szükséges Jó Gazdasági Gyakorlat javaslatai és a fajtához kötött felvásárlási szerződések egyértelmûen abba az irányba hatnak, hogy ismert fajta, ellenőrzött jó minőségû vetőmagjára alapozzuk gazdálkodásunkat.
Ennek érdekében jobb eligazodáshoz próbáltam a fentiekben összefoglaltakkal segítséget nyújtani.
A cikk szerzője: Ertseyné dr. Peregi Katalin
