Az európai uniós tagságunk miatt az unióval kapcsolatos változások nyomkövetése a hazai szereplők számára is lényeges. Ebből fakadóan az alábbi összegzés – időrendi sorrendben – a legfontosabb események rendszerezésében segít. 

Többéves költségvetés elfogadása

Kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió (EU) többéves költségvetésének az elfogadása. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács december 10-én fogadta el az EU 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretét. A 7 éves időszakra vonatkozó rendelet 2018-as árakon 1 074,3 milliárd eurót irányoz elő a 27 tagország számára. Ezenfelül az úgynevezett helyreállítási eszköz (Next Generation EU) 750 milliárd eurós forrásával együtt lehetővé válik az EU számára, hogy az elkövetkező 7 évben eddig még nem látott mértékű, 1 824,3 milliárd eurós támogatást nyújtson a COVID–19-járvány kezelésére és az EU különböző szakpolitikáinak hosszú távú működésének biztosítására. A helyreállítási eszköz keretének forrásai az időszak első két évére vonatoznak és célzottan a válságkezelést szolgálják. Ennek révén a tagállamok egyrészt támogatások útján juthatnak forráshoz, amik uniós szinten 390 milliárd eurót tesznek ki. Ezenfelül lehetőség van – a pénzügyi piacokról kedvezményes feltételekkel bevont – kölcsönök felvételére is, amelyek összege a 27 tagállam esetében 360 milliárd eurót tehet ki. A források egyes célterületek szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza:

Ebből a hazai mezőgazdasági termelők számára a közvetlen támogatások esetében 7,7, a vidékfejlesztés esetében 2,6 milliárd eurót különítettek el, míg a helyreállításai alap terhére további 277 millió eurónyi forrás igénybevétele biztosított. 

Átmeneti időszak

Az uniós költségvetés tavaly decemberi elfogadása és így a keret­összegek ismertté válása után már az egyes uniós szakpolitikákra vonatkozó döntések meghozatalának a folyamata is felgyorsulhat. Így az uniós tagállamokban egységes elvek mentén működő Közös Agrárpolitika (KAP) keretszabályainak a kialakítása is hamarosan befejeződik. Addig is, pontosabban 2022 végéig, átmeneti időszak vette kezdetét, mivel december 23-án megjelent a technikai feltételeket rögzítő 2020/2220 számú uniós rendelet.

Ennek révén nyílt lehetőség a 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozási környezet továbbvitelére. Az átmeneti szabályozás által teremtett jogalap biztosítja, hogy a kifizetések fennakadás nélkül jussanak el 2021-ben és 2022-ben a mezőgazdasági termelőkhöz és más kedvezményezettekhez. Így garantálható a kiszámíthatóság és a stabilitás a 2023. január 1-jével kezdődő időszakra vonatkozó új jogi és intézkedési keret alkalmazásának kezdőnapjáig. A kétéves átmeneti időszak közbeiktatása lehetővé teszi az uniós és nemzeti szintű szabályok elfogadását és az intézkedések végrehajtását biztosító intézményi és adminisztratív környezet szükség szerinti átalakítását.

Ennek az időszaknak lényeges sajátossága, hogy az eddig megismert és tavaly is alkalmazott támogatások feltételrendszere nem változik. A 2020-ban igényelt közvetlen támogatások jogcímei idén is meghirdetésre kerülnek, a kérelmezés folyamata pedig nem módosul a megszokotthoz képest. Külön intézkedésre csak a területalapú vidékfejlesztési jogcímekben (AKG, ÖKO, NATURA) érintett termelőknek volt szükségük, akinek a többéves kötelezettségvállalásuk vonatkozásában kellett arról nyilatkozniuk, hogy az átmeneti időszakában folytatni kívánják programjukat. Akik nyilatkoztak, továbbra is hozzájutnak a támogatásaikhoz.

Brexit – az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Többéves huzavona eredményeként az Egyesült Királyságnak végül 2020. január 31-én éjfélkor – rendezett, azaz szerződéses megállapodásban rendezett módon – sikerült lezárnia kapcsolatát az Európai Unióval. Erre azután nyílt lehetőség, hogy a Brexit-tárgyalásokon sikerült megállapodásra jutni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről.

A 2020. február 1-je és december 31-ig tartó átmeneti időszak során az Egyesült Királyság már nem volt jogilag az EU tagja, de tovább alkalmazta az EU joganyagát, így a gyakorlatban része maradt az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító belső piacnak és a vámuniónak. 2021. január 1-től viszont egy átfogó partnerségi egyezmény rendezi az Európai Unió és a szigetország viszonyát, amelynek részét képezi egy szabadkereskedelmi megállapodás is. Az ilyen jellegű megállapodások lényege, hogy a felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét a kétoldalú kereskedelemben. A leginkább érezhető hatása ennek a megállapodásnak az, hogy a felek a kereskedelmi forgalomban 0 százalékos vámtétel alkalmazásával és behozatali kvótáktól mentesen vámkezelik az importból származó árukat. Egy sajátos aspektust viszont fontos kiemelni. Idéntől az Egyesült Királyság az unió vonatkozásában úgynevezett „harmadik” országgá válik és megszűnik az áruk és személyek szabad áramlásának a gyakorlata. Az, hogy ez mit jelent azok számára, akik kapcsolatban vannak brit partnerekkel már ismert lehet. De mások számára néhány példával jobban lehet szemléltetni a változások jellegét.

Például idéntől sor kerül a személyek és a kereskedelmi áruforgalom ellenőrzésére az újonnan kialakult uniós-brit határon. Ezenfelül a kereskedelmi forgalomban szállított árukról a határon minden esetben bejelentést kell tenni. Kezdeményezni kell azok vámkezelését – még akkor is, ha 0%-os lesz a vám mértéke, továbbá a szállítmányok fizikai ellenőrzésére is fel kell készülni. Az uniós szereplők számára újdonságot fog jelenteni, hogy az unióból kereskedelmi forgalomban kivitelre kerülő árukról kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani és kérni kell a vámhatáron az áruk kiléptetését. Ehhez kapcsolódik, hogy az export- és importforgalom során egyaránt kötelezővé vált az áruk elektronikus rendszerbe történő bejelentése. Lényeges sajátosság az is, hogy noha a szabadkereskedelmi megállapodás alapján 0 százalékos vám alkalmazására kerülhet sor egyes áruk esetében, többletköltségként kell tekinteni arra, hogy az importot továbbra is terheli az import áfa megfizetésének kötelezettsége, amit a szabadforgalomba hozatal során kell megfizetni. Sajátos újítás az is, hogy a 0 százalék vámtétel alkalmazásának feltételeként szükség lesz az import áru vámjogi származását megfelelő módon igazolni. Az áruk vámjogi származásának meghatározása kiemelkedő szerepet kaphat már a gyártás, előállítás során is.

Megemelt nemzeti társfinanszírozás

Végezetül fontos kiemelni – bár erről a termelők széles köre már értesült –, hogy a Kormány döntésének eredményeként a következő 7 éves uniós költségvetési időszakban kimagasló mértékben fog bővülni a vidékfejlesztési intézkedésekre szánt fejlesztési keret. A történelmi léptékű forrás biztosítása során 4 265 milliárd forint fordítható a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és a hazai élelmiszeripar következő hét éves fejlesztésére. Erre azért lesz lehetőség, mert 2021-től az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, azaz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a Kormány az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz.

Ez lényegében azt jelenti, hogy kifutófélben lévő, a 2014–2020 között meghirdetett és az átmeneti időszak következtében 2022-ig aktív Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozására kerül sor.

Amennyiben a vidékfejlesztési intézkedésekre felhasználható 4 265 milliárd forinthoz hozzátesszük az uniós forrású közvetlen támogatások további 3 272 milliárd forintnyi összegét, együttesen a Közös Agrárpolitika keretében a 2027-ig tartó időszakban összesen – kiemelkedően jelentős, mintegy – 7,5 ezer milliárd forint felhasználására nyílik mód. Így a magyar mezőgazdaság és vidék közösségek előremutató és érdemi fejlesztésére kerülhet sor.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós