Számos ágazatban megtakarítás jelentkezett, 100 millió eurót meghaladó a cukor-, a bor-, a marhahús ágazatokban. A számítottnál alacsonyabb volt az export és az utána fizetett exporttámogatás. Más ágazatokban viszont túllépték a keretet, például a tej-, a juh- és kecskeágazatban. A bizottsági jelentés ezt a 2004-ben esedékes előrehozott kifizetésekkel indokolja.
Az agrárkiadások kétharmadát a növénytermesztési és állattenyésztési főágazatra fordították. További bő egytizedét vidékfejlesztésre. Fennmaradó hányadát élelmiszer-segélyezésre, állat- és növény-egészségügyi és egyéb intézkedésekre. A kiadások legjelentősebb tétele a múlt évben is a szánóföldi termelés támogatása volt, mely a gabonaféléket, az olajos magvakat, a fehérjenövényeket foglalja magában. Erre a célra áldozták az összes kiadás 38 százalékát. (A szántóföldön termelt takarmányok, cukorrépa, textilnövények támogatása külön sorban jelenik meg). A költségvetési főösszeg egynegyedét kötötte le a szarvasmarha ágazat, melynek támogatása megközelítette a 11 milliárd eurót.
A 2003. évi agrárköltségvetés
(millió euró)
| 2003. évi | Különbözet | |||
| előirányzat | teljesítés | % | millió euró | |
|
Szántóföldi növények |
16790,0 | 16809,4 | +0,1 | +19,4 |
|
Cukor |
1482,0 | 1277,4 | -13,8 | -204,6 |
|
Olívaolaj |
2341,0 | 2346,3 | +0,2 | +5,3 |
|
Szárított takarmányok |
389,0 | 388,6 | -0,1 | -0,4 |
|
Textilnövények |
908,0 | 889,6 | -2,0 | -18,4 |
|
Zöldség és gyümölcs |
1609,0 | 1532,2 | -4,8 | -76,8 |
|
Bor |
1381,0 | 1213,0 | -12,2 | -168,0 |
|
Dohány |
973,0 | 964,0 | -0,9 | -9,0 |
|
Egyéb növények |
303,0 | 331,6 | +9,4 | +28,6 |
|
Növénytermesztés |
267176,0 | 25752,1 | -1,6 | -423,9 |
|
Tej és tejtermék |
2672,0 | 2796,2 | +4,6 | +124,2 |
|
Marhahús |
8404,0 | 7986,8 | +5,0 | -417,2 |
|
Birka- és kecskehús |
1805,0 | 2082,1 | +15,4 | +277,1 |
|
Sertés-, baromfihús és tojás |
203,5 | 171,4 | -155,8 | -32,1 |
|
Halászat |
14,5 | 12,7 | -12,4 | -1,8 |
|
Állattenyésztés |
13099,0 | 13049,2 | -0,4 | -49,8 |
|
Kísérő intézkedések |
415,0 | 430,7 | +3,8 | +15,7 |
|
Élelmiszersegély |
306,0 | 252,9 | -17,4 | -53,1 |
|
Készletezés |
249,0 | 234,0 | -6,0 | -15,0 |
|
Állat- és növény-egészségügy |
187,0 | 281,0 | +150,3 | +94,0 |
|
Ellenőrzés, megelőzés |
48,0 | 29,5 | -38,5 | -18,5 |
|
Reklám |
66,5 | 38,5 | -42,1 | -28,0 |
|
Egyéb intézkedések |
18,0 | -2,6 | - | -20,6 |
|
Egyéb kiadások |
1289,5 | 1264,0 | -2,0 | -25,5 |
|
Összesen |
40564,5 | 40065,3 | -1,2 | -499,2 |
|
Korrekció |
-500,0 | -410,0 | -18,0 | -90,0 |
|
Átmeneti hitelezés |
18,0 | 0,0 | 0,0 | -18,0 |
|
Agrárkiadások összesen |
40082,5 | 39655,3 | -1,1 | -427,2 |
|
Vidékfejlesztés |
4698,0 | 4656,7 | -0,9 | -41,3 |
|
Korrekció |
0,0 | -26,4 | 0,0 | -26,4 |
|
Vidékfejlesztés összesen |
4698,0 | 4630,3 | -1,4 | -67,7 |
|
EAGGF összesen |
44780,5 | 44285,6 | -1,1 | -494,4 |
Két változatban, a jelenlegi tizenötökre és az új tagországokat is figyelembe véve készült el az Európai Unió 2004. évi költségvetése, amelyet az Európai Parlament második olvasatban is jóváhagyott. Az egyik változat, a jelenlegi tizenötökre vonatkozó 99,5 milliárd euró kiadással számol, a kibővült unióra pedig ennél majdnem 12 milliárd euróval többel, 111,3 milliárd euróval. Az előző évivel összehasonlítható, csak a régi tagországokat magában foglaló költségvetési főösszeg valamivel (0,28 százalékkal) alacsonyabb a 2003. évinél.
A huszonöt ország összesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,98 százalékát teszi ki a költségvetési előirányzat.
A költségvetés új rendszere a korábbiaknál részletesebben rögzíti a közös politikák ráfordításait. Összesen 32 kiadási tételt tartalmaz, amelyből 9 felülmúlja az 1 milliárd eurót. (A táblázatban az 1 milliárd eurót meghaladó tételek szerepelnek.)
Az agrárágazatra és a vidékfejlesztésre - a tizenötökre vonatkozó költségvetés - 48,1 milliárd eurót irányoz elő, az összes kiadás 48,3 százalékát. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy néhány tételt, például a halászat támogatását, a fogyasztóvédelmi kiadásokat a korábbiaktól eltérően már nem ezen a soron számolják el. A huszonötötökre vonatkozó agrártámogatások ennél 2,4 milliárd euróval többre, 50,5 milliárd euróra rúgnak. A csekély különbséget azzal magyarázzák, hogy az új tagoknak fizetendő közvetlen támogatások csupán a következő évi költségvetésben jelennek meg.
Lényeges viszont a különbség a regionális támogatások esetében. A tizenötökre 21,5 milliárd eurót, a huszonötökre már ennél egynegyedével magasabb összeget, 26,8 milliárd eurót tartalmaz az előirányzat.
A 2004. évi költségvetés
| EU-15 | EU-25 | |||
| millió euró | 2004/03, % | millió euró | 2004/03, % | |
|
Összesen |
99529 | -0,28 | 111300 | 11,51 |
|
- foglalkoztatás, szociális ellátás |
9928 | 1,00 | 10844 | 10,30 |
|
- mezőgazdaság, vidékfejlesztés |
48053 | -0,70 | 50462 | 4,20 |
|
- energia és szállítás |
1094 | 6,20 | 1357 | 31,70 |
|
- kutatás |
2873 | 5,90 | 3215 | 18,50 |
|
- informatika |
1074 | 6,90 | 1190 | 18,50 |
|
- regionális politika |
21479 | -2,30 | 26785 | 21,80 |
|
- külügyek |
3062 | 10,50 | 3662 | 10,50 |
|
- ACP országok |
1200 | 4,10 | 1200 | 4,10 |
|
- bővítés |
1098 | -44,30 | 1324 | -32,90 |
Brüsszelben nem alaptalanul fogalmaznak úgy, hogy az unió történetének eddigi legnagyobb bővítése semmiféle pénzügyi sokkot nem okoz. A kiadási főösszeg több milliárd forinttal elmarad a középtávú stratégiában rögzített plafontól.
Ám a bővítéssel függ össze az uniós intézmények létszámbővítése. Az Európai Bizottság esetében 780 fő, a tanácsnál 286, az Európai Parlamentnél 355, az Európai Számvevőszéknél ez 133 főt jelent.
A 2007-ben kezdődő költségvetési időszak pénzügyi keretszámait a bizottságnak január végére kell előterjesztenie. Az unió hat nettó befizető tagállama (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország Hollandia és Ausztria) már korábban, múlt év decemberében, közös levélben arra kérte a bizottság elnökét, Romano Prodit, hogy a közös kiadások a következő időszakban se lépjék túl az összesített nemzeti jövedelem 1 százalékát. Az elnök szerint azonban a hatok által követelt plafon irreálisan alacsony az EU előtt álló feladatok megoldásához.
Kiszivárgott hírek szerint az új pénzügyi kurzusban a vidékfejlesztési eszközöket egyetlen alapba vonják össze. Az elmúlt években a vidékfejlesztés jelentősége és az erre szánt összegek növekedtek. Ám a finanszírozási források egyre bonyolultabbakká váltak. A 2000-2006 közötti költségvetési időszakban 230 vidékfejlesztési program mûködik, ebből 88-at az agrárköltségvetés garanciális alapja finanszíroz. További 142 programot az EAGGF orientációs alapjának forrásai fedeznek.
A 2004 májusában csatlakozó tíz ország újabb 19 saját programot hoz magával, amelyeket ugyancsak a garanciális, illetve orientációs alapból finanszíroznak.
Az önálló vidékfejlesztési költségvetés tartalmazná a mezőgazdaságot, a halászatot, a környezetvédelmet és a jelenlegi strukturális kiadások néhány tételét. Az uniós költségvetésnek ezen kívül másik három fő fejezete lesz: a 1/ fenntartható fejlődés, mely magában foglalja a versenypolitikát és a foglalkoztatást, 2/ állampolgári jogok és kötelezettségek, 3/ külső kapcsolatok.
A rendelkezésre álló költségvetési főösszeg egyelőre nem ismert. Amennyiben 1 százalék alatti lesz a befizetési kötelezettség, az agrárköltségvetés forrásai is megcsappanhatnak. Bár 2002. novemberében már megegyeztek az agrárkiadások plafonjában (a 2007-2013-as költségvetési időszakra vonatkozóan), nincs kizárva, hogy ezt a plafont is mérsékelni kell. A vidékfejlesztési forrásokat ugyan nem limitálták, ám az 1 százalékos befizetési korlát ezeket a kiadásokat is megnyirbálná.
Michaele Schreyer költségvetési főbiztos 1,15 százalékos befizetési kötelezettséget javasol, javaslatát néhány tagország támogatja.
Bővebb információkat a szerzőknél, illetve az Agrár Európa Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevelében talál.
1Tóth Péter-2Dr. Báder Ernő
1Agrár Európa Kft. Budapest
2Nyugat-Magyarországi Egyetem MÉK Mosonmagyaróvár
