A kukorica cinkigényes növény. Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb Zn hiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök megrövidülnek, és az állomány „lemarad” az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól (1. ábra).
A hiány következtében az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres - halványsárgás klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad (2. ábra). Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik. Tartós hiány esetén a levél szürke, bronzszínû lesz, majd nekrotizál (3. ábra).
Az egészen fiatal levelek is jellegzetes hiánytüneteket mutatnak. A fiatal kukoricalevelek a Zn hiány következtében világossárgák, közel fehér színûek lesznek (4. ábra). Ezt a jelenséget „rügyfehéredésnek” nevezzük.
A vegetatív szervek károsodása mellett, amennyiben nem sikerült a hiányt pótolni, a generatív szervek fejlődési rendellenességeit is megfigyelhetjük. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad. A virág- és termésképzési zavarok következtében erős hiány esetén akár 80 %-kal is csökkenhet a hektáronkénti termés mennyisége.
A cinkhiány a kezdeti tünetek megjelenésekor még orvosolható, azonban gyakorlati szempontból legnagyobb jelentősége a talajvizsgálatokon alapuló megelőzésnek van. A talajvizsgálati eredményekre épülő tápanyagellátással a rendelkezésre álló adatok és az ismert fontosabb összefüggések alapján nagy biztonsággal tervezhető termesztett növényeink Zn ellátása.
A talajok összes Zn tartalma mintegy 10-300 mg kg-1 érték között változik. A növények számára hozzáférhető, felvehető Zn formák mennyisége azonban ennél az értéknél jóval alacsonyabb és számos tényező befolyása alatt áll.
A talaj felvehető Zn tartalmát befolyásoló talajtulajdonságok a következők:
- A talaj kémhatása (mésztartalma), amely alapvető hatással van a talaj Zn szolgáltató képességének alakulására. Alacsonyabb pH (pHH2O7,2) azonban a cink megkötődése várható.
- A P - Zn antagonizmus révén a talajok magas foszfortartalma jelentősen csökkenti a növények által felvehető Zn mennyiségét.
- A Na alkálikus talajokon a szódás lúgosság emelkedésével jól oldódó Na-Zn vegyületek képződnek, ezáltal nő a Zn felvehetősége.
Fenti összefüggések alapján, amennyiben területünk nagy mésztartalmú, vagy a talaj oldható foszfortartalma jelentős, mindenképpen indokolt a Zn trágyázás.
Szükségességének magállapításához a talajok kötöttsége (fizikai félesége), valamint EDTA oldható Zn tartalma alapján az 1. táblázat nyújt további segítséget.
határértékei (Buzás és mtsai, 1979)
| Arany-féle kötöttség | EDTA-oldható Zn mg kg-1 | |
| gyenge | jó | |
| 50 (agyag) | 3,5 | |
A kukorica cinkhiányának pótlására talaj-, valamint levéltrágyák egyaránt alkalmazhatók. Erőteljes Zn hiány esetén együttes alkalmazásuk a leginkább célravezető. A nagyüzemi kísérletek eredményei alapján javasolt hatóanyag-mennyiségeket a talajok kémhatása, valamint foszforellátottsága alapján a 2. táblázat mutatja be.
valamint foszforellátottsága alapján (Buzás és mtsai, 1979)
| A talaj foszforellátottsága | pH KCl | |
| 6,5 | ||
| Közepes | Levélpermet 10 t ha-1 össztermésre (fő és melléktermék együtt) 0,5 kg Zn ha-1 |
|
| Jó | Talajba 3 kg Zn (ZnSO4) | 5 kg Zn (ZnSO4) ha-1 3 kg Zn-kelát ha-1 |
| Igen jó | Talajba 5 kg Zn (ZnSO4) ha-1 | 10 kg Zn (ZnSO4) ha-1 5 kg Zn-kelát ha-1 |
Levéltrágyaként a 0,5-1,5 %-os cinkszulfát (ZnSO4) oldat javasolható. A kijuttatás a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növényvédelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6-8 leveles állapotban, majd 2-3 hét elteltével 1-2 alkalommal célszerû permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes Zn-hiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a hiány megszûntetésére!
Talajtrágyázáskor a Zn trágyákat (cinkszulfát, cink-ammóniumfoszfát, cinkoxid, valamint egyéb, a kereskedelemben kapható, mikroelem-tartalmú mûtrágyák, komplexek) a talajon keresztül alkalmazzuk. A talajon keresztül adagolt cinktrágyákat az őszi alaptrágyázással egy időben, illetve bizonyos esetekben vetéskor, startertrágyaként célszerû a talajba juttatni. Utóhatásuk általában 2-3 évre tehető. A cinkhiány orvoslására ajánlott cinktrágya hatóanyag-mennyiségek általában 3-10 kg ha-1 nagyságúak. A terület nagy mésztartalma, valamint jó-igen jó foszforellátottsága esetén saját kutatásaink alapján esetenként a 30-50 kg ha-1 hatóanyag-mennyiség kijuttatása is célravezető lehet.
Általános irányelvként tartsuk szem előtt, hogy bázikus kémhatású talajokon a pH értékek és a növény által felvehető mikroelemek mennyisége közötti kapcsolat alapján a savasan ható mûtrágya formákat célszerû előnyben részesíteni. A kémhatás ily módon történő időleges csökkentése ugyanis bizonyos esetekben (gyenge hiány esetén) már önmagában elegendő lehet termesztett növényeink mikroelem-hiányának mérsékléséhez.
Dr. Kalocsai Renátó - Dr. Schmidt Rezső - Dr. Szakál Pál
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Mosonmagyaróvár
Felhasznált irodalom
Blaskó, L. - Zsigrai, Gy. (2003): A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései réti csernozjom talajon. In: Blaskó, L. Zsigrai, Gy. (szerk.) Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Karcag - Keszthely. Regiocon Kiadó, Kompolt
Buzás, I. (szerk.) (1983): A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Krüger, W. (1985): Mais Krankheiten + Schädlinge. Saaten Union, Hannover
Menyhért, Z. (szerk.) (1985): A kukoricatermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Patócs, I. (szerk.) (1989): A növények táplálkozási zavarai és betegségei. Agroinform, Budapest
