A szálastakarmányok minőségét a technológiai előírások pontos betartása és a gépesítés színvonala is befolyásolja.
A betakarítás időpontjának a helyes megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzőit döntően meghatározza. (1. ábra)
A szálastakarmányok betakarítása során a kaszálás, rendrevágás, valamint a rendkezelés munkamûveleteinek a pontos elvégzése szintén kihat a készített takarmány beltartalmi jellemzőire.
A zöldetetésnek nagy jelentősége van a friss takarmány bevitele szempontjából. A lábon álló takarmányt rotációs kaszával rendre kell vágni, erre a célra függesztett vagy vontatott gépeket célszerû használni 1,6-2,4-2,8-3,0 m munkaszélességgel. A renden lévő anyagot 4-6 órai fonnyasztás után rendfelszedő pótkocsival szedjük fel. A rotációs kaszák után visszamaradt 1,0-1,4 m szélességû lucerna vagy füves keverékrendek rendfelszedő pótkocsival felszedhetők. Ebből a szempontból az aprító- és kiosztó-berendezéssel felszerelt pótkocsik előnyösen használhatók, mert a kaszálás kivételével a teljes munkafolyamat elvégezhető a felszedéstől a kiosztásig. A hazai tehenészeti telepek többségénél azonban takarmánykeverő-kiosztó kocsikat használnak, a rendről felszedett és szecskázóval felaprított zöldtakarmányt beszállítás után a keverő-kiosztó kocsikba átrakják és bekeverik a napi takarmányba és azzal együtt osztják ki.
A szénakészítés gépesítésének színvonala és a technológiai fegyelem betartása a téli tárolású takarmány minőségét meghatározza. A gyepekből hazai viszonyok között általában jó minőségû széna készíthető, szársértős kaszák használata csak csapadékos időjárás esetén szükséges. A gyepek esetében is fontos a kaszálás időpontjának megválasztása és a kaszálás minél gyorsabb elvégzése. A hazai üzemi viszonyokat tekintve a kisebb területtel rendelkező vállalkozások az 1,6-2,4 m munkaszélességû függesztett, a közepes méretû vállalkozások a 2,8-3,0-5,0 m munkaszélességû vontatott, míg a nagy, több száz hektár termőterülettel rendelkező vállalkozások a gépkombinációban üzemeltethető vagy magajáró nagy munkaszélességû kaszákat használhatják előnyösen. A gyepszéna készítésben hazai viszonyok között nagy hozamú gyepek, vagy kedvezőtlen időjárás esetén szükséges a rendterítés, ill. rendösszerakás, rendszellőztetés elvégzése. (3. ábra)
A lucerna, ill. pillangósokkal történő szénakészítés ennél bonyolultabb feladat, a szénakészítés során bizonyos veszteségekkel, főként pergési veszteséggel mindenképp számolni kell, ez a veszteség azonban a technológiai előírások, az optimális nedvességtartalom betartása, a betakarító gépek munkasebességének és a mûködő részek fordulatszámának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthető.
A lucernaszéna készítés során is nagyon fontos a kaszálás időpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzői szempontjából. A kaszálásra kisebb területek esetén a függesztett, közepes termőterületeknél a vontatott, míg nagy területek esetén a magajáró kaszák használhatók. A lucerna esetében azonban az alternáló vágószerkezetû gépek is jól használhatók, bár az utóbbi időben a jó munkaminőséggel és nagyobb területteljesítménnyel üzemeltethető tárcsás vágószerkezetû rotációs kaszák jelentős mértékben kiszorították ezeket. A lucerna rendrevágására azonban akár alternáló, akár rotációs vágószerkezetû kaszát alkalmazunk a szársértő használatától nem tekinthetünk el. A szársértésnek ez esetben kettős feladata van, egyrészt a megsértett növényi felületen gyorsítja a vízleadást, vagyis növeli a száradás intenzitását, másrészt a pillangósok esetében kiegyenlíti a levélrészek gyorsabb, a szárrészek lassabb vízleadása közötti különbséget, vagyis a szársértő alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú anyagot kapunk. A szársértők alkalmazásánál fontos szempont, hogy megfelelő intenzitással dolgozzanak, de ne aprítsák az anyagot, vagyis ne szecskázzanak. Ezért a pillangósok kaszálására alkalmas gépeket hengeres szársértőkkel szerelik fel. Az elmondott igényeknek eddig a bordás gumihengerekből kialakított szársértő berendezések feleltek meg a leginkább. Ezeknél a berendezéseknél a hengerek azonos kerületi sebességgel forognak és a hengerek palástfelületének nyomása tekercsrugók előfeszítésével állítható. (4. ábra)
A szálastakarmányok minőségének beltartalmi értékeinek a megóvása szempontjából az egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés. A rendterítés és a terített rendek lazítása, szellőztetése során a területen vékony rétegben egyenletes vastagságú terített rendet kapunk, melynek következtében a takarmány vízleadása gyorsan és egyenletesen történik. A rendterítés az anyag 70-75 %-os nedvességtartalma mellett történik, ezért erre a célra nagy munkaszélességû, szállítási helyzetben összecsukható, nem vezérelt ujjas 4-6-8 forgórésszel szerelt vontatott gépeket használunk.
A terített rendek összerakásának, ill. a szőnyegrendek kettős rendbe történő rakásának pedig a következő munkamûveletben használatos bálázógépek leterhelése, ill. a bálázás jó minőségben történő elvégzése szempontjából van jelentősége.
Rendrakásra vezérelt ujjas forgórésszel szerelt, nagy munkaszélességû gépeket használunk. A nagy, 8-10 m munkaszélességgel dolgozó gépek 2-4 forgórésszel is készülhetnek, a forgó részeket tartó konzolok pedig a forgórészekkel együtt szállítási helyzetben felcsukhatók. A nagy munkaszélességben történő, jó minőségû, veszteségmentes munkavégzés, valamint a takarmány szennyezésének elkerülése végett a forgó részeket tartó konzolok csapokkal csatlakoznak a vázkerethez és a forgórészeket különleges, tandem, gyakran iker elrendezésû futómûvek támasztják alá. (5. ábra)
A kisebb termőterülettel rendelkező vállalkozások a rendkezelési munkák elvégzésére univerzális gépeket használhatnak, melyek a rendterítés, lazítás, összerakás, forgatás munkamûveleteit egy géppel végzik el. (6. ábra)
A szálastakarmányok beltartalmi minőségének megóvására tehát a rendkezelésre vonatkozó szabályokat pontosan be kell tartani.
A nagy hozamú gyepeknél a kaszálás után közvetlenül 70-75 % nedvességtartalom mellett célszerû elvégezni a rendterítést. Kisebb hozamok esetén, száraz időjárási viszonyok mellett a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni, Gyep-, ill. lucernaszenázs-készítésnél akár szögletes nagybálázót, akár szecskázót alkalmazunk a rendterítéstől eltekinthetünk. A betakarító gépek teljesítményének kihasználása érdekében azonban még nagy hozamú gyepeknél is szükséges a rendösszerakás. A gyepszenázskészítésnél a rendösszerakást 45-50 % nedvességtartalom mellett célszerû elvégezni.
A gyepszénakészítésnél a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál lehet végezni. A lucernaszéna-készítésnél a rendterítés, közvetlenül a rendrevágás után 75-80 % nedvességtartalomig a kedvező hatású. Lucernánál különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levél-pergési veszteség minden manipulálásnál nagyobb lesz. Ezért fontos, hogy a rendösszerakást, rendkettőzést is 40-45 % nedvességtartalom mellett végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza, szellős rendet rakjunk, mert az anyag így képes utánszáradni.
Csapadékos időjárásban nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rendlazítást. Különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség kisebb lesz, mint a penészesedésből származó kár.
A szálastakarmányok bálázásáról a bálázás mûszaki hátteréről a következő számban fogunk írni.
Gödöllő, 2004. április 2.
(Dr. Kelemen Zsolt)
FVMMI GM Kht. - Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
