A tünetek első megjelenése a virágzás idején várható. A csészeleveleken, a kocsányon, barnás beszûrődő foltok jelennek meg. A fertőzött virágrész beszárad és nem hullik le. Ha a kocsányon keresztül a terméskezdemény fertőződik, rajta fehéres - sárgás baktériumnyálka verődik ki. Később megbarnul, feketedik, és a fán marad. A virágok elváltozása nehezen észrevehető, de a látványosabb tünetek ezután alakulnak ki. A még nem fásodott hajtásvégek pásztorbot szerûen meggörbülnek. A fertőzött hajtásokon lévő levelek megbarnulnak, és nem hullanak le. A fás részeken a vesszőkön, gallyakon, ágakon kéregelhalások alakulnak ki és fekélyes sebek keletkeznek.

A kórokozó a fás növényi részeken, rákos sebek baktériumnyálkájában telel át. A növény szöveteiben (endofita) módon és a növény felületén (epifita) módon is jelen lehet. Tavasszal a baktérium a virágokra, hajtásokra kerül. Metszéssel, madarakkal, rovarokkal, vízzel, fertőzött pollennel, légáramlat útján juthat a felületre. A baktérium növénybe jutása a légzőnyílásokon és sebzéseken keresztül történhet meg. A fertőzés valószínûsítésére több előrejelző modellt dolgoztak ki (MARYBLYT és BILLING módszerek). A MARYBLYT nevû előrejelző modell az első kritikus időszakban, a virágzásban számítja ki a fertőzés lehetséges időpontját. Ez szerint négy feltétel szükséges a baktérium bejutásához: 

• legyen kinyílt, ép virág a növényen,
• megfelelő hőmérséklet összeg halmozódjon fel,
• legyen csapadék, vagy felületi vízborítás a virágzaton (legalább 0,25 mm)
• valamint az átlagos napi középhőmérséklet legyen legalább 15,6 Cº.

Ezek alapján a modell jelzi a fertőzés valószínûségét, amikor a védekezés szükségessé válik.

A fertőzés valószínû időpontjának meghatározása után a tünetek kialakulása, az időjárástól függően 5 - 30 nap alatt valósulhat meg.

A hajtásnövekedés időszakában a fertőzést, a virágzáskor bejutott baktériumtömeg, vagy az előző évek során kialakult fekélyes sebek fertőző anyaga indíthatja el.

A tûzelhalás elleni védekezésben a megelőzés a legfontosabb. A szaporítóanyag beszerzése, megbízható, csak a növényegészségügyi hatóság által ellenőrzött helyről történjen. A fajták fogékonysága között nagy különbségek vannak. Fogékonyabb fajták a Jonathan és hibridjei, a Golden Delicious fajtacsoport és hibridjei.

A megelőzésen kívül a tünetek időbeni felismerése is fontos feladat. A fákat sziromhullás idején és hajtásnövekedéskor ellenőrizzük. Ha tüneteket észleltünk, azt jelenteni kell a területileg illetékes növényegészségügyi hatóságnak. A beteg növényi részeket úgy kell eltávolítani, hogy a tünetmentes részből is 40 - 60 cm vágunk le. A levágott részeket meg kell semmisíteni, el kell égetni, vagy el kell ásni. A lemetszések során a vágóeszközt minden metszést követően fertőtlenítő folyadékba kell mártani, amely lehet hypo 10 % - os higított oldata.

A tûzelhalás elleni vegyszeres védekezést rügyfakadástól pirosbimbós állapotig réztartalmú készítményekkel végezhetjük. A virágzás idején a növényegészségügyi hatóság rendelhet el kötelező védekezést, tûzelhalás ellen, baktériumölő hatású készítménnyel. Sziromhullás után az engedélyezett készítmények használhatók. A tûzelhalás kórokozója ma már mindenütt jelen van Magyarországon, ezért a virágzás után is figyelemmel kell kísérni az ültevényben történteket. Ha olyan esemény történik (Pl. jégverés) amely lehetővé teszi a baktérium bejutást, védekezni kell!

Nagy Krisztina, előrejelző

Veszprém Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, Csopak