Az áttelelő szántóföldi kultúrák fejlődését a környezeti tényezők még inkább befolyásolják, mint a tavaszi vetésû növényekét. Tágabb értelemben a növénytermesztést a környezeti adottság összes tényezője együttesen alakítja. Az emberi tevékenység során van, amit befolyásolhatunk, vagy megváltoztathatunk a kedvezőbb termés elérése érdekében, de vannak olyan tényezők, amelyeket nem.
Az áttelelő kultúrák közül az őszi búzán keresztül mutatjuk be a tavaszi állapot minősítés lényeges lépéseit. Két alkalommal végezzük el április elején és május közepén. A tapasztalati módszer a több éves szakmai tevékenységen, megfigyelésen alapul, míg az objektív a determinálódott komponensek számszerû, mérésen alapul.
A tapasztalati módszer szerint a szemle során a jó és a gyenge állapotminősítés a vizsgált táblán a következő eredményeket adja.
| Jellemzők | Jó | Gyenge |
| Április eleje | ||
| Beállottság | sûrû, hiánytalan | egyenlőtlen, foltos |
| 550-600 db növény/m² | növényszám kevesebb 500 db/m² | |
| Növénytávolság | 1,4 – 1,5 cm | 1,7 cm-nél több |
| Növényszám | 65 – 70 db/m | 60 db/m-nél kevesebb |
| Fejlettség | egyenletes, erőteljes | egyenlőtlen, gyenge |
| Növénymagasság | 15 cm felett | 15 cm alatt |
| Bokrosodás | erőteljes, 4-6 hajtás | nem kezdődött meg |
| levélzet sávos | levélzet vékony, ritka állású | |
| Szín | üde zöld | zöldessárga, sárga |
| Jellemzők | Jó | Gyenge |
| Május közepe | ||
| Beállottság | 500- 550 db növény/m² | növényszám kevesebb 450 db/m² |
| Növénytávolság | 1,5 – 1,7 cm | 1,8 cm-nél több |
| Növényszám | 60 – 65 db/m | 55 db/m-nél kevesebb |
| Fejlettség | egyenletes, erőteljes | egyenlőtlen, gyenge |
| Növénymagasság | 30 cm felett | 20 cm alatt |
| Bokrosodás | erőteljes, 3 – 4 szár fejl. | 1 – 2 szár |
| levélzet összeér, | földcsíkok keresztben is láthatóak | |
| földcsík nem látszik | ||
| Kalászolás | a kalász hasban van | nem tapintható ki |
| Szín | haragos zöld | zöldessárga, sárga |
| Betegség, kártétel | nincs, vagy 2% alatti | 10%-nál több |
Az állapotminősítés tulajdonképpen termés előrejelzés, a növény fejlődésének meghatározott szakaszában végzett bírálat és mérési munkán alapul. Ez olyan tapasztalati értékké válik, amely tájékoztat a várható termésről, több éven keresztül végzett állapotminősítésből a termés kialakulásra következtethetünk.
Az objektív, vagy számszerû termésbecslésre már a növény fejlődése alatt is lehetőségünk van mind az őszi búza és az őszi árpa esetében, de ez már egy következő összeállítás témája lehet.
A gyepes területek tavaszi állapotminősítése különösen fontos az újtelepítésû gyepek esetében. A nyárvégi-őszi gyeptelepítéseink sikere - függetlenül attól, hogy milyen célból történt - valójában tavasszal a vegetáció beindulásának időszakában mérhető fel. Az időben és szakszerûen telepített, ősszel megerősödött növényállomány kifagyásától nem kell tartani. A felfagyás veszélye azonban minden talajtípuson fennáll, melynek megszüntetése tavasszal elsődleges feladat. Erre a célra legalkalmasabb eszközünk a réthenger. Használatát ne mulasszuk el, mihelyt a gyepre annak sérelme nélkül, rá lehet menni.
A több éve használt legelők növényi összetételének meghatározása, az egyes komponensek aránya hû képet ad a gyepmûvelés, a gyephasználat és a tápanyaggazdálkodás színvonaláról, szakszerûségéről. A gyomosodás mértékéből, az alacsony takarmányozási értékû fûfajok és a moha megjelenéséből arra következtethetünk, hogy nem okszerû legelőgazdálkodást folytatnak, a legelő a leromlás stádiuma felé halad. E folyamat megállítása és visszafordítása érdekében
alkalmazni kell mindazokat az eszközöket, eljárásokat, amelyek megszüntetik a talaj tömődöttségét, helyreállítják biológiai értékét, vízháztartását és kedvező feltételeket biztosítanak a tápanyagok feltáródásához. Fontos szabálynak kell tekinteni, hogy az okszerû gyepmûvelés nem más, mint a növények tartaléktápanyagainak, - azok felhalmozódásának szabályozása, mely befolyásolja a termőképességet, télállóságot élettartamot.
Papné Kránitz Erzsébet
Pap János
Növénytermesztéstani Tanszék
Makkai Sándor
Gyógynövény Tanszék
