A korai vetésû növények termesztésének sikerességét az őszi munkák nagymértékben befolyásolják. Ha ősszel időben elvégezzük a talaj-előkészítést, akkor tavasszal elkerülhetjük a nedves talaj gyúrását, taposását, tömörödését, ami nemcsak a talaj szerkezetét rombolja, de a kelés egyenletességét, sikerességét is kockáztatja.
A magágy minőségére többé-kevésbé minden növény érzékeny. A jó magágy aprómorzsás szerkezetû, kellően laza, de a vetési mélységben ülepedett. A jó magágy elősegíti a magok csírázását, valamint a kijuttatott kemikáliák hatásának érvényesülését.
A jó magágy-készítés a lehető legkisebb taposással és/vagy porosítással jár. Kerülni kell azonban minden olyan talajmûvelő eszköz használatát, amely a talajt forgatja és szárítja. A vetőágy készítésének legalkalmasabb eszközei az ásóborona, a kombinátor, amely eszközöket külön-külön, de együtt is lehet alkalmazni.
A tavaszi árpa a középkötött talajokat és a hûvösebb, nedvesebb éghajlatot, a tenyészidőben 200 mm körüli csapadékot kedveli. Már talajának megválasztásában is fő szempont, hogy márciusban (vetése: március 1-től-20-ig) teljes biztonsággal vethető legyen.
Alapozó talaj-előkészítése a többi kora tavasszal vetendő növényhez hasonlóan ősszel történik. Ekkor egy mélyebb szántást vagy lazítást közel magágy-minőségûre el is munkálunk. Tavasszal már csak magágyat készítünk kombinátorral vagy ásóboronával. Az ősszel el nem munkált szántást esetleg simítózzuk. Vetés után (a mag nagyságától függetlenül) hengerezzünk.
Az ásóboronák elsősorban a könnyebb mûvelésû talajokon váltak népszerûbbé, ahol késkeresztjeik hatékony aprítást végeznek. A felszínegyengetést elvégezve az újabb gépkonstrukciók lehetővé teszik a felszínlezárást is. Ma már az ásókések után dolgozó léces rögtörő hengerek biztosítják a magágy-készítéshez szükséges tömör magágyalapot, mialatt porhanyós talajfelszínt alakítanak ki.
A gabonák közül a zab talajigénye a legmérsékeltebb. Elsősorban a Dunántúl és Észak-Magyarország a termőhelye. Jó termést ad barna erdőtalajon és középkötött mezőségi talajon, de bárhol versenyképes növény (Ez alól persze kivételt képez az erősen kötött agyagtalaj és a szerkezetnélküli szikes talaj). Megkésett vetése esetén azonban jelentős termésveszteségre kell számítanunk. Bár a zab talaj-előkészítési technológiája megegyezik a tavaszi árpáéval, mégis a magágy minőségére kevésbé érzékeny. Ha a szántást tavasszal kell elvégeznünk (pl. amikor az őszi esőzés lehetetlenné teszi az őszi szántást) de már kalászos vetését terveztük, akkor -a tapasztalatok szerint- erre a zab a legalkalmasabb. Vetésideje február 25 és március 15 közé tehető.
A burgonyáról is, mint kora tavaszi ültetésû növényről beszélhetünk. Optimális ültetési ideje: április 5-től 25-ig, de a korai burgonyát már március 15 és 25 között el kell ültetni. Termesztésére legalkalmasabbak a jó víz- és légátjárhatóságú, jó tápanyag-gazdálkodású lazább talajok, mint a könnyen mûvelhető mezőségi talajok, a humuszos öntés vagy humuszos homoktalajok.
A burgonya 30-35 cm mélységig jól átmunkált, laza talajt igényel. Ezért a talaj-előkészítés elsődleges célja, hogy biztosítsa a burgonya számára a mélyen átlazított, jó szerkezetû, tavasszal gyorsan felmelegedő, a téli csapadékot pedig megőrző talajt. Ajánlott nemcsak az őszi mélyszántás, de esetenként az altalajlazítás is. Az őszi talaj-előkészítést minden esetben zárjuk.
Ha ősszel elvégezzük az alapozó talaj-előkészítést, akkor minimálisra csökken a tavaszi munka, amivel nemcsak időt nyerünk, de megőrizzük a télen befogadott nedvességet is, a talajt a lehető legkisebb mértékben taposva.
A burgonya számára kellő mélységû (kb. 15 cm) ültetőágyra van szükség. Eszköze lehet ásóborona vagy kombinátor, forgóelemes magágykészítő. Az utóbbi elsősorban tavaszi vetésû növények magágy-készítésénél alkalmazható laza- és középkötött talajon, de megfelelő talajállapot esetén ősszel is jó munkát végez. A tavaszi és őszi szántás elmunkálását a magágy-készítéssel egy menetben végzi.
Ha a kora tavaszi vetésû növények vetőágy-előkészítési igényességét rangsorolnánk, akkor a cukorrépa lenne a legelső, vagyis a magágyra legigényesebb. Vetése március 15 és április 10 között optimális. Legnagyobb termést a középkötött, mély termőrétegû, jó víz- és levegőgazdálkodású talajokon ad. Erre legalkalmasabb a mezőségi és erdőtalajok többsége. A cukorrépa termesztésre azonban alkalmatlanok az erodált, szikes vagy igen kötött réti, illetve heterogén talajok. A sikeres termesztés kitétele a sík, homogén termőtalaj. (Helyes terület kiválasztás!)
A cukorrépa alá ősszel ajánlott a talajforgatás, amelyet érdemes kiegészíteni periodikus mélylazítással. Az őszi alapmûvelés után zárjuk le a talajt. A talajmûvelési munkák feladatai közül a téli csapadékmegőrzés elsődleges. Tavasszal a tökéletes magágy kialakításához elengedhetetlen a vízzel jól ellátott magágy-alap, amit biztosíthatunk, ha a téli csapadékot sikerül maradéktalanul a talajban megőriznünk.
A vetés idejére aprómorzsás, ülepedett, beérett magágyra van szükség, ahol a felső 3-4 cm levegővel jól átjárható (tavasszal könnyen felmelegedő), míg az alatta lévő réteg kellően ülepedett, vízzel jól ellátott (a már említett téli csapadék szerepe!). Így a gomolyok csírázása zavartalanul indulhat meg.
A magágy-készítés munkamûveletei a következők:
simítózás, amely jelentősége nemcsak a talajfelszín egyengetésében, a kisebb hantok lesimításában van (főleg ha elmaradt az őszi szántás lezárása), de a szántott felületet csökkentésében is, amellyel hatékonyan csökkentjük a talajnedvesség veszteséget.
A magágy-készítés leggyakrabban használt és jól bevált eszköze ez esetben is a kombinátor. A gép egy menetben összetett talajmunkát végez. Az első és utolsó törőhengerek a vetéshez szükséges tömör magágy-alapról és a felette lévő aprómorzsás réteg kialakításáról gondoskodnak. A cukorrépa vetésével egy menetben, hengerrel zárjuk le a talajfelszínt.
A borsó a talajjal szemben viszonylag igénytelen, de nem így a magágy minőségére nézve. Kis humusztartalmú homok és erősen szikes talaj kivételével szinte mindenhol termeszthető. Legmegfelelőbb számára a meszes vagy mészlepedékes csernozjom talaj, melyre jellemző a jó vízgazdálkodás és a szerkezetesség. A borsó legalább 30-40 cm-ig átlazult talajt igényel, amelyet biztosíthatunk az ősszel végzett forgatásos mûveléssel. Tavasszal a simítózás után, a magágyat 10 cm mélyen kombinátorral, lazább talajon ásóboronával nyissuk. (vetésideje: február 25-től március 31-ig, fajtától függően, ill. a betakarítási munkacsúcs elkerülése végett szakaszosan).
Ugyanez a tavaszi magágy-készítés vonatkozik a lencsére és a lóbabra is.
A csillagfürt a savanyú talajok növénye. Vetésidejében különbséget kell tenni a sárga virágú és a fehérvirágú között. Vetése magtermesztési céllal március második felében, zöldtakarmányozási céllal március végén, április elején ajánlott. A korai vetést főleg a fehérvirágú csillagfürt igényli, mivel hosszabb tenyészideje miatt korábban vetve hamarabb beérik. Főnövényként vetve (tehát nem másodvetésként) a talaj típusától függően a többi hüvelyes növényhez hasonlóan ősszel kell az alapmûvelést végezni. Tavasszal a sárgavirágút 2-3 cm-nél, a fehérvirágút 4-5 cm-nél nem szabad mélyebbre vetni.
Egyik legkorábbi tavaszi növényünk, a február második felétől március első feléig vethető mák.
Vetéséhez jól előkészített, aprómorzsás, kertszerûen elmunkált, gyommentes, megfelelően ülepedett talajra van szükség. A talaj nedvességtartalmának megőrzése itt is hangsúlyozandó -a különböző talajvédelmi okokon kívül is-, mert a mák kezdeti növekedéséhez szükséges nedvességet száraz tavasz esetén is biztosítanunk kell.
Az őszi talaj-előkészítést a mák igen korai vetése teszi indokolttá, hogy a tavaszi vetőmagágy-készítés minél kevesebb mûvelettel és minél rövidebb idő alatt történjen.
A mák vetésének időpontjában a talajon a vetőgép nem süllyed. A jó máktalajon magágy-nyitás nélkül is vethető, de tömöttebb talajon is csak sekélyen nyissunk magágyat, a vetőcsoroszlyák ne járjanak mélyebben 1-1,5 cm-nél.
Nagy általánosságban elmondható, hogy tavasztól őszig a víz megőrzésére, míg ősztől tavaszig pedig a víznek a mélyebb rétegeibe való levezetésére törekszünk. Ha ezen törekvésünket sikerül megvalósítanunk, akkor jó esélyünk van arra, hogy a precíz magágy-készítéssel egyetemben a termeszteni kívánt kultúra kelését garantálni tudjuk.
Ujj Apolka
Szent István Egyetem
