Aggregátumstabilitás mikroorganizmusokkal

Agro Napló
A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.

Talajszerkezet alatt a talajt alkotó ásványi és szerves anyagok különböző erők hatására létrejövő csoportosulását, térbeli elrendeződését értjük.

E folyamat része, amikor a humuszanyagokhoz kötődő Ca-ionokkal Ca-humátok keletkeznek, az általuk összeragasztott szerkezeti elemek (aggregátumok) vízállóak és porózusak, így jelenlétükben a legkedvezőbb, ún. morzsás talajszerkezet alakul ki.

A mechanikai összetétel viszonylagosan állandó tulajdonságnak tekinthető (hosszú idő alatt sem változik jelentősen), a talajszerkezet ugyanakkor rövid idő alatt is megváltozhat.

A talajrészecskék nem kényük-kedvük szerint, véletlenszerűen rendeződnek, jóval inkább tekinthetők rendezett „halmazoknak”, melyek erősebben kötődnek egymáshoz, különböző ragasztóanyagok és kötőerők segítségével. Ezeket a speciális részecskecsoportokat hívjuk talajaggregátumoknak.

A mikroaggregátumok (0,25 mm alatti aggregátumok, az e mérettartomány feletti aggregátumokat makroaggregátumoknak hívjuk) közötti megfelelő „tapadás” kialakításában a baktériumok és gombák által termelt ragasztóanyagok alapvető fontossággal bírnak. Az egyes baktériumok által termelt ragasztóanyagok, melyek nagy molekulatömegű természetes polimerek – exopoliszacharidok – amellett, hogy a talajszemcsék összetapadását segítik, hozzájárulnak ahhoz, hogy a növények számára előnyöket biztosító baktériumok megtapadhassanak a gyökérzeten, kolonizálják azokat. E polimer mátrixok képesek a vizet – környezetükhöz képest – hosszabb ideig megtartani, ezáltal is elősegítik az aggregált talajszerkezet kialakítását. Ezeket az apró rögöket gombafonalak is átszövik, fokozva azok stabilitását. Ugyanakkor egyes gombafajok maguk is termelnek egy különleges „ragasztóanyagot”, melynek a neve glomalin.

A baktériumok szerepe elsődleges a mikroaggregátum képződési folyamatokban. Az agg­regátumok kialakulásának egyik feltételezett útja szerint a baktériumok által kiválasztott poliszacharidokból kapszula képződik a baktériumkolóniák körül, amibe beleragadnak az agyagszemcsék, így valójában egy „baktérium-aggregátum” jön létre, ami körül újabb rétegek alakulnak ki. Úgy tűnik, a mikroaggregátumok stabilitását a belsejükbe zárt szervesanyag-szemcsék mennyisége is befolyásolja, hiszen ezek táplálékforrásai a baktériumoknak. Említést érdemel még, hogy a baktériumok által kibocsátott szén-dioxidnak a másodlagos karbonátképződésben is szerepe van, ezáltal – ahogy láttuk – a talajszemcsék közötti erőhatások nőhetnek.

A mikroaggregátumok tömegéből létrejövő makroaggregátumokat elsősorban a növényi gyökerek és a gombafonalak erősítik és tartják össze.  Amikor e makroaggregátumok szétesnek (intenzív talajművelés hatására fokozottan igaz ez, ám természetes folyamatok is ezt eredményezik, hiszen az összetartó gyökerek, gombák sem örökéletűek), átrendeződnek a talaj pórusviszonyai, szélsőséges esetekben viszont a talajszerkezet romlása lesz megfigyelhető.

Az aggregátumstabilitás romlásával a talajerózió hatásainak felerősödésével is számolnunk kell. Az egészséges talaj aggregátumai között nagy pórusterek vannak, melyekben könnyebben elraktározódik a víz. Nagyobb esőzéskor a jó szerkezetű talaj még akkor is el tudja nyelni a vizet a pórusaiban, ha nincs növényzet éppen rajta. Viszont egy gyenge aggregátumstabilitással bíró talajban heves esőzéskor az aggregátumok kis talajszemcsékre eshetnek szét, melyek a hozzátapadó szerves anyaggal együtt elsodródnak a csapadékvízzel.

Az aggregátumok szétesésének mértéke – ahogy láttuk azt korábban – a szemcsék összetapadását elősegítő humusz, agyagásványok, vas-oxidok, szénsavas mész, illetve a mikroszervezetek által termelt ragasztóanyagok mennyiségi és minőségi viszonyaitól függ. Műtrágyázás hatására csökkenhet a talajmorzsák vízállósága, ugyanakkor magas szervesanyag-tartalom esetén a talajmorzsa vízállósága jelentősen javul.

Az aggregátum stabilitásának vizsgálatára számos egyszerűbb és bonyolultabb vizsgálati módszert dolgoztak ki. Ilyenek többek közt a vízáteresztő képesség vizsgálatok, eliszapolódási vizsgálatok, nedves szitálási vagy lézerdifrakciós eljárások.

Termőtalajaink termékenységének megőrzésekor azok víz-, levegő- és hőgazdálkodásának fenntartásában is érdekeltek vagyunk. E tulajdonságok elsősorban a morzsalékos szerkezet meglététől függenek, amelyet azonban a mikroaggregátumokból felépülő, a növények gyökerei, a velük együtt élő mikorrhiza gombák, illetve talajbaktériumok által összetartott makroaggregátumok határoznak meg.

A fentebb bemutatott folyamatok csupán érintőlegesen mutatnak rá a talaj mikroszervezeteinek hasznosságára, egyéb szolgáltatásaikat (lebontó, mobilizáló, N-kötő tevékenységük stb.) is figyelembe véve kijelenthető, hogy a „föld alatti” mikroszkópikus világ a legfontosabb letéteményese a talaj termékenységének.

A Phylazonit talajbaktérium készítményeinek rendszeres – technológiai – használatával és az ajánlott agrotechnika betartásával a fenti folyamatok jól támogathatók. Kövessen bennünket a Phylazonit-blogon, ahol a témával kapcsolatban további információk érhetők el.

Az ajánlat részleteiért keresse tanácsadóinkat!

A cikk szerzője: Varga Sándor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Talajtorna 2024

Talajtorna 2024

TALAJTORNA kiadványban alaposan "megtornáztatjuk" a talajt Dr. Hupuczi Júlia segítségével, aki praktikus szakmai tanácsokkal és könnyen elsajátítható elméleti tudnivalókkal tájékoztat a talaj egészségét befolyásoló tényezőkről, megoldásokról.

Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környeze...

Készítsük fel talajainkat!

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkciókép...

Aprómag vetése

Aprómag vetése

Megjöttek az esős napok is így Medárd táján. Egyre többször találkozunk különböző fórumokon repcevetőmag-reklámmal. Így hát eljött az ideje a repce ve...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?