Ezt szemlélteti, hogy augusztus végén a gyümölcsfertőzöttséget vizsgálva az országos termőterület 31%-a volt csak mentes a kártételtől. Ezen felül a területek 31%-án gyenge, 27%-án közepes és 11%-on gradációs mértékû volt a gyümölcskártétel. Az erősen fertőzött területek aránya különösen nagy volt Bács, Borsod, Hajdú, Pest, Somogy és Szabolcs megyékben. Az almamolyhoz hasonlóan jelentős károkat és ezzel együtt növényvédelmi problémát okoztak a különböző levélaknázó molyok: almalevél-aknázómoly, lombosfa fehérmoly, stb.. A kártevők jelentőségét jelzi, hogy a különböző fajok lárvái együttesen az almaterület 33%-án gyenge, 26%-án közepes és 16%-án gradációs mértékû levélkárt okoztak. Az átlagosnál melegebb és szárazabb tavaszi és nyári időjárás kedvező feltételeket teremtett a gyümölcsfa takácsatkák felszaporodásához. Szívogatásukkal súlyosan károsítják a fák leveleit és így romlik a fák kondíciója, csökken a termés mennyisége, romlik a minősége. Nagy területekre kiterjedő kártételüket tapasztalták Bács, Borsod, Somogy és Szabolcs megyékben. A tavalyi évhez képest az idén a levéltetvek kisebb problémát okoztak az ültetvényekben. A tavaszi intenzív felmelegedés kezdetben ugyan kedvezett számukra, de a későbbiekben állandósuló száraz, meleg és sok esetben kánikulai időjárás már hátráltatta szaporodásukat. A termőterületek 58%-a mentes volt a kártételtől, és 28%-on okoztak gyenge és 14%-on közepes mértékû kárt. Betegségek közül a tûzelhalás veszélyeztette több országrészben is az ültetvényeket. A virágzás időszakában számos helyen rendeltek el kötelező védekezést a Növény - és Talajvédelmi Szolgálatok mivel a tavaszi felmelegedés kedvező feltételeket teremtett az áttelelt kórokozó szaporodásához és a sok helyen jelentkező reggeli harmat, köd valamint a 15.6oC-t meghaladó nappali középhőmérséklet optimális feltételeket teremtett a virágfertőzéshez. A gombás betegségek közül elsősorban a melegigényes lisztharmatnak kedvezett az idei év időjárása. Augusztus második felében az almások területének 37%-a volt mentes a betegségtől, 40%-on gyenge és 23%-on közepes mértékû volt a fertőzés erőssége. Az erősebben fertőzött területek zöme Bács, Borsod, Csongrád, Szabolcs és Zala megyékben helyezkedett el. A varasodás számára nem kedvezett az idei időjárás, amit igazol, hogy az augusztus végén a termőterület mintegy 50%-a mentes volt a levél és gyümölcsfertőzöttségtől, valamint 35%-on volt gyenge és csak 15%-on közepes a fertőzöttség mértéke.

A csonthéjas kultúrák közül a hosszú, zord tél elsősorban a szilvát és az őszibarackot viselte meg. Az őszibarack tafrinás levélsodródása sárgahúsú és nektarin fajtákon jelent meg elsősorban, de a száraz meleg időjárás miatt csak gyenge fertőzés alakult ki. Kivétel ez alól Borsod és Szabolcs megye, ahol a fertőzések elérték a közepes szintet. Az őszibarack lisztharmat június első napjaiban jelent meg, majd az aszályos időjárás következtében az egész vegetáció alatt nem volt számottevő. A keleti gyümölcsmoly április közepén kezdte meg rajzását. Az elhúzódó nagy egyedszámú rajzás júliusban, zömmel közepes fertőzöttséget eredményezett, majd augusztusra Csongrád, Somogy és Szabolcs megyékben erős fertőzöttséget ért el. Június elejére a levéltetvek, szinte valamennyi csonthéjas kultúrában gondot okoztak. A folyamatos védekezések mellett az őszibarack termőterület 10 % - án közepes - gradációs szintû volt a levéltetû felszaporodás.

A kajszibarack gombakórokozói közül, a kajszi klaszterospóriumos betegsége a termőterület 27 % - án gyenge mértékben jelent csak meg, majd szeptember közepére kis mértékben terjedt a kórokozó. A fertőzöttség szintje továbbra is gyenge maradt. A gnomóniás levélfoltosság aszkospóráinak szóródásához alapvető feltétel a csapadék. A csapadékhiány miatt, ezért júniusban csak észlelési szintû, vagy gyenge fertőzöttség jellemezte a gyümölcsösöket. Szeptemberre azonban Bács és Somogy megyében fokozódott a tünetek megjelenése, más megyékben pedig, nem változott a fertőzöttség. A gyümölcsmolyok elleni védekezések a kajszibarackosokban zömében jól sikerültek. Közepesen fertőződött a gyümölcsös, Hajdú és Somogy megyében.

A cseresznye és meggyültetvényekben a levéltetvek folyamatosan károsítottak. Gyenge mértékben a vetésterület 46%- án, közepes szinten a terület 9 % - án szaporodott el a kártevő. Májusban a cseresznye levélbetegségei az időjárásnak megfelelően, a vetésterület negyedén jelentek meg és gyenge elszaporodásukkal nem okoztak gondot. Augusztusra ez az arány kis mértékben emelkedett. A meggyesek moníliás virágfertőzése és hajtáselhalása elszórtan és kis mértékben jelent meg. A gyümölcs monília a meggyen és a cseresznyén alig kifejezhetően jelentkezett ebben az évben. A védekezéseknek köszönhetően a cseresznyelégy károsítása Bács megyében közelítette meg a közepes fertőzöttséget, máshol nem okozott gondot.

A többi gyümölcshöz hasonlóan a levéltetvek a szilvában is felszaporodtak, főként május végén, június elején. Bács, Somogy és Szolnok megyében gradációs mértékû levéltetû inváziónak lehettünk tanúi. A szilvamoly károsítása júniusban lassan kezdett emelkedni, majd augusztus elejére a termőterület 16 % - a volt közepesen, 3 % - a gradációs mértékben fertőzött. A szilvalevél vörösfoltosságtól a vetésterület 85 % - át mentesnek találtuk, míg gyenge fertőzés a terület 15 % - án alakult ki, júniusban.

A bogyósok közül a málna szürkepenész virágfertőzése csak észlelési szinten tudott kialakulni, és számottevő bogyófertőzés később sem volt megfigyelhető. A vesszőbetegségek első tünetei június elején jelentek meg. A csapadékszegény időjárás miatt azonban, gyenge mértékû volt a didimellás és elzinoés foltosságok megjelenése. A takácsatkák megjelenése málnahajtásokon, a terület 28 % - án okozott gyenge mértékû károkat, amelyek később kis mértékben fokozódtak és levélhullás következett be. Különlegesség volt ebben az évben a kis tarkaszövő nagy egyedszámú megjelenése málnában, amely komoly kártétellel párosult Nógrád megyében.

A ribiszkében, júliusban, hirtelen kis mértékben emelkedett az amerikai lisztharmat fertőzése, amely a táblák 50 % - ra terjedt ki és helyenként közepes hajtásfertőzést eredményezett. Augusztusban megállt a fertőzés fokozódása, a telepek beszáradtak. A levéltetvek károsítása ribiszkében mindvégig gyenge szinten maradt. Az üvegszárnyú ribiszkelepke április elején a területek 26 % - án gyenge, 16 % - án közepes szintû károkat okozott és a szárazság hatásaival együtt vesszőpusztulásokat eredményezett.

A szamócában a szamóca bimbólikasztó elsősorban Pest megyében okozott gondot, a virágzat lerágásával, amit védekezésekkel sem tudtak megfékezni. A szürkepenész megjelenése szamócában, főként az öntözött területeken volt jellemző, de csak gyenge mértékben. Az időjárás a szamóca levélbetegségeinek sem kedvezett. Gyenge mértékben főként a Mycosphaerella fragariae volt megfigyelhető.

A szőlőültetvényeket az idén rovarkártevőktől és gombabetegségektől egyaránt sikeresen megvédték a termelők. Az augusztusi felvételezések adatai alapján a területek 57%-án nem tapasztalták a szőlőmolyok lárvakártételét a fürtökön, ezen felül a gyengén fertőzött területek aránya 35% volt, és csak 8%-on volt közepes a fürtkár. A fertőzöttebb területek elsősorban Bács, Borsod és Somogy megyékben helyezkedtek el. A szőlő-levélatkáknak kedvező száraz meleg időjárás ellenére augusztusban a területek 64%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételtől, gyenge kártételt 26%-on és közepeset csak 11%-on tapasztaltunk. A gombás betegségek közül a lisztharmatnak kedveztek jobban a környezeti feltételek. A betegség tünetei június első felében jelentek meg országszerte. A kórokozó szaporodásához kezdetben előnyös volt a meleg májusi időjárás de a későbbiekben többször is tapasztalt 30oC feletti napi maximumok már negatívan hatottak rá. Minden bizonnyal a precízen végrehajtott védekezéseknek is köszönhető hogy fürtfertőzöttségtől a területek 80%-a mentes volt, gyenge mértékû megbetegedést 17%-on és közepeset csak 3%-on tapasztaltunk. Ehhez képest kissé kedvezőtlenebb képet mutatnak az ültetvények szeptemberi közepi levélfertőzöttségi adatai. A termőterület 58%-án nem tapasztaltunk ekkor fertőzést, és 35%-on gyenge, valamint 7%-on közepes mértékû volt a megbetegedés. A peronoszpóra az idei száraz, meleg évben gyakorlatilag nem okozott problémát az ültetvényekben. Az országos termőterületnek csak 3%-án tapasztaltunk gyenge mértékû levélfertőzöttséget, valamint 9%-on gyenge és 3%-on közepes mértékû fürtfertőzöttséget. A szürkepenészes rothadás fellépését csak nyomokban lehetett tapasztalni, mivel a csapadékmentes időjárásban nem alakult ki járványveszély, és a jelentősen koraibb és szüret is segítette a gazdákat.

A szabadföldi paradicsom növény-egészségügyi helyzete viszonylag kedvezően alakult az idén. A legveszélyesebb betegsége a paradicsomvész az idei évben - a kórokozónak kedvezőtlen száraz, meleg időjárás miatt - a termőterület 55%án gyakorlatilag nem okozott megbetegedést. A termőterület további 32%-án gyenge mértékû fertőzöttséget tapasztaltunk, és 13%-án pedig közepeset. Ehhez teljesen hasonló volt az állományok szeptóriás fertőzöttsége, ellenben az alternáriás betegség nagyobb mértékben fertőzte az állományokat. Az alternáriás betegségtől az állományoknak csupán 29%-a volt mentes, valamint a termőterület 59%-án gyenge, és 11%-án közepes mértékû volt a megbetegedés.

Szabadföldi paprikában súlyos károkat okoztak idén a különböző bagolylepke fajok lárvái. A legjelentősebb az idei évben a gyapottok bagolylepke volt, amelynek lárvái más kultúrákban is súlyosan károsították a termést. Országosan a vetésterületnek csak 10%-a volt mentes a kártételtől, ezzel szemben 45%-on gyenge, 31%-on közepes és 14%-on gradációs mértékû kárt okoztak a lárvák a termésben. A levéltetvek kártétele valamelyest mérsékeltebb volt: a termőterület 41%-án nem tapasztaltunk kárt, míg 38%-on gyenge, 15%-on közepes és 6%-on gradációs mértékû volt a kártétel. A rovarkártevők mellett a xanthomonaszos betegség fellépését tapasztaltuk nagyobb mértékben. Augusztus végére a paprika termőterületének csupán 20%-a maradt mentes a betegségtől, míg 55%-on gyenge és 25%-on közepes fertőzést tapasztaltunk. A fertőzöttebb területek elsősorban Bács megyében helyezkedtek el.

Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz
Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz