Az idei évben több új változás is érintette az egységes kérelmek (EK) beadását, a KAP Stratégiai Tervének elfogadása miatt késve jelentek meg a rendeletek, több új jogcím is bevezetésre került és több esetben a beadási feltételek is változtak. Az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Ennek ellenére 165 ezer egységes kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók az új uniós szabályok alapján meghirdetett 52 agrártámogatási jogcímre, ennek révén mintegy 5 millió hektár területre igényeltek támogatást.

Közvetlen támogatások eredményei

Az EK keretében igényelhető támogatások közül a közvetlen támogatások érintik a legtöbb termelőt. Esetükben lényeges, hogy a fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás (BISS) esetében mind a kérelemszám, mind az igényelt terület növekedett.
Az igényelt terület 4 millió 968 ezer hektár volt, 0,4 százalékkal több, mint 2022-ben és az igényelt terület is 0,4 százalékkal lett nagyobb, 4 millió 968 ezer hektár. A fajlagos támogatási összeget még nem lehetséges pontosan meghatározni, egyes forrásátcsoportosítást érintő döntésekre még várni kell, de az előzetesen meghirdetett értékhez közeli, várhatóan annál pár százalékkal kisebb összegre – az ellenőrzések függvényében – legalább 140 euróra lehet számolni.

A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, más néven újraelosztó (redisztributív) támogatás új elem a közvetlen támogatások rendszerében és célja a kisebb területen tevékenykedő gazdaságok felé történő támogatásátcsoportosítás. Az emelt szintű, 1 és 10 hektár közötti terület után járó támogatásra 154,7 ezer ügyfél lehet jogosult 979 ezer hektár után. A 11 és 150 hektár közötti terület után járó összegre 57,6 ezer ügyfél 2,393 millió hektár után számíthat. Összességében az alaptámogatás kérelmezett területének 68 százaléka, 3,373 millió hektár után járhat újraelosztó kifizetés. A fajlagos támogatási a tervezetthez képest érdemben nem fog változni – az ellenőrzésektől függően – legalább (az első sávban) 82 és (a második sávban) 44 euró várható hektáronként.

A fiatal mezőgazdasági termelők többlet területalapú támogatását igénylők száma (közel 7 ezer) némileg csökkent (–6,1%) az előző időszakhoz képest, azonban a terület küszöbértékének emelése miatt jelentősen nőtt a kérelmezett terület. A területkorlát 300 hektárra való emelése 69%-kal, 229 ezer hektárral növelte a kérelmezett területet. Ebben komoly szerepet játszott, hogy a nemzeti jogszabály kidolgozása során sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában (ŐCSG) nyilvántartott fiatal gazdák egy része mégis jogosulttá válhasson az induló éveket támogató többletforrásra. A területnövekedés viszont, a rendelkezésre álló keret miatt, a fajlagos támogatási összeg csökkenését eredményezi, ennek eredményeként az előzetesen tervezett összeg közel fele – az ellenőrzések függvényében – legalább 82 euró várható hektáronként.

A közvetlen támogatások között új elemként jelent meg a környezeti és klímacélokat szolgáló Agro-Ökológiai Program (AÖP). A várakozásokat messze meghaladó kérelemszámot és területet jelentettek be a jogcímre, mivel 62 ezer termelő 4,072 millió hektárra jelentett többletvállalást (a stratégiai tervben 2,5 millió hektár volt a célérték). Elsősorban a nagyobb birtokméretű gazdaságok vesznek részt a programban, amit az is mutat, hogy az egy kérelemre jutó terület 66 hektár, ami az alaptámogatás 32 hektáros értékének több, mint kétszerese. A kérelmezett terület 86 százaléka szántó, 12 százaléka gyep, 2 százaléka ültetvény. A jelentős területű igénylés következtében a várható legalacsonyabb fajlagos támogatási összeg – az ellenőrzésektől függően – a támogatási sáv alsó határa, 61 euró lehet. A legnépszerűbb környezet- és klímacélokat szolgáló szántóföldi gyakorlat a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, továbbá a talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása voltak, mindegyik gyakorlat területe meghaladta az 1 millió hektárt. A gyepek esetében külön kategóriát képeznek a Natura 2000 területek. Ennek keretében 240 ezer hektáron 3,5 gazdálkodó választott AÖP-gyakorlatot. Egyéb gyepterületen 248 ezer hektáron, 14,3 ezer gazdálkodó jelentett AÖP-vállalást. A legnagyobb kérelmezett területtel rendelkező gyakorlat a pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés, összesen, az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása és a gyepek megőrzése volt.

Az ültetvények esetében 94 ezer hektáron 8,9 ezer gazdálkodó választott AÖP-gyakorlatot. A legkedveltebb gyakorlatok a talajtakarás, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása és a méhekre veszélyes szerek használata volt.

Az új rendszerben is megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, amelyek a zöldség, gyümölcs, a fehérjenövény, a rizs, a cukor, a húsmarha, a tej- és a juhágazatok számára érhető el. Idén a cukorrépa-termeléshez kötött támogatás (+45%) kivételével minden esetben csökkent az ügyfélszám. A terület a cukorrépa (+53%) és a zöldségnövény (+26%) jogcím esetében emelkedett, a rizstermeléshez kötött támogatás esetében az előző évi szinten maradt, minden más jogcím esetében csökkent. Az állat alapú jogcímeken az igényelt egyedek száma elmaradt az előző évi értéktől, azonban nem jobban, mint az állatállomány általános csökkenése. Ebből fakadóan a fajlagos támogatások – az emelkedő területű jogcímeket kivéve – euróban kifejezve a tavalyi értékhez fognak közelíteni.

Az EK-ellenőrzésre való felkészüléssel kapcsolatos teendők

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a kérelembeadást követően megkezdi a kérelmek feldolgozását, ennek keretében az adminisztratív ellenőrzésekkel párhuzamosan a helyszíni ellenőrzések is zajlanak. Az adminisztratív ellenőrzés során a Kincstár – szükség esetén – javításra, adategyeztetésre szólíthatja fel az érintetteket. Kiemelendő, hogy a Kincstár a hibajavításra felszólító vagy figyelmeztető üzeneteit kizárólag elektronikus úton küldi meg a kérelmezőknek.

A műholdfelvételekre alapozott ún. Területi Monitoring Rendszer (TMR) vizsgálatainak megállapításairól az ügyfelek elektronikus úton kapnak értesítést, mely tartalmazza az elvégzendő feladatokat. A TMR bevezetése miatt az EK szankciómentesen pontosítható 2023. szeptember 29-ig.

Lényeges, hogy legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjától meg kell kezdeni a gazdálkodási napló (GN) vezetését elektronikusan vagy papíralapon. A naplót a tárgyév egésze vonatkozásában vezetni kell.

A feltételesség és a kölcsönös megfeleltetés 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben párhuzamosan, egymás mellett és egyszerre fennálló követelményrendszert jelent azok számára, akiknek mind az előző időszak Vidékfejlesztési Programjából (továbbiakban: VP), mind az idén elindult KAP Stratégiai Tervéből finanszírozott támogatásokban egyaránt részesül. Ilyen jogcímek a Natura 2000 kompenzációs kifizetések, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás, valamint az erdős felhívások, melyek esetében meg nem felelés esetén az alapfeltételek ellenőrzésére még 2023-tól is a kölcsönös megfeleltetés szabályait is alkalmazni kell.

Kiemelendő, hogy a kölcsönös megfeleltetés szerinti ellenőrzést csak a területalapú jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményekre (továbbiakban: JFGK) és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (továbbiakban: HMKÁ) vonatkozásában kell lefolytatni.

További fontos döntés, hogy a HMKÁ 7-es derogációs rendelkezést, mely a vetésváltás alól ad felmentési lehetőséget 2023-ban, a kölcsönös megfeleltetésben szereplő vetésváltási ellenőrzésekre kiterjesztésre került. Vagyis függetlenül attól, hogy a feltételességben vagy a kölcsönös megfeleltetésben vizsgálják az ügyfelet, a vetésváltási könnyítés alkalmazható 2023-ban.

Agro-ökológiai program (AÖP) igénylés utáni gazdálkodói teendők

Az AÖP jelenti talán a legnagyobb változást az előző évek közvetlen támogatási gyakorlatához képest. Már a kérelembenyújtás időszakában megtapasztalta minden érintett, hogy új szemléletet és a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel a teljes gazdaság tekintetében. Fontos, hogy a következő hónapokban tudatosan oda kell figyelni az AÖP-igénylése során tett kötelezettségvállalásokra. A teendők között egyaránt vannak gyakorlati és adminisztratív természetűek:

• akár szántós, gyepes vagy ültetvényes gyakorlatról van szó, a vállalt tevékenység szinte minden esetben valamilyen konkrét gazdálkodási eseményhez (vetéshez, kaszáláshoz, betakarításhoz, növényápoláshoz stb.) kapcsolódik, ezért célszerű figyelemmel lenni az AÖP-ös vállalásokra a gazdálkodási események megvalósítása során;
• az egyes gyakorlatokhoz tartozó agrotechnikai műveleteket be kell jelenteni az egységes kérelem felületén, hiszen ennek rögzítése ugyanolyan fontos, mint maga a gyakorlatban elvégzett művelet;
• minden termelőnek, aki az AÖP-ben részt vesz, vezetnie kell a gazdálkodási naplót (Év közben lehet papíron vagy elektronikusan, de 2024. január 31-ig mindenképpen elektronikusan kell majd benyújtani. A GN-nek naprakésznek kell lennie egész évben a vezetés módjától függetlenül, hiszen egy esetleges helyszíni ellenőrzés során ez az egyik vizsgált alapdokumentum);
• a legeltetéses gyakorlat során a legeltetési napló vezetésére kell ügyelni;
• a méhbarát növényvédelmet választóknak figyelniük kell a növényvédő szeres kezelésnél a megfelelő készítmény kiválasztására;
• ahol mikrobiológiai készítmény, kondicionáló vagy biológiai ágens kijuttatását vállalta a termelő, minden tekintetben az engedélyokirat és a felhasználási útmutató instrukcióit kell követni és a kijuttatott készítmény származásáról, mennyiségéről a megfelelő dokumentumokat meg kell őrizze;
• az önkéntes táblaméret-korlátozást választó termelőknek célszerű mielőbb meggyőződni a szomszédos táblákon lévő növénykultúráról, szükség szerint ki kell alakítani a legalább 3 méteres elválasztó sávot;
• a forgatás nélküli művelést vállaló termelőknek minden egyes olyan műveletet be kell jelenteniük az EK felületén, amely a talajfelszín bolygatásával jár (pl. kultivátorozás, vetés, hengerezés is, nem csak az ún. alapművelések);
• alternáló kaszás gyakorlat teljesítésekor gondoskodni kell a megfelelő georeferált fotó MobilGazda alkalmazáson keresztüli feltöltéséről.

Állatalapú termeléshez kötött támogatásigénylés utáni teendők

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási jogcímek esetében a kérelmek beadását követően is folyamatosan gondoskodni kell az ENAR nyilvántartás naprakészségéről, és be kell jelenteni az állatokhoz kötődő eseményeket (pl. szaporítási események, elhullás, tenyészetből kikerülés).

A termeléshez kötött hízott bikatartás támogatása esetében a Magyarországon született egyedek vonatkozásában szükséges gondolkodni a szakszerű alapállat-használat Kincstár felé történő igazolásáról, amennyiben arról a kérelemben az ügyfél csak nyilatkozatot tett. A nem Magyarországon született egyedek vonatkozásában a Kincstár a külföldi dokumentumok megfelelőségét, és így a támogatási feltétel teljesülését az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet bevonásával vizsgálja majd. Az érintett termelőknek tehát az EK beadását követően – amennyiben a Kincstár erre felhívja figyelmét – meg kell keresniük az illetékes tenyésztő szervezetet, és be kell nyújtaniuk az adott egyedekhez kapcsolódó külföldi dokumentumokat annak érdekében, hogy azok feldolgozása időben megtörténhessen, a tenyésztőszervezet pedig vissza tudjon jelezni a Kincstár részére. Az eljáráshoz kapcsolódó részletszabályokat a 17/2023. (IV.20.) AM-rendelet tartalmazza.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós