Szanyi István

Piackutatási eredményeik alapján elmondható, hogy 2 fő szempontcsoport szerint választ a termelő hibridet. Az egyik, hogy miként tud még több profitot elérni, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy olyan hibridre van szükség, melynek jó a termőképessége, jó a vízleadó képessége, illetve, mellyel a legtöbb hektárra vetített bevételarányos nyereséget tudnak elérni.

A másik fő szempontcsoport a kockázatcsökkentés kérdésköre, ezen belül legyen a hibridnek jó a szára, jó a gyökérerőssége, illetve legyen jó az aszály- és szárazságtûrő képessége.

Minden termelő – főleg egy ilyen aszályos év után – keresi, kutatja a megoldást, próbálja a titkot megfejteni. Egy pici titok azonban nem létezik – hangsúlyozta az ügyvezető −, mindent rendszerszemléletben kell nézni.

A hibridválasztás során figyelembe kell venni a terület historikus adatait, az időjárási jellemzőket, a talajadottságokat, az adott év sajátosságait. A Monsanto cég a DEKALB hibrideket valamennyi független kísérletben évről évre megméretteti (2012. évi GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérlet eredményeit lásd a 21-22. oldalon, TOP 20 kísérletek), a kísérletekben látható kiváló eredményeik ellenére is volt olyan terület, ahol már a növény számára nem voltak tolerálhatóak az időjárási tényezők, ott a kukorica nem hozott termést.

A komplexitást szem előtt tartva a cég a hibrideket nem csupaszon tálalja a termelőknek, hanem technológiát is ajánl mellé.

A komplex gondolkodásuk bizonyítéka a Plusz 1 tonna/ha kezdeményezésük is, mely a BASF, a Timac Agro, az Amazonen cégekkel, valamint a részt vevő termelőkkel karöltve azt hivatott szolgálni, hogy az eddig alkalmazott technológiát módosítva még több termést ígérő komplex technológiai ajánlásokkal több terméshez, ezáltal több bevételhez juttassa a termelőket.

A kísérleti helyeket értékelő rendszerük segítségével begyûjtik a technológiákat, az adatokat és tényeket feldolgozva kiértékelik azokat, hogy majd a cég a termelő rendelkezésére tudja bocsátani azt a „legjobbnak vélt” technológiát, mely az adott körülmények között kiválóan prosperálhat.

Szabó Szilárd fejlesztési vezető és Könczöl Péter nemesítési vezető kiismerhetetlen ellenfélnek nevezte a kedvezőtlen időjárási körülményeket. Az elmúlt 20–25 évben egyértelmû a tendencia, miszerint az aszály egyre nagyobb méreteket ölt.

Szabó Szilárd

Szakmai berkekben mostanában gyakran felteszik a kérdést: 2011-ben, vagy 2012-ben volt-e több a csapadék, illetve még egy kérdés maradt tisztázatlan, mégpedig az, hogy 2012-ben volt-e nagyobb mértékû az aszály? A meteorológiai adatok szerint az országban lehullott csapadék az idei évben több volt, mint 2011-ben. Ha megtekintjük az aszályindexet, akkor viszont az látszik, hogy a 2012-es év jóval aszályosabb volt, mint a 2011-es.

Két dolognak tulajdonítják ezt, az egyik az, hogy a talajban nem volt megfelelő mennyiségû víztartalék, hiszen a tél folyamán nem volt csapadék, s ez a kukorica egész vegetációjában hiányzott, ellentétben 2011 tavaszával, amikor viszont még volt a talajokban tartalék. A másik ok, hogy a több lehullott csapadék az extrém magas hőmérséklet következtében el is párolgott.

Egy biztosan állítható. A klímánk melegszik és Magyarország azon a területen fekszik, ahol ez a változás extrém méreteket ölt, hazánk egyre nagyobb mértékben érintett a hőségnapok számának emelkedésében, s ez a kukoricatermesztés rovására megy.

A kukorica 1 kg száraz anyag előállításához átlagosan 300 liter vizet használ fel. Nyolc tonnás termésnél a teljes tenyészidőszakban felhasznált víz mennyisége 480 mm. Ennek egy részét a vegetációban lehullott csapadékból, a hiányzó részt pedig a talajban eltárolt vízből tudja fedezni a növény. A példaként felhozott szarvasi adatok alapján az áprilistól szeptemberig lehullott 134 mm csapadékmennyiség ezt sajnos nem tette lehetővé. Ezen oknál fogva nemcsak országrészenként, de még egy táblán belül is hatalmas különbségeket realizáltak a termésekben.

A kukorica az őshazájában ideális körülmények között terem. Az optimális nappali hőmérséklet 28–34°C-fok, éjjel 8–10°C-fok. Fontos tényező, hogy éjjel a hőmérséklet lecsökken! A vízmennyiség szinte korlátlan, a csapadék 1600–2200 mm között van, ettől azonban Magyarország nagyon messze van.

Ott tudjuk a kukoricát sikeresen termeszteni, ahol még számára tolerálható környezeti feltételek vannak. A mi térségünkben egymást követik a kukorica számára ideális és a kevésbé ideális évek, az egyes tényezők befolyásolják, hogy mekkora termést tudunk betakarítani. 2012-ben viszont adott helyeken a kukorica számára már nem tolerálható körülmények léptek fel. Itt már nem a hibrid, vagy a technológia kérdése dominált, hanem az, hogy a hőstressz és az aszály mértéke tolerálhatatlanná vált a növény számára.

A kukorica számára a még tolerálható határok nemesítéssel kitolhatóak, éppen ezért a hibridek aszálytûrése között bizonyos határokon belül megfigyelhető különbség. Tudatos szelekcióval aszálytûrő genetikát, hibrideket válogat ki a Monsanto cég, s a DEKALB portfóliójában ezeket találhatják meg.

Két fontos hormont említett Szabó Szilárd a szárazság kapcsán, a citokinint és az etilént. A citokinin szerepe a sejtosztódás és a levélnövekedés elősegítése, illetve felelős a női ivarjelleg megjelenéséért és az ivarképződésért. Bármilyen kedvezőtlen tényező, mely e gyökérben termelődő hormon képződését gátolja (száraz talaj, tömörödött talaj), a meddő tövek megjelenését, szélsőséges esetben meddőállományokat eredményez.

A másik hormon az etilén nevû stresszhormon. Bármilyen stressz esetén a növény etiléntermeléssel reagál, melynek hatására a virágzat megjelenése kitolódik. Az összvirágzás felborul, ebben az esetben hiányos kötődés, szélsőséges esetben a megtermékenyülés teljes hiánya is előfordulhat.

Könczöl Péter tájékoztatott arról, hogy jelenleg hét nemesítő program dolgozik a Monsantonál, ezek közül az egyik hazánkban, Szatymazon tevékenykedik. Magyarország bizonyos tekintetben különleges régiónak számít és nagy kihívás a cég nemesítői számára, hiszen az évjárati hatásoknak extra szerepe van.

Könczöl Péter

Így a magyarországi kutatóállomás fontos része a globális aszálynemesítési programnak. Céltudatosan kialakított kísérleti hálózattal, koncepciózus adatfelvételezéssel, kiemelkedő tesztelési kapacitással – mely 6,7 millió adatpont rögzítését jelenti szezononként – mûködik.

A nemesítő munkájuk kézzelfogható eredményekkel szolgál a kukoricatermelők számára, hiszen megvalósult a cég DEKALB HD stratégiája. A kiterjedt kísérleti hálózatuk hatalmas kapacitása révén képes koncentrálni azokra a tulajdonságokra, melyek által a termelők képesek felvenni a harcot a szélsőséges időjárási elemekkel.

A szimulációs kísérletekben, illetve az aszályközpontú kiértékelésre módot adó kísérleti helyeken a hibridek tesztelése során vizsgálják a virágzás szinkronját, figyelemmel kísérik a meddő tövek számát, a termékenyülési hiányt, a levélfelégést, a levélsodródást, a növénymagasságot és a termésképző tényezők mérését végzik (csőhossz, szemek száma, egy sorban lévő szemek száma, a szemek mélysége).

A HD-teszt jelölést csak azok a hibridek kaphatják meg, melyeket tesztelték aszályos körülmények között, a terméseredménye átlag feletti az aszályos kísérleti helyeken, valamint a Monsanto nemesítői és fejlesztőmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye aszályos körülmények között is kimagasló.

-ga-