A fő tevékenységként gabonaszárítók létrehozásával foglalkozó, de több lábon álló tatai Pannonagri Kft. a napokban a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés különdíját vehette át a Bábolnai Gazdanapokon.
Harmincnégy éve, 18 évesen költözött családjával Ukrajnából hazánkba Petróczy László. A magyar agrárium akkori zászlós hajójának számító Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál tolmácskodott, majd végigjárva a ranglétrát 1990-ben ő lett a Bábolnai IKR Zrt. igazgatóságában a legfiatalabb igazgató, az export-import tartozott hozzá.
Nagy fantáziát láttunk kollégáimmal a gabonaszárító telepek létesítésében – emlékezik. – Önállósítottam magam és 1995-ben megalapítottam a Pannonagri Kft.-t. Alaptevékenységként gabonaszárítók kulcsrakész létesítésével indítottunk, az elmúlt 17 év során több mint 150 üzemet terveztünk és építettünk, darabonként 80–150 millió forint közötti áron – nyilatkozza.
A legkisebb szárítóberendezést, egy makettet az irodájában mutatja az ügyvezető, amelyet kollégái kézi munkával készítettek az 50. születésnapjára. A legnagyobb magyarországi szárító létesítése is a cég nevéhez fûződik, amelyet Adonyban építettek 2008-ban, és amely akár napi 1200–2000 tonna (nedvességtől függően) kukorica leszárítását is elvégzi. A tavalyi évben a Kft. saját eddigi csúcsát is megdöntötte, 14 szárítótelepet létesített Magyarországon, 2 szárítótelepet pedig a határon túl, Romániában.
Szárítótelepből mintegy 2000 mûködik Magyarországon, szinte minden falu határában található ilyen üzem, amelybe 15–30 km-es körzetből szállítják be szárításra és tárolásra a gabonát, mivel ilyen távolságról történő szállítás költségét a termény még elviseli. A szárítóüzemek átlagos élettartama 20–30 év, és évente 40–80 új üzem létesül.
A Pannonagri Kft. piaci részesedése jelentős a szárítóépítésben, de a tavalyi csúcs után ez a piac nagymértékben összezsugorodott Magyarországon. A hazai „szûk esztendő” túlélését a külföldi terjeszkedés, új termékek és szolgáltatások bevezetése segíti. Ilyen például a „Mindent sátorban tárolunk” program. A Pannonagri Kft. idén eddig 5 maxi sátrat épített – a legnagyobb alapterülete 2400 m2, magassága 8 m. A sátrak bekerülési értéke mintegy fele a vasvázas, lemezborítású tárolók árának.
Újítás a melléktermék tüzelő kazán gabonaszárításhoz. Félelmetes számokról beszélhetünk akkor, ha a gabonaszárítás energiaigénye kerül szóba. Szárítani főleg a kukoricát kell. Magyarországon évente átlagosan mintegy 7 millió tonna kukorica szárításánál, 10% vízelvonásnál, 150 millió m3 földgáz fogy el. Ezt az irdatlan gázfogyasztást elsősorban bio tüzelőanyagok − növénytermesztési melléktermékek, mint szalma, gabonából kirostált szemét, kukoricacsutka, kukoricaszár – elégetésével lehetne csökkenteni. Ebben az irányban is komoly és elhivatott munkát végez a Pannonagri Kft. Az idei évben egy magyar feltaláló-vállalkozóval közös kooperációban Szombathely térségében létesítettek egy olyan gabonaszárító berendezést, amelynek fûtése történhet rostaaljjal, szalmával vagy akár száraz kukoricaszárral is. Ez egyelőre egy kísérleti fejlesztés. A végcél az, hogy kiérlelt mûszaki megoldás szülessen bio tüzelőanyagok használatára.
Sorolhatnánk még az ügyvezető által lelkesen elmondott ötleteket, eredményeket, mûszaki fejlesztéseket. Részünkre ez a rövid beszélgetés is jól alátámasztotta a Komárom-Esztergom megyei közgyûlés döntését, amellyel a Bábolnai Gazdanapokon résztvevő megyei vállalkozások közül a Pannonagri Kft.-t választotta különdíjra érdemesnek.
Igazolást nyert a régi tapasztalat is, amely szerint, aki gyorsan reagál a változásokra, nemcsak túléli a válságot, hanem még ilyenkor is előbbre tud lépni.
-an-
